Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-23 / 8104. szám

gc.wégr/, amely az Ml)l; SZDSZ-paklmnra alapozva végül is megtörtént. Ez az alkotmánymódosítás Schmidt Péter már idézett értékelésével szemben a korábbi alkotmánymódosításban megjelent országgyűlés-kormány közötti viszonyt gyakorlatilag szinte megfordította, s rendkívül erős, lényegében a kormányfőtől függő kormányt hozott létre, bizonyos fokig „összebékitve" a parlamentáris rendszert a kabinetrendszerrel. (Hangsúlyozom, hogy a kormány alkotmányjogi helyzetéről beszélek, nem a létrejött kormány mögött álló koalícióról.)

Természetesen más kérdésekben is alkotmánymódosításra került sor (igya kisebbségi képviselet lehetőségének eltörlése, helyette a „nemzeti etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának" létrehozása), de az. alkotmányosság gyengülése szempontjából talán elegendő most ez az egyetlen példa is. Ténylegesen bekövetkezett ugyanis az a helyzet, amidőn nem az. alkotmány szabta meg a politikai tevékenység kereteit, hanem napi politikai nic%cf>yczósck alakították az alkotmányt. Hogy azután ennek milyen további következményei lehetnek, elegendő ismét egyetlen példára utalni. A Független Kisgazdapárt választási jelszavai között talán a leghatásosabb az. újabb „földosztás" volt az 1947.évi állapotnak megfelelően. Jóllehet a választási jelszavak értelmezése sokat változott, a kormánykoalíció egybcntarlása érdekében más uralkodó pártok is bizonyos kompromisszumra kényszerültek ebben a kérdésben, és megszületett egy olyan fnldlőrvénytervezet, amely nagyon is bizonytalan következményeket hozott volna magával a mezőgazdaságra nézve. A kormány azonban, mielőtt az. Országgyűlésnek benyújtotta volna ezt a törvényt javaslatként, előzetes állásfoglalásra kérte fel az Alkotmánybíróságot, amely mint alkotmányellenest a tervezetet elutasította. F.zután a kisgazdák vezető politikusai felvetették az. alkotmány megváltoztatásának a lehetőségét vagy legalább olyan törvény készítését, amely „megkerüli" az. Alkotmánybíróság döntéséi. Az ilyen alkotmánymódositási elgondolást már aligha sorolhatnánk a Macaulay által leírt és idézett olyan kategóriába, mint „a nemzet politikai tevékenységének folyamatos újiameghatározása” vagy az alkotmánynak „a polgári élet körülményeivel és értékeivel való összhangba hozása".

Alkotmány alkotmányosság nélkül — vagy ahogyan egy kitűnő afrikai szerző megjegyezte: az alkotmány túlpolitizálása, eszközként való használata a politikai küzdelemben (Okoth— Ogendo I9XX:I9. 20-21)— mindaddig reális veszély marad, amig nem születik meg egy teljesen új, koherens alkotmány. Az alkotmányosság szinte I dmund Bürke gondolatmenetében fogalmaz az idézett afrikai szerző is mint társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai haladás produktuma csak akkor válhat tradícióvá, ha a nép megélt történelmének részét alkot ja (uo. 44) Magyarországon nem ismételhetem eléggé — ez a tradíció, ha gyengülve is. de még cl. Az utóbbi évek közjogi törvényhozása alapvetően ebben a tradícióban született. Ám nagy kérdés, hogy ez a tradíció elegendő lesz-e a jövőre nézve is - ha az alkotmány a politika eszközévé változhat.

F.zt a kérdést érinti a ins resistendi bizonyos alkotmányos formájának megújulása is. Az a tény, hogy az. Aranyhulla 31. cikkelyére magam is hivatkoztam az alkotmány szabályozási elvei parlamenti vitáját bevezető beszédemben, nem zárja ki. sőt akuttá teszi a ius resistendi nini értelmezésének problémáját.

Azt hiszem, világos, hogy a módosított alkotmány 2. cikkelyének (3) bekezdése nem általában az alkotmányellenes akciókkal való szembenállásra, pontosabban fellépésre adja meg a jogot és állapítja meg a kötelességet, hanem csakis a hivatkozott cikkelyben megfogalmazott esetekre. F.zt azért is kell hangsúlyozni, mert azokban az esetekben, amelyekben az 19X9. XXXI. tv. hatálybalépését követően polgári engedetlenségi akciók szerveződtek vagy ilyenekre történt felhívás, nem lehetett hivatkozni az alkotmány eme cikkelyére. 1990 elején amidőn a Szociáldemokrata Bárt polgári engedetlenségre szólított fel az un. kamatadóval szemben, éspedig abban a formában. Iropv a polgárok tagadják meg a fizetését, a ins tesjslemli mint jogalap lel sem meiülhetell. még akkui sem. ha a

