Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
H v G; 1991. augusztus 3. FELHŐKARCOLÓK BUDAPESTEN Föl a fejjel! A budapesti városfejlesztési koncepció kialakulására még jó ideig várni kell. Ennek ellenére a város képét alapvetően befolyásoló változások bontakoznak ki azokban a tervekben, amelyek szerint hamarosan egy 18 emeletes magasház és egy közel 50 emeletes felhőkarcoló gazdagítaná a Népstadion úti metróállomás körnvékéL Egy meglehetősen lepusztult környezetből kiemelkedő, több ezer autó befogadására alkalmas, többszintes föld alatti parkoló, bevásárlóközpont, spordétesítménvek. irodák, szállodai szobák, valamint a mindezt kiszolgáló és felkereső emberek keltette forgalom következtében elsősorban a szomszédos telkek értékelődnének fel. Ez újabb befektetőket vonzana. a rossz állapotú, alacsony épületek helvén újabb felhőkarcolók magasodnának, ezek további forgalmat csalogatnának oda. mind kifizetődőbbé vagy legalábbis sikké válna a kómvékre települni - egyszóval a felhőkarcolók nem sokáig állnának magányosan. A folyamat végén új városközpont vagv alközpont jönne létre. Kérdés, hogv a budapesti Kerepesi út két oldalára tervezett két új magasépúlet által erre átélt" környezet alkalmas-e erre a szerepre, a belváros tehermentesítésére. A válaszoláshoz nem elég azt tudni, hogy a két épület kiszolgálására elegendő-e az utak, vezetékek kapacitása. A két épület tervét például különböző zsűrik támogatták ugyan, ám ezekben kizárólag építészek vettek részt, sárosépítési, közlekedési, környezetvédelmi szakember nem. A Kerepesi út és Hungária körút sarkán lévő, mintegv 10 ezer négvzeunéteres telek beépítésének tervezésére még a tanácsi időkben kapott megbízást Virág Csaba, a Lakóterv vezető tervezője a MII. kerület vezetésétől, s ezt a megbízást később Koppány Zoltán polgármester is megerősítette. Az önkormányzat azt kérte a többek között az MTI nap hegvi toronyépülete és a Hegyalja úti Alag Center nevű irodaház tervezőjétől, hogv a szóban forgó területen általa elképzelhetőnek tartott beépítési magasságot vesse papírra. Ezt követően az önkormányzat megbízásából a kerület hasznosításra kijelölt telkeinek értékesítésére szervezett Mahill Kft. e mintegy 120 ezer négyzetméter alapterületű tömbnek a megvalósítására versenytárgyalást írt ki, amelyet a Credikom belga-francia befektetőtársaság nyert meg. Eszerint az alsó három szinten bevásárlóközpont lenne, ezt a passzázsrendszert a föld alatt összekötnék a metróállomással, ami bizonyára a többi szinten elhelyezkedő irodákat is vonzóbbá tenné a leendő vásárlók szemében. így - Virág Csaba hozzávetőleges számadatai szerint - akár 20 ezer schillingnek megfelelő összegért is értékesíthetné a Credikom és a vele társuló önkormányzat az irodák négyzetméterét. A telekért mintegy 700 millió forinthoz jutna az önkormányzat, s a befektető ígéretet tett a telken fekvő iskola, a földszintes imaház és az egyetlen lakóépület pótlására is. Máskülönben ugyanis az üzlet alighanem meghiúsulna. Az Expo városépítési pályázatának győztese, Michel Macary, a Louvre előtti üvegpiramis tervéről is ismert építész a Népstadion mellé - a Kerepesi út másik oldalára - egy 140 méter magas, azaz közel 50 emeletes épületet tervezett. A Népstadion és Intézményei, a Hajdú Megyei Építőipari Vállalat, az Ingaüanbank és Michel Macary irodája tőkerészesedésével létrehozott vállalat (a Framad) által alapított Iroda-Hotel Kft. két éve dolgozik e magasépúlet elfogadtatásán - tudtuk meg a kft. igazgatójától, Várszegi Gyulától, a MÁV volt vezérigazgatójától. A mintegy 10 milliárd forintba kerülő épületegyüttes alsó három szintjén sport- és kereskedelmi létesítmények lennének, az előbbiek mind színvonalban, mind területüket és befogadóképességüket tekintve túlszárnyalnák a lebontani szándékozott épületeket, s bőséges kárpótlást nyújtanának az annak idején felvonulási épületnek szánt .szövetségek háza" és az úgynevezett kis körcsarnok elvesztéséért is. Hogy az új vállalkozásnak a Népstadion, a zuglói önkormányzat vagy az AVÚ lenne-e résztulajdonosa, az majd csak akkor derül ki, ha tisztázódik, kinek a tulajdona valójában ez a terület. Az igazi üzletet valószínűleg ez esetben is az épületegyüttes mellett magasodó karcsú irodaház, illetve szállodaépület szobáinak majdani értékesítése jelentené. .Ámbár az épület magasságit nem kizárólag üzleti szempontok szabják meg; körülbelül húsz emelet fölött ugyanis a speciális alapozási szükségletek, harminc méter fölött a magasépületekre vonatkozó tűzvédelmi, biztonsági előírások alaposan feltupírozzák a költségeket. .Meg kell mutatni, hogy a modernség nem riasztja vissza a- magvarokat" - nyilatkozta Michel Macary. .A nagyvárosok ma már elképzelhetetlenek magasépületek nélküL - fejtegeti Polónyi Károly építész, műegyetemi tanár, aki 1968 és 1975 között Budapest városépítészeti főosztálvát vezette. -Ahogy régebben a Palota, a Bazilika, majd a Parlament jelképezte a király, az'^yház és a polgárság hatalmát, úgy jut most kifejezésre az úzleu világ hatalma a város sziluettjében." Ha figyelembe vesszük, hogy éppen Polónyi Károly elnökölt az egvik magasépületet elfogadó városrendezési bizottsági ülésen, látható, hogy a Macary által említett visszariadásrólíszó sincs. Holott - figyelmeztet Macary - ....nem szabad, hogy a tornyok a véledenszerű alkalmat felhasználva elszaporodjanak, hanem a városépítészed fejlesztés stratégiáján belül kell elhelyezkedniük.” Mint egy vállalkozási iroda vezetőjét azonban már a neves tervezőt sem aggasztja e stratégia hiánya. SZABÓ GÁBOR