Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Bombariadó a Síp utcában A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének nyilatkozatai A TV Híradó tegnapi 1. és 2. kiadásában a pápa látogatása ellen tüntetők szájából elhangzottaktól a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elhatárolja magát. Véleményünk szerint súlyos provokációról van szó, anná' is inkább, ment a magyarországi zsinagógákban a kérdéses napon és időben semmiféle istentisztelet nincs. A hecckampányt indítók elérték céljukat, hiszen az esti adás eredményeképpen a magyarországi zsidóság székházában ma reggel 8 20 órakor bombariadót kellett elrendelni. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ismételten kijelenti, hogy a korábbi ny i la tkoza toknak megfelelően részt vesz a pápával való találkozáson és reméli, hogy a 'találkozó szolgálni fogja a zsidó— keresztény megbékélés ügyét. * Szerdán este úgy véltük: szerencsésebb, ha nem reagálunk a Híradó tudósítására, nem csapunk felesleges hirverést egg, a pápalátogatáshoz méltatlan demonstrációnak. illetve az arról szóló, meglepően részletes tudósításnak Értesülve a bombariadóról és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének nyilatkozatáról — mégis meg kell szólalnunk. Ami a tüntetést illeti: természetesen mindenkinek joga van egyet nem érteni II. János Pál magyarországi látogatásával és e véleményét nyilvánosan is hangoztatni. Minderre persze a demonstráció szervezői választhattak volna kedvezőbb időpontot, elfogadhatóbb külsőségeket is. Az efféle politikai performanceokhoz elengedhetetlen eredeti, valóban szellemes ötleteknek ezúttal híre-hamva sem volt. Az akcióról szóló sikeriiietlen híradós beszámoló pedig — tetézve egy idétlen humorú nyilatkozattal, ha a tudatos provokáció lehetőségétől itt eltekintünk — ismét megmutatta: akik a sajtó felelősségéről, a tömegtájékoztatás etikájáról felettébb szívesen prédikálnak, hétköznapjaikon gyakorta vétenek vasárnapi elveik ellen. Bártfai Gergely Népszabaaság, 1991. augusztus 16. Válasz a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettesének Alábecsült igények Lapunk július 20-i száma interjút közölt Radoman Bozovic vajdasági miniszterelnökkel, majd erre a július 2S-i számban Báthory János, a magyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalának elnökhelyettese reagált. Mindkét cikk a magyarországi szerbek helyzetével foglalkozott. A Szerb Demokratikus Szövetség szerint Báthory János közlései félreértésekre adhatnak okot, ezért az alábbi megjegyzéseket fűzték hozzá. A teljes körű nemzetiségi oktatást 1962-ben szüntették meg. Visszaállításának a nyolcvanas évek közepe óta elvi akadálya nincs, ám az anyagi. technikai, szakmai akadályok továbbra is fennállnak. A magyar nyelvű alapoktatást az állam biztosítja, ám a kisebbségek önmaguk számára segítség nélkül erre képtelenek. Márpedig valódi nemzetiségi iskolák iránt nagyobb lenne az. igény, mint ami a kélnyelvűckbcn tapasztalható. Báthory az 1941 -es és az 1980-as népszámlálási adatokkal cáfolja azt a nézetet, hogy a magyarországi szerinek lélekszámúi jelentősen csökkent, a különbségei pedig a természetes asszimilációnak tulajdonítja. A Szerb Demokratikus Szövetség szerint az l'Ml es esztendő adatait nem lehet mérvadónak tekinteni, hiszen — tekintettel a körülményekre — már az meglepő, hogy ennyien szerbnek vallották magukat. Úgy vélik, a nemzetiségi lét megőrzéséhez szükséges intézményrendszer és társadalmi autonómiák nélkül nem lehet természetes asszimilációról beszélni. Az interjú során szóba került a szerb templomok, kolostorok állapota. A Szerb Demokratikus Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon ugyan csak két kolostor van, de a templomok száma félszáz körüli, s ha ehhez hozzávesszük a templomokhoz tartozó Iclkészi lakásokat, felekezeti népiskolákat, végül is mintegy száz épület rendbehozásnhoz van szükségük a magyar állam támogatására. A Báthory-interjú azt a téves képzetet kelti, mintha Magyarországon a kisebbségi politika minden szempontból rendben lett volna és a kisebbség maga kívánna asszimilálódni. A Szerb Demokratikus Szövetség munkája során azt tapasztalja, hogy a magyarországi szerbek nagy erőfeszítéseket tesznek identitásuk megőrzése érdekében, s ebben további segítségre szorulnak. X-r •R.L. Magyar Hírlap, 1991. augusztus 16.