kamatadót bevezető törvényt az Alkotmánybíróság - a megszavazás során vétett formai hiba folytán (akkor még ugyanis kétharmados többség lett volna szükséges az elfogadáshoz) hatályon kívül helyezte." Nem lehetett hivatkozni 1990 őszén, a taxisblokád esetében sem a megmozdulás alkotmányosságára, hiszen ez a megmozdulás több momentumában is sértette az. 19X9. évi III. tv.-t a gyülekezési jogról, amelynek „alkotmányellenessége" fel sem merülhet. F.zcn mit sem változtat az. hogy a kormány végül is politikai okokból a munkavállalók, a munkaadók képviselőivel tárgyalva megegyezéssel vetett véget ennek az akciónak, és közkegyelemmel mentesültek a résztvevők a törvényes következmények alól.

Azt hiszem, nincs szükség arra. hogy az. alkotmányosságnak mint a magyar alkotmányfejlődés több évszázados s eddig csak erőszakkal megbolygatott elvének védelme érdekében, más példákat is felhozva óvjunk az alkotmány politikai eszközként, napi politikai érdekek alapján való módosításának gyakorlatától. Az. Alkotmánybíróság legfontosabb feladata a másik oldalról nem csupán az. alkotmány szó szerinti védelme, ami a változtatáshoz csak kétharmados többséget kívánva meg teret engedhet az. ilyen, a napi politikát szolgáló változtatásoknak, hanem az alkotmányossá/! védelme. F.lmondhatjuk nem kis megelégedéssel . hogy efre is van példa a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának rövid időszakot átfogó gyakorlatában." Az „alkotmány alkotmányosság nélkül" veszélye elkerülésének biztosítékát, a magyar alkotmányos gondolkodás folytonosságának szilárdságát azonban csak egy széles nemzeti konszenzusra épülő és csupán kétharmados többséggel meg nem változtatható új alkotmány elfogadása biztosíthatja. Addig is a közvéleménynek, a politikai pártoknak, a kormánynak és az Országgyűlésnek határozottan szembe kell szállnia az. alkotmányos intézmények jogkörének és tevékenységének korlátozására vagy akár megkérdőjelezésére irányuló minden javaslattal és támadással. Különösen áll ez az. Alkotmánybíróság tevékenységére, amely a „harmadik hatalommal", a független bírósággal együtt a legbiztosabb védelmezője az emberi jogoknak és az alkotmányosságnak. Hadd emlékeztessek itt is Hans Kelsen világhírű jogtudós érvelésére az osztrák alkotmánybíróság 1920. évi vitájában: „Ha az . alkotmánybíráskodást összeférhetetlennek tartjuk a törvényhozó szuverenitásával, ez csak arra szolgálhat, hogy elrejtse a törvényhozó szervben kifejezésre jutó politikai hatalom azon igényéi, hogy a pozitív joggal való nyilvánvaló ellentmondásban ne korlátozzák az alkotmány normáit.

S még valamit ne felejtsünk cl. Magyarország tagja az Európa Tanácsnak. Az emberi jogok érvényesülését pedig Európában Az Emberi Jogok Európai Konvenciója védi, bizonyos feltételek esetén Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) jár cl az állampolgár kezdeményezésére saját államával szemben is — , s az eddigi gyakorlat azt jelenti, nem fogadja cl az. Európában konszenzust jelentő elvektől például az alkotmányosságtól való eltérést. így az európai jogfejlődésből származó magvar eszme az alkotmányosságról mint alapelvről európai intézményi védelem alatt is áll

IK.YZÍUK

I I halok ill például Oliver Wendell llolmcsra. alti legfelsőbb bírói ítélkezése során az alkotmány! Ici/ írólap jogi okmánynak tekinlelle. mom Iván, bogy a politikai kéidésekr! a politikai folyamaink «órán kell megoldani. ám e/t olyan szélsőséges mórion iiltetle ál a pvakmlafba. Itogv felfogása csetenkint a Int m ilis lopáll.imi né /elei nlé/le; atnil jogilag rlóiii iiióiIimi lop nh.ik el. a/ a jog (lásd enr K ni «..ti 1'W'MK'i)

2 A kanadai alkotmányi* elet rgxik legnagyobb problémája. Quebec alkotmányjogi helyzete. az ezrei kapcsolatos bizonytalanság és törekvések éppen arra vezethetők vissza A tartományt mint ..éltéiő társadalmai** megfogalmazó un tneeeli lake-i egyezmény! ugyanis a még a brit parlament által elfogadott l*>K2 é\i alkotmánvlör\én\ben foglalt és az alkotmányválto/taiásra előirt eljárás szerint xal.uitrttmi tatlotu.'iMx p u l.mti-otp k el