Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-19 / 8100. szám

Beszélő, 1991. augusztus 3.

(6

vényekre épül. Az nyilvánvalóban nem vitatható, hogy akár vallásos meggyőződés, akár etnikai eredet konkrét bűncselekményekkel konkrétan kapcsolatba kerülhet. Itt a törvény megpróbálja kizárni, hogy bármiféle kategóriát képezzenek, hogy mondjuk, etnikai eredet szerint kategorizáljanak, de • meghatározott bűnügyekben, különösen azokban, amelyek valamilyen közösséggel kapcsolatosak, ezek az adatok nélkülözhetetlenek. A rendőrség aligha tekinthet el például attól a ténytá, hogy van egy sátánista felekezet, amely a sátánnal szövetkezve emberek elpusztítását tűzi ki célul. Az általános alkotmányos garanciák nem adnak arra választ, hogy konkrét társadalomellenes cselekmények elkövetését a rendőrség például eb bál az esetben hogyan tudja feltárni. Hangsúlyozom, hogy ez nem egy általános felhatalmazás, hanem csak az adott ürüggyel kapcsolatban érvényes.

Beszélő: A fegyverhasználat szabályozásával kapcsolatban az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Az ORFK közbiztonsági főigazgató-helyettese, Németh ezredes úr azt nyilatkozta, hogy a közbiztonsági főigazgató a fegyverhasználati szabályok szigorú betartására figyelmezteti rendeletben az állományt, maga a főigazgató, Túrós András viszont a fegyverhasználat tavalyi szigorításának feloldásáról beszélt Milyen szigorítások feloldásáról van itt szó?

Sz. I.: Semmilyenről. Ez valószínűleg félreértés, vagy esetleg nem pontosan fogal-Némeih Fe-enc ezredesnek, az ORFK közbiztonsági főigazgató-helyettesének a nyilatkozata a Heti Világgazdaságban: „Határozott véleményem szerint a rendórparancsnokok senkit nem tüzelnek durvaságra, a közbiztonsági főigazgató (Túrós András - a szerk.) pedig - a sajnálatos esetek hatására is - éppen most ad ki egy rendelkezést a fegyverhasználat szabályainak szigorú betartására, a bekövetkezett sajnálatos események részletes, a teljes állományt érintő feldolgozására." (HVG, 1991. június 29.)

A Magyar Hírlap tudósítása Több jogosítvány - keményebb fellépés címmel Túrós András főigazgató 1991. június 7-én tartott sajtótájékoztatójáról: „Ami pedig a fegyverhasználatot illeti, a szolgálati szabályzatba tavaly beépített szigorításokat kívánják oldani, amit a felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények számának növekedése indokol." (Magyar Hírlap, 1991. június 8.)

mázott a főigazgató úr. Nem a szigorítások oldásáról, hanem további szigorítások bevezetéséről van szó. A fegyverhasználatot jelenleg egy 1963-as törvényerejű rendelet szabályozza, azóta nemzetközi porondon is egyértelműén a szigorítások irányába haladnak a dolgok. A törvénytervezetben a

havannai bűnmegelőzési kongresszuson elfogadott standardeknek megfelelően szabályoztuk a fegyverhasználatot. Fegyverhasználatra alapvetően csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrt fenyegeti komoly veszély, illetve életveszély elhárításához szükséges. Tömeggel szemben pedig akkor, ha a tömeg erőszakos viselkedése idézi fel az említett veszélyeket.

K. L.: ...és ha a tömeg magatartása fegyverszerzésre irányul. Egyértelműen további szigorítást, további garanciák beépítését szeretnénk elérni. Isten ments, hogy szélesebb fegyverhasználati jogosítványokat kapjanak azok a rendőrök, akik ez ideig nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy használják a fegyverüket, nem gyakorlottak ebben, s időközönként inadekvát módon kapkodnak a fegyvereik után. Mindannyian alkalmazkodási válságban vagyunk, s ez a válság nagyon látványosan jelentkezik a fegyverhasználat problémáiban.

