Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
iBeszélő, 1991. augusztus 3. rJ TALÁLT TÁRGY Ki nem lehet nagykövet? Az alábbi egy éve kelt levélváltás közzétételét az teszi időszerűvé, hogy (amint a sajtó a múlt héten hírül adta) hamarosan sor kerül új washingtoni nagykövetünk kinevezésére. Amerikai külképviseletünk vezetésével a kormány előreláthatólag Tar Pál Franciaországban élő banki szakembert bízza meg. Dr. Jeszenszky Géza Úptak a Magyar Köztársaság külügyminiszterének Budapest Z7„ Bem rakpart Igen tisztelt Külügyminiszter Úr! Alulírottak, hosszú évek vagy évtizedek óta Franciaországban élő magyarok - akik meglehetősen járatosak az itteni viszonyokban, a közélet szokásaiban és hagyományaiban - a szülőhazánk iránti felelősségünk tudatában egy általunk nagy fontosságúnak tartott ügyben fordulunk Önhöz, az uj Magyar Köztársaság első külügyminiszteréhez. Franciaország, amelynek jelentőségét Nvugat-Európában és a világban felesleges hangsúlyoznunk, abban különbözik minden más nyugati országtól, hogy itt - az ismert fájdalmas okok miatt - rendkívül mélyek az egykori kisantant, ezen belül is különösen a románbarátság (.latin rokonság') tradíciói. Ebben az országban döntő fontosságú, ki képviseli a magyar érdekeket, van-e az illetőnek súlya, tekintélye, befolyása a fiancia politika vezető köreiben. Mi természetesen mindenkit támogatni fogunk, akit a demokratikus kormány Kinevez, de meggyőződésünk szerint most életbe vágó nemzen érdek, hogy a kormány e követi tiszt - ségne olyan személyiséget kérjen föl, aki neve, ismertsége, nemzetközi és francia kapcsolatai folytán méltón és eredményesen tudja képviselni a magyar ügyet (a szó legszélesebb érteimé ben). Gondosan számításba véve a személyi lehetőségeket úgy véljük, hogy erre a kényes szerepre ma a legalkalmasabb jelölt az immár fél évszázada itt élő Fejtő Ferenc, a jeles irodalmár, történész és politológus volna. Mint a közép-európai politika kiemelkedő szakértőjét, Fejtő Ferencet a francia közélet irányítói közül úgyszólván mindenki ismeri és tiszteli, a Francia Köztársaság elnökétől a miniszterelnökön és a külügyminiszteren át a szenátorokig és a képviselőiig, pártkülönbségre való tekintet nélkül minden volt és mostani államférfiig. Fejtő, aki a francia Becsületrend kitüntetettje is, könyveivel és előadásaival egy egész francia politikusnemzedék tanítómestere; tanítványai között van a Quai d'Orsay szinte valamennyi középkorú és fiatal diplomatája, köztük a kélet-kózép-európai osztály és a magyar részleg vezetők Tekintélye túlmegy az ország határain; világszerte, de különösen az ún. útin országokban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában - ahol a mindenkori román politika a .latin rokonság' húrját penget, nemegyszer magyarellenes éllel - Intőnek olyan személyes boriim vannak, mint Portugália köztársasági elnöke, a spanyol kultuszminiszter, Olaszország előző miniszterelnöke vagy jelenlegi külügyminisztere, hogy csak a legismertebbeket említsük. Szoros kapcsolatai vannak továbbá Ausztria, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, valamint Izrael állam politikai, kulturális és diplomáciai köreivel is. Magas kora ellenére Fejtő Ferenc hál' istennek teljes szellemi és fizikai frissességnek örvend. Mindezek tekintetbevételével ajánljuk Fejtő Ferencet - akit egyébként az új Magyar Köztársaság épp e napokban részesített magas állami ki tűn tetőben - a megint demokratikus Magyarország első párizsi nagykövetének. Itt jegyezzük meg, hogy Fejtőnek írói, közírói és tanári munkássága mellett diplomatamúltja is van; 1949-ben mint az‘akkori párizsi magyar követség munkatársa, a Rajk-per következtében szakított - Károlyi Mihállyal és Szabó Zoltánnal egvütt - a hivatalos Magyarországgal, hogy ettől kezdve magánemberként dolgozzon Kelet-Európa szabadságáért és egy jobb magyar jövőért. Szeretnénk aláhúzni, hogy nem Fejtő Ferencnek van szüksége a követi tisztségre, hanem a Magyar Köztársaságnak őrá. Magyarországnak szerencséje, hogy Párizsban ilyen fia van, ezt a szerencsét kár volna elszalasztani Ha - egészségét kímélendő - a magyar kormány csupán két-három évre kémé fel őt a nagyköveti tisztre, ez idő alatt egy