Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
Heti Magyarország, 1991. augusztus 9. C-St Hárshegyi Frigyes A gazdasági fordulat éve: 1992 Az. év kezdetet rettegve várta mindenki, mondván, hogy a tavaly lecsökkent KGST-kereskcdelem még mindig 30%-ban szerepel külkereskedelmünkben. Már tavaly elég sok állami vállalat nehéz helyzetbe került, azok, akik nem tudlak piacváltásra kényszerülni, vagy jelentős mértékben csökkentettek termelésüket. Valóban nagy kérdőjeleink voltak, éppen ezért azt prognosztizáltuk, hogy ez a nagy piacváltás feltehetően óriási cserearány-romlással is jár, és fizetési mérleg deficit nélkül nem képzelhető el. Éppen ezért 1,2 milliárd dollár folyó fizetési mérleghiányt terveztünk és egyeztettünk az INF-fel. Erre épül a hároméves programnak az első éve. Az INF erre az. évre 1,1 milliárd dollárnak megfelelő összeget bocsát a rendelkezésünkre, gyakorlatilag ezzel finanszírozná ezt a feltételezett 1,2 milliárd dollárnyi folyó fizetési mérleghiányt. Hogy miért baj a folyó fizetési mérleghiány, azt nem kell nagyon magyarázni! Egyrészt tavaly a konvertibilis mérleg pozitívre fordult, hosszú-hosszú évek negatív eredménye után, ezt nem ártott volna megőrizni ahhoz, hogy a nemzetközi pénzpiacok és a tőkebefektetők bizalmát erősítsük. Arról nem is beszélve, hogy valahonnan' finanszírozni kell a hiányt, vagyis hitelt kell felvenni! az olyan „sorscsapások"cllenére is, mint a KOST--piacok teljes összeomlása, jelentős hiány nem alakul ki. A feltételezésemet megerősíti a június előzetes adata, amely szerint a folyó mérleg hiánya 40—50 millió dollárra lehelő. F.z. azt jelenti, hogy az. első fclcv folyó fizetési mérleghiánya valahol a 150 és 2(X) millió dollár közölt van. Ha az. első féléviink így zár, nem látom be, hogy miért kellene attól rettegni, hogy a második félévben valami tragédia történik. A mii nein is beszélve, hogy az. időjárás kedvező, és a mezőgazdaság valószínűleg rekord ével fog teljesíteni. így vagy úgy, azt mindenképpen leszögezhetjük és megállapíthatjuk: az a eél, hogy a folyó fizető mérleghiányon keresztül ne keletkezzen újabb adósság, vagy jelentős mértékben ne növekedjen az ország adóssága. Fzt cl tudjuk érni az. idén. F.zcnkíviil még egy pozitív jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. A tőkemérleg alakulása, a közvetlen befektetések május végéig már 400 millió dollárt lesznek ki, újabb l'efeklctésekbc. Hogy ezen felül mennyi tárgyi apport jött lx:, azt csak sejteni lehel. Fz mimlcjikép|XMi azt jelenti, ha lenne is a folyó fizetési mér légben hiány, az, első félévben nem kell emiatt hitelt felven ni. F.zl bőven kompenzálja a lőkclx'hozatal. ami azt jelenti, hogy az. országnak nem kell tovább cladósrxlnia. Az adósságot fizetni kell! Sikeres az első félév A prognózis hál’ Istennek nem váll valóra. 1991 első félévének az. eredménye — ami ugyan még nem végleges — sokkal, de sokkal jobb a vártnál. Annak ellenére, hogy a legrosszabb rémálmaink válnak valóra, meri a Szovjetunióin! gyakorlatilag nem lehel exportálni fizetésképtelenségük miatt. A bolgár, román piac már tavaly sem volt jelentős. Az öt hónap külgazdasági mérlege összesen 150 millió dollár deficitet mulat. 3.H milliárd dollár volt az. export (kerekítve), és 3,9 milliárd dollár az im|x)rt. Hz azt jelenti, hogy a gazdaság képes volt az. átállásra. Az. 1,2 milliárd dolláros folyó fizetési mérleghiányt úgy prograsztizálluk, hogy azzal a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban lesz. Ha ezt elérjük. akkor is másfél milliárd dollárnyi kamatfizetés van a folyó fizetési mérlegben, tehát ezt kellene valamilyen többletbevételnek kompenzálnia. Az. előrejelzések azt mutatják, hogy a turizmusból származó többletbevétel háromszáz milliót fedez, így maradna meg