Beszélő: Azért talán nemcsak a rendőrök viszonyultak inadekvát módon ehhez a problémához. Emlékezzünk vissza, hogy amikor az első halálos végű fegyverhasználat történt a kormányváltás után, akkora belügyminiszter demonstratív módon, a tévé nyilvánossága előtt s - ami a legfontosabb - a vizsgálat lezárása előtt tüntette ki azokat a rendőröket, akik vagy jogosan vagy sem, de mindenképpen meglehetősen szakszerűtlenül használták a fegyverüket

K. L: Nézze, a belügyminiszter tagja a kormánynak, s egyfajta politikumot hoz ide a szakapparátusba. Ez a politikum transzformálódik át itt valamilyen szakmai konstrukcióvá. No már most, ha én olyan helyzetben lettem volna, hogy kikérik a véleményemet, akkor minden bizonnyal lebeszélem a belügyminisztert arról, hogy a vizsgálatlezáfulása előtt ilyen demonstratív lépést tegyen, mivel egy jogállamban az ilyesféle prejudikádó nem kívánatos. Én azt szeretném hangsúlyozni, hogy itt a rendészeti hivatalban mi a munkatársaimmal mindanynyian szakembereknek hisszük magunkat, és lehetőség szerint a politikumot nem szeretnénk itt érvényesülni hagyni.

Beszélő: Túrós András vezérőrnagy úr 1989 tavaszán, amikor országos rendőrfőkapitánnyá kinevezték, azt nyilatkozta, hogy politikamentes rendőrség sehol a világon nincs, ez illúzió.

K. 1.: Én ebben optimistább vagyok. Amikor a hatalomváltás megtörtént, volt egy olyan félelmem, hogy megindul egy karriervágytól vagy egyéb dicstelen törekvésektől vezérelt áramlás a kormánypártok felé a rendőrségen belül is. Ez a jelenség valóban létezik is, de szerencsére csak szórványosan. A rendőrségi törvényben egyértelműen rögzítjük, hogy a rendőr egyetlen pártnak sem lehet a tagja. Ezt a megoldást osztatlan egyetértés fogadta minden fórumon, ahol a törvénytervezet eddig megfordult. Én úgy látom, hogy a rendszerváltást elég jól átélte ez a rendőrség, és politikamentessé válik spontán módon is. Más kérdés, hogy, mint mindenhol, a rendőrségnél is akadhatnak

„Túrós András: Ez idáig csak politikailag megbízható emberek lehettek a testület tagjai. A jövőben nem vizsgáljuk a politikai alkalmasságot, csak a szakmai tudást, az erkölcsi feddhetetlenséget és a fizikai alkalmasságot

Heti Hírnök. Ez egyben azt is jelenti, hogy politikamentes lesz a rendőrség?

T. Áj Ez illúzió, a világon sehol nincs politikamentes rendőrség. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a politikai irányítás ne legyen direkt, mert még ma is tapasztalni ezt.

H. H.: Ha koalíciós kormány veszi át az ország irányítását, akkor egy fura helyzet áll elő, hiszen tudomásom szerint a testület nagyobbik hányada tagja az MSZMP-nek.

T. A.: Erről a helyzetről nekem saját elképzelésem van. Az tény, hogy a jelenlegi rendőrség személyi állománya a szocialista társadalmi rend védelmére tette le az esküt. A másik tény, hogy az állomány 60-65 százaléka tagja az MSZMP-nek. Ezt az alternatívoknak is figyelembe kell venniük. Az elképzelhetetlen, hogy idáig a politikai megbízhatóságot sulykoltuk rendőreink fejébe, most pedig mondjuk nekik azt, hogy felejtsék el az egészet." (Heti Hírnök, 1989. május 3.)

olyanpk, akik egy párt-futószalagon való gyorsabb előmenetelre spekulálnak. Egyébként annak, hogy a politika itt negyven évig mindenhatónak és mindenben kompetensnek tekintette magát, volt egy nagyon súlyos következménye a rendőrségre nézve. Nevezetesen az, hogy igazi rendőrségi, rendészeti kutatások nem folytak. Ezt a hiányt most próbáljuk betölteni. Létrehozunk egy rendészeti kutatóintézetet, egyelőre mindössze tíz fővel, de ezt szeretnénk a továbbiakban természetesen felfepeszteni. Egy demokratikus ország rendőrsége nem működhet ilyen kutatói bázis nélkül. Most például kutya kötelességünk lenne egy komoly kutatócsoportot rállítani annak a vizsgálatára, hogy a hirtelen emelkedő bűnözésre hogyan reagálhat egy bűnüldöző apparátus. Most ott tartunk, hogy a főosztály munkatársai napközben itt bent dolgoznak mint hivatalnokok, és esténként bújják a szakirodalmat mint kutatók

Sz. 1.: Pontosan az a probléma, hogy kutatási háttér hiányában érzelmi vagy ami még rosszabb, politikai alapon születik válasz olyan kérdésekre, amelyekre tudományos alapon illene legalább a válaszlehetőségeket megadni.

K. L: Pontosan ez a korrekt megközelítés: az alternatívák közül végül is elkerülhetetlenül a politika választ, de az alternatívákat szakmai, tudományos alapon kell megfogalmazni.

Révész Sándor