Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-26 / 8105. szám

Magyar Nemzet, 1991. augusztus 21.

Görög katolikusokkal, protestánsokkal, a zsidó közösség tagjaival találkozott II. János Pál

„Az állam és az egyház egyesítse erőit a közjó szolgálatában!”

Vasárnap reggel fái tízkor érkézén meg a szentatya Máriapócsra, hogy a hagyományos zarándoklat napján Mária nevében köszöntsön mindenkit, magyarországi és szomszédos országokból érkézén zarándokokat. Az ukránokat saját nyelvükön „az üldöztetés és súlyos megaláztatások idején" tanúsított hithűségük kiemelésével köszöntötte. „Fontos, hogy békében éljetek minden kereszténnyel és jóakaratéi emberrel.” A szlovákokat arra emlékeztette, hogy a magyarok és szlovákok éleiét az egység és kölcsönös tisztelet jellemezze. „A keresztényeknek mindig tiszteletben kell tartaniuk mások jogait és kultúráját." A ruténok üdvözlése után a románokhoz szólt: arra buzdította őket, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kérész- > lénnyel és minden néppel, „országotok etnikai kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példái adtatok a toleranciáról és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról”. Beszéde következő részében hosszabban szólt a kisebbségek jogairól, saját kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvűk használatának védelméről. Az alapvető jogok tiszteletben tartásával lehel csak felépíteni a békét, amelyet „a jogos különbözőségek még gazdagabbá tesznek".

A továbbiakban a családi élet megszilárdításának feladatáról szólt a szentatya. „A családban, a keresztény házasságon keresztül, a házastársak , akkor valósítják meg küldetésüket a szeretetre, ha annak mindig friss erejét Krisztus szívének kiapadhatatlan forrásából merítik. A testi odaadás hazugság volna, ha nem annak a teljes, személyes odaadásnak volna a jele és gyümölcse, amelyben az egész személyiség jelen van. A családi élet nehézségei és kockázatai közepette nem vagytok egyedül - mondotta a pápa Isten mellettetek áll. A földi érdekek és a lélek vágyai nem zárják ki egymást, de összhangba kell hozni őket egymással."

A szertartás végén a pápa meghatottságának adott kifejezést, hogy a magyarokkal együtt Máriapócson imádkozhatjael az Úrangyala kezdetű fohászt. Röviden emlékeztetett az imádság történetére, mely rövid ugyan, de magában foglalja a: üdvösség titkát. Az Őrangyala a nándorfehérvári csata emlékére terjedt el az egész világon 1456-ban 111. Callixtus pápa rendelte el. hogy a keresztény világban délben húzzák meg a harangokat. s kérjék Isten oltalmát e könyörgő imával Mária tiszteletére.

Kétszázezer ember várta őszentségét, a főpásztort a repülőtér nagyságú falumenti síkságon, a napraforgóerdő övezte oltárszínpad előtt, hogy részt vegyen a bizánci szertartási vagy ahogy másképp nevezik, Aranyszájú Szent János liturgiája szerinti szentmisén. A gazdag ikondíszítésű máriapócsi bazilikára két. a pápának ajándékozott az oszlopfőkre erősített szentképen kívül a háromszor könnyező madonna aranyos keretű, gyűrűkkel, aranyláncokkal díszített ikonja emlékezteién. melynek régebbi változata élőn Bécs város polgárai róják le naponta kegyeletüket. A csodatévő hatásáról ismert kép korábbi változatát ugyanis 1. Lipót császár vitette a birodalom központjába. A könnyezés 250. évfordulóján az eredeti kép pótlásaként kapón az egykori Szabolcs vármegyében lévő, pócsi templom egy másolatot. Ez nem csupán csodálatos könnye hullatásáról vált híressé, de számos csodás gyógyulás, igazságtevés is fűződik hozzá.

(h. sz.)

