Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
A Világ, 1991. augusztus 7. 'ZUncJteA, IBcU, ücterfufa .A*áW . -KI f -•J£r« KACZIBA ANTALLAL Az országos rendőrfőkapitány a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese lesz. Az egykori megyei bírósági elnök megüresedő székére többen is pályáznak - hírek szerint egyikük a magyar bűnüldözés vezénylő ezredese, Kacziba Antal- Igaz a hír? - •- Nem. A döntésre jogosult vezetők sem velem, sem másokkal nem beszéltek. Én nem akarok főkapitány lenni. Ez ilyen egyszerű, ráadásul megvan a kijelentésnek az az előnye, hogy igaz. Hogy miért nem akarok, annak egyszerű az oka. Január óta vagyok itt. Ez idő alatt áttekintettem a. bűnügyi helyzetet, a bűnügyi szolgálat állapotát, s - csapatmunkában a kollégáimmal - eldöntöttem, mit kell tenni, hogy változtassunk a jelenlegi helyzeten. Semmi okom nincs tehát, hogy egy olyan beosztást vállaljak, amelyben távol kerülnék attól a munkától, amit szeretek. Amióta rendőr vagyok - idestova negyed évszázada -, mindig bűnügyi területen dolgoztam. A rend őr-fő kapitányi egészen más feladatkör, azt nekem meg kellene tanulnom. Bennem van becsvágy, aspirációimat azonban a bűnügyi munkában szeretném megvalósítani.- Bár nem egy példa akad, hogy olyan pozíciót vállal el valaki, amelytől előzőleg húzódozott. De aztán úgy hozza a sors..- Nehéz helyzetbe hoz ezzel a megjegyzéssel. Olyan munkakör elfogadását, pontosabban annak szándékát kell ugyanis cáfolnom, amelyet fel sem ajánlottak. Kijelenteni viszont azt, ha felajánlják, akkor sem fogadom el, felettébb udvariatlan, nagyképű és tisztességtelen lenne tőlem.- Rosszul halom, hogy ön- amennyiben egyáltalán rákényszerit az élet egy rendőrtisztet a politikai állásfoglalásra - annak idején az MDF képviselte eszmeiséget érezte magához közel állónak?- Azért nem lehet így fogalmazni - bár hízelgő lenne és hasznos -, mert amikor a magyar értelmiséget „másfajta gondolatok" foglalkoztatták, akkor ezek a politikai alakulatok még nem voltak nevesítve. Számos gondolat kerengett Lakitelken, a szabadegyetemeken, a Rakpart Klubban, amelyekről már tudtunk, és amelyekkel - a rendőrséggel kapcsolatosakkal például feltétlenül - szimpatizáltunk is.- Gondolom, ezekről a gondolatokról ön amúgy is tudott- „nem. Hozzám a szamizdatok hivatalból nem jutottak el. Némileg szerencsém volt, egy épületben dolgoztunk a politikai vizsgálati osztállyal, és a kollégák néha kölcsönadtak egyegy szamizdatot Voltunk néhányan, akiket érdekeltek ezek az olvasmányok.- Hányon?- Sokan. Én már akkor olvastam a Darabbért, a Kenedi-könyvet és a Hegedűskönyvet is még fénymásolatban. Időnként valamelyik irattárostól elkértük, vagy ő maga hozta, te, figyelj, megjelent a Beszélő...- Kézen-kSzön járt a Beszélő a Belügyben?- Persze, a fiatal belügyesek rendszeresen olvasták. Külön misét érne meg kire hogyan hatottak ezek a művek. Azt tudom, hogy rám hogyan hatott Ezekből a gondolatokból a számomra igazán szimpatikusak és könnyen befogadhatók a szakmámhoz kapcsolódó tézisek, fejtegetések voltak. Aki valaha is jogot tanult, abból nem lehet kiirtani a parlamentarizmus, a jogállamiság, a jogbiztonság iránti vágyat. Engem is részben ugyanazok oktattak, akik az Orbán Viktorékat... Csakhogy ók ezeket a szavakat ki is merték mondani, amit mi nem vagy másként fogalmaztunk meg. Azért az: hadd tegyem hozzá, akik ismernek, tudják, amit én gondoltam, azt jórészt ki is mondtam.- Nemrégiben távozott a bűnüldözéstől két ismert tiszt: Láposi vezérőrnagy és Dobos ezredes. Nyílt titok, hogy alapvető felfogásbeli különbség van az általuk képviselt bűnüldözési iskola és az öné között_- Láposi Lőrinc kinevezésem előtt ment el, távozása okairól ezért őt kellene kérdezni. Dobos János az én beosztottam volt. Remélem, tudom, miért ment el. Kitűnő képességű, lelkes rendőrtiszt. Sajnálom, hogy nem dolgozik velünk, még akkor is, ha valóban lenyeges szemléletbeli különbség van köztünk. Dobos János klasszikus zsaru. A felderítés egyedüli letéteményesének az ügyes, kreatív nyomozót tartja, aki vagány, rafinált, aki ha kell, ugriK fin, bukfencezik, lő, verekszik Állítom, szükség van ilyen nyomozókra, de az is biztos hogy nemcsak ilyenekre. A bűnügyi szolgálatot szerintem úgy lehet eredményesen vezérelni, ha az ember tisztában van a társadalmi közeggel is, amelyben * bűncselekményeket elkövetik. Ma már egyéni bravú-
