Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-21 / 8102. szám

Bombariadó a Síp utcában A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének nyilatkozatai A TV Híradó tegnapi 1. és 2. kiadásában a pápa látoga­tása ellen tüntetők szájából elhangzottaktól a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége elhatárolja magát. Véleményünk szerint súlyos provokációról van szó, anná' is inkább, ment a magyaror­szági zsinagógákban a kérdé­ses napon és időben semmifé­le istentisztelet nincs. A hecc­kampányt indítók elérték cél­jukat, hiszen az esti adás eredményeképpen a magyar­­országi zsidóság székházában ma reggel 8 20 órakor bomba­riadót kellett elrendelni. A Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége ismétel­ten kijelenti, hogy a korábbi ny i la tkoza toknak megfelelően részt vesz a pápával való ta­lálkozáson és reméli, hogy a 'találkozó szolgálni fogja a zsidó— keresztény megbékélés ügyét. * Szerdán este úgy véltük: szerencsésebb, ha nem reagá­lunk a Híradó tudósítására, nem csapunk felesleges hir­­verést egg, a pápalátogatáshoz méltatlan demonstrációnak. illetve az arról szóló, megle­pően részletes tudósításnak Értesülve a bombariadóról és a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének nyi­latkozatáról — mégis meg kell szólalnunk. Ami a tüntetést illeti: ter­mészetesen mindenkinek joga van egyet nem érteni II. Já­nos Pál magyarországi látoga­tásával és e véleményét nyil­vánosan is hangoztatni. Mind­erre persze a demonstráció szervezői választhattak volna kedvezőbb időpontot, elfogad­hatóbb külsőségeket is. Az ef­féle politikai performance­­okhoz elengedhetetlen erede­ti, valóban szellemes ötletek­nek ezúttal híre-hamva sem volt. Az akcióról szóló sikeriiiet­­len híradós beszámoló pedig — tetézve egy idétlen humorú nyilatkozattal, ha a tudatos provokáció lehetőségétől itt eltekintünk — ismét megmu­tatta: akik a sajtó felelőssé­géről, a tömegtájékoztatás eti­kájáról felettébb szívesen prédikálnak, hétköznapjaikon gyakorta vétenek vasárnapi elveik ellen. Bártfai Gergely Népszabaaság, 1991. augusztus 16. Válasz a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettesének Alábecsült igények Lapunk július 20-i száma interjút közölt Radoman Bozovic vajdasági miniszterelnökkel, majd erre a július 2S-i számban Báthory János, a ma­gyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalának elnökhelyet­tese reagált. Mindkét cikk a magyar­­országi szerbek helyzetével foglal­kozott. A Szerb Demokratikus Szö­vetség szerint Báthory János közlé­sei félreértésekre adhatnak okot, ezért az alábbi megjegyzéseket fűz­ték hozzá. A teljes körű nemzetiségi oktatást 1962-ben szüntették meg. Visszaállí­tásának a nyolcvanas évek közepe óta elvi akadálya nincs, ám az anya­gi. technikai, szakmai akadályok to­vábbra is fennállnak. A magyar nyel­vű alapoktatást az állam biztosítja, ám a kisebbségek önmaguk számára segítség nélkül erre képtelenek. Már­pedig valódi nemzetiségi iskolák iránt nagyobb lenne az. igény, mint ami a kélnyelvűckbcn tapasztalható. Báthory az 1941 -es és az 1980-as népszámlálási adatokkal cáfolja azt a nézetet, hogy a magyarországi szer­inek lélekszámúi jelentősen csökkent, a különbségei pedig a természetes asszimilációnak tulajdonítja. A Szerb Demokratikus Szövetség szerint az l'Ml es esztendő adatait nem lehet mérvadónak tekinteni, hiszen — te­kintettel a körülményekre — már az meglepő, hogy ennyien szerbnek val­lották magukat. Úgy vélik, a nemzeti­ségi lét megőrzéséhez szükséges in­tézményrendszer és társadalmi auto­nómiák nélkül nem lehet természetes asszimilációról beszélni. Az interjú során szóba került a szerb templomok, kolostorok állapo­ta. A Szerb Demokratikus Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy Ma­gyarországon ugyan csak két kolos­tor van, de a templomok száma fél­száz körüli, s ha ehhez hozzávesszük a templomokhoz tartozó Iclkészi la­kásokat, felekezeti népiskolákat, vé­gül is mintegy száz épület rendbeho­­zásnhoz van szükségük a magyar ál­lam támogatására. A Báthory-interjú azt a téves kép­zetet kelti, mintha Magyarországon a kisebbségi politika minden szem­pontból rendben lett volna és a ki­sebbség maga kívánna asszimilálód­ni. A Szerb Demokratikus Szövetség munkája során azt tapasztalja, hogy a magyarországi szerbek nagy erőfe­szítéseket tesznek identitásuk meg­őrzése érdekében, s ebben további segítségre szorulnak. X-r •R.L. Magyar Hírlap, 1991. augusztus 16.

Next

/
Thumbnails
Contents