az. 1.5 milliárdhól az. 1,2 milliárd, mint hiány. Most május végén ez. a hiány csak 133 millió dollár. Ma az. ország öl hónap alatt a fizetési mérlegében, a folyó fizetési mérleg egyenlegeként csak 133 millió dollár mínuszt mutat, olt nem lehet túl nagy baj! A KGST-piac összeomlásának ellenére... Hz egyébként — ha összehasonlítom a 150 millió dollár külkereskedelmi mérleghiányt a 133 millió dollár folyó fizetési mérleghiánnyal — nagyjálxil két dolgot jelent. Egyik, hogy a külkereskedelmi mérleg eredménye lesz tulajdonképpen a folyó fizetési mérleg eredménye is, másrészről [Kaiig azt mulatja, hogy vannak olyan egyéb többletbevételeink, amelyek a kamatlei beket túlnyomó részben fedezik. Ilyen elsősorban -- minden rémhír ellenére — a turizmus. I.chcl, hogy létszámban csökken, de a bevételt nézve nem csökken, sőt nő, havonta 20—30 millió dollár többlettel. Ide tartoznak az úgynevezett azonosíthatatlan bevételek, amelyek havonta 60—70 millió dollár többletet mutatnak. Hz. a két összeg együtt már havonta 100, míg a kamatkiadások 120—130 millió dollárt tesznek ki. I rhát látható, hogy a folyó mérleg egyéb bevételei kiegyenlítik gyakorlatilag a kamatfizetéseket. Úgy néz ki. hogy a külgazdasági átállás megtörtént. Az utóbbi .időben a parlamenti képviseléík szájából, és sajnos más polilikusoktéil, államtitkároktól is elhangzott olyan eszmefuttatás, hogy jó lenne azt a kamallizc test valamilyen formában visszaszerezni. A legkülönbözőbb okoskodások hangzanak cl. többek közöli az, hogy kérjük meg az egyes hitelező bankok kormányait, „hassanak oda",hogy ezt a kamatot beruházások formájában forgassák vissza. Ezek a kijelentések és ezek az eszmefuttatások egész egyszerűen nem lépik túl a dilettantizmus szintjét. Egy ország pénzügyi rendszerének lényege, hogy a pénzügyi rendszere működjék, az meg nem működhet anélkül, hogy a felvett hiteleket és annak kamatait ne fizetnék pontosan. Nem lehel mindenféle őrült, dilettáns ötletekkel rákényszeríteni a hitelezőt, hogy a kamatot, amit kapott, azt fektesse be az. adós országba. Volt olyan ötlet is, hogy az, egyes nyugati kormányok a költségvetéseikből fizessék ki a mi kötelezettségeinket a hitelező bankjainknak, azután majd mi ezeknek a kormányoknak forintban megtérítjük azt. Ilyen gyerekes ötletekkel próbálkoznak „politikusok”, hogy népszerűvé váljanak, és a választók előtt valamilyen fantasztikus dolgot produkáljanak. Ezek mind szemfényvesztésbe illő dolgok, és ilyeneket legfeljebb csak a tudományos-fantasztikus irodalom ismer. Nekünk az. a fonlcrs, hogy a privatizáció és a struktúraváltás haladjon, és a külföldi tőkebefektetések növekedjenek. Az. adóssághoz, annak „kezeléséhez" nem lehet hozzányúlni. Egyébként sem szeretem ezt a szót, hogy adósságkezelés, mert egy beteget lehet kezelni, az adóssággal egyet lehet csinálni: ha csöngél az. óra, akkor fizetni kell, és arra törekedni, hogy a szükséges tőke vagy hitel rendelkezésre álljon. Ezt az ország még az. idén eléri. Az idén 4,6 milliárd dollár hitclfélvcíéffel, illetve forrásbevonással számolunk. Mintegy 1,2 milliárd folyó fizetési mérleghiánnyal, 2,4 milliárd dollár lejáró hitel visszafizetéssel kalkuláltunk, és I millió dollárral szerelnénk növelni a valutatartalékainkat. így a nettó hitelfelvételi igény csak 3,6 milliárd dollár lenne. Nos, ennél kisebb lesz, mert a folyó fizetési mérleg hiánya nem lesz 1,2 milliárd dollár, ez nem fogja meghaladni az 500 milliót. Erre megvannak a kereteink, hiszen nem véletlenül kötöttünk megállapodásokat nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a Világbankkal, a japán cx|x>rt-, import bankkal és a Közös Piaccal. Ezek a lorrások 2 milliárd dollárt lesznek ki, 500 milliótól egymilliárd dollárra lehelő a működő töke az országban, egy-