fiatalabb, franciául jól tudó hazai politikai személyiséget vagy gazdasági szakembert Fejtó mintegy uszemelt utódként vezethetne be az itteni közélet szokásaiba és az ország vezető köreibe Ezzel szemben olyan ember párizsi nagykövetté való kinevezése, aki Franciaországban ismeretlen és az itteni politikai életben járatlan, a jelen helyzetben nemcsak hiba volna, hanem vétek az összmagyar érdekekkel szemben, s - akaratlanul is - szívesség azon kormányoknak, amelyek Európának e központi helyén nemzeti céljaikat jobb helyismerettel képviseltetik. Kénük Külügyminiszter Urat a fentiek tekintetbevételére, mielőtt az Országgyűlés elé terjesztené a párizsi nagykövet személyére vonatkozó javaslatát Megkülönböztetett tisztelettel Charaire Véronique műfordító Karády Viktor kutatási igazgató (CNRS) Kende Péter dr. egyetemi tanár, a Magyar Füzetek (1978—1989) szerkesztője Méray Tibor, az Irodalmi Újság szerkesztője (1962-1989) Nagy Ernő gyáros, „A forradalom sajtója' összeállítója és kiadója Németh István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség franciaországi főtitkára és európai társelnöke Schreiber Tamás, a francia rádió külpolitikai szerkesztője Szabó Zsuzsa, az Emberi Jogok Magyar Ligájának főtitkára Vermes László, az Emberi Jogok Magyar Ligájának elnöke Postacím: Méray, 15 rue Juge, 75015 Paris Másolat megy; Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök úrnak Antall József miniszterelnök úrnak Szabad György úrnak, az Országgyűlés megbízott elnökének Fajtő Faranc 1906-ben ízületen Nagykanizsán. Újságíró, szerkesztő, politikai Író, a Szép Szó társ&zericesztője 1932-ben mint kommunistát börtönbOniBtÓSTB ItÓttóK. 1936-tól a Népszava párizsi tudósítója. A háború után 1949-ig a párizsi magyar követség munkatársa. A franca Becsületrend kitüntetettje. Főbb művei: Erasmus, Heine, Érzelmes utazás, Magyar tragóda 1956, A népi demokráciák története Forrás: Prominent Hungarian, 1985, London MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE Charaire Véren ique, műfordító Karády Viktor úrnak, rnűfordűó Dr. Kende Péter úrnak, egyetemi tanár Méray Tibor úrnak Nagy Emi úrnak Németh István úrnak Schreiber Tamás úrnak Szabó Zsuzsa, az Emberi Jogok Magyar Ligájának főtitkárának Vermes Uszló úrnak, az Emberi Jogok Magyar Ligájának elnöke Méray Tibor úr rímén 15 nie Juge, 75015 Paris . Tisztelt Barátaim! A rendszerváltozás minden magyarnak felszabadulást hozott, nekem azonban a magánember szabadságának végét is jelentette. Mig korábban meglehetősen tisztességes levelezőpartner voltam, tavaly ősztől gyakorlatilag képtelen lettem elintézni kilóssá vastagodó postámat Ezen május 22-1 kinevezésein ugyan valamit változtatott, de egyelőre nem tudtam átállni arra, hogy leveleimet írás helyett diktáljam. Az Önök levelét - amit telefaxon kaptam meg - a személyesen sürgősen megválaszolandó csomó tetejére tettem - de azóta sajnos-eléggé mélyre nyomták újabb társai Munkanapom meghaladja a 18 órát, de az elkerülhetetlen utazások mellett a kurrens aláirandók és teendők egyszerűen nem tették lehetővé, hogy az Önöknek kijáró komoly választ megírjam. Levelük, amelyben Fejtő Ferencet javasolják párizsi nagykövetünknek, post festőm érkezett, mert akkor már hivatalosan beterjesztésre került párizsi nagykövetjelöitünk. Szávai János. De ne gondolják, hogy egyszerűen elkéstek, s még kevésbé higgyék, hogy nem becsüljük eléggé Fejtő Ferenc munkásságát és kvalitásait. Mi azonban (az MDF külügyi bizottsága, majd a miniszterelnök és a kormány) úgy döntöttünk, hogy képviseleteink vezetését kivétel nélkül itthon élőkre bízzuk, mert az elmúlt nehéz és szép időket a helyszínen átélt embereket tartjuk a legalkalmasabbnak arra, hogy külföldön képviseljék az új Magyar Köztársaságot. Zwack Péter sem igazán kivétel, mert ő még az áttörés előtt hazajött, részese lett küzdelmeinknek, vállalta a kockázatot, nemcsak az üzleti életben. Ezzel a legkisebb mértékben sem akarjuk kétségbe vonni azt az Igen fontos segítséget, amit külföldre kényszert tett honfitársaink - köztük Önök olyan prominensen - nyújtottak a virtuális hazának és polgárainak az önkényuralom átvészelés&en, majd megdöntésében. E tettek jutalma önmagában rejlik - s