„Testvérek vagyunk, közös a küldetésünk”

Vasárnap délután a debreceni református Nagytemplomhoz érkezett a pápa, hogy ökomenikus istentiszteleten vegyen részt protestáns testvéreivel. Az Ökomenikus Tanács nevében köszöntötte Kocsis Elemér püspök Róma püspökét, a „testvért Krisztusban”. Hálát adón Istennek e találkozásért, mely a minden gyűlöleten és megosztáson győzedelmeskedő szeretet világos jelét adja. évszázados hitvita után Isten elvezetett minket annak felismerésére, hogy testvérek vagyunk, közös a küldetésünk". Emlékezett rá. hogy Debrecen és nagytemploma nemcsak a magyar protestantizmusnak jelképe, hanem a magyar nép szabadságküzdelmeinek is. Jelképe annak a reformációnak, amely a modem Európában keresi helyét és küldetését.

Az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait a közép-kelet-európai egyházak együtt élték át és együtt nyerték el a szabadságot. Együtt akarjuk segíteni népünk erkölcsi és gazdasági felemelkedését is - fejezte be köszöntését a tiszántúli református püspök.

Bevezetőjében a szentatya hálát adott Istennek, hogy eljöhetett Debrecenbe és találkozhatott a reformáció hagyományainak képviselőivel. E találkozót nem tekinti udvariassági

gesztusnak, de jelentős lépésnek tartja azon az úton, amit az Úr jelölt ki tanítványai számára, amikor azért imádkozott, hogy valamennyien egyek legyenek. A szentatya lelkipásztori utazásainak indítéka éppen az, hogy újra megerősítse: a katolikus egyház visszavonhatatlan döntéssel elkötelezte magát az ökomenikus mozgalomban. A pápa emlékeztetett arra. hogy a múltban ez a találkozó nem jöhetett volna létre. A bekövetkezett változások sokat mondanak a keresztény élet és tanúságtétel számára. A II. vatikáni zsinat említi azt a kötelességünket - szólt a szentatya -, hogy fürkésznünk kell az ,. idők jeleit".

Az „idők jelei"-nek tulajdonítja a pápa azt is, hogy „a keresztény hitet érő modern támadások közepette ma fokozott jelentősége van az egyházak és az egyházi közösségek közötti nagyobb egységnek". A mai társadalom hajlik arra, hogy megtagadja a közös örökség nagy részét. „Nincs vesztegetni való időnk az újraevangelizálás küldetésében." A megosztottság gyengíti a kereszténység tanúságtételét. „Mostani együttlétünk célja is az, hogy megerősödjünk a kölcsönös megbecsülésben és a testvéri szeretetben" - mondotta a pápa.

II. János Pál pápa ezután a Nagytemplom előtt egybegyűlteket üdvözölte. történelmi jelentőségűnek nevezve a debreceni találkozást. A Himnusz közös eléneklése után II. János Pál pápa Kocsis Elemér. Hegedűs Lóránt, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjainak és a kormány képviselőinek jelenlétében koszorút helyezeti el a hitükért Nápolyba. gályarabságra elhurcolt magyar protestáns lelkészek emlékére 1895- ben. a nagytemplom kertjében emelt emlékoszlopon.

Az antiszemitizmus bűn

A debreceni találkozó a második alkalom volt II. János Pál magyarországi újta alkalmával, amidőn a katolikus egyház feje más vallási közösség vezetőivel és tagjaival találkozott. Szombaton este az apostoli nunciatúrán a magyar Izraelita Közösség vezetőivel találkozott a szentatya. Dr. Feldmájer Péter elnök üdvözlő szavai után Kardos Péter főrabbi mondott beszédet, lengyel nyelven:

„Magyarországon már az állam megalapításakor éllek zsidók. Szent István, a magyarországi kereszténység megalapítója fiához. Imréhez írt intelmeiben a soknépű ország előnyeiről szól. A zsidók abban az időben valóban bántatlanul éltek itt, és eleget is tettek a Szentírás parancsának: segítsétek elő annak a helynek a békéjét, ahol éltek, mert a ti békétek is az! A későbbi századokban ez az ideális állapot, sajnos nemegyszer, éppen egyházi indíttatásra - megváltozott.

______________________-Vő