Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
M-Kjyar Hírlap, 1991. augusztus 15. Bár nem tudja, ki a főszerkesztő A Kurírt is feljelenti Nietzsche szőke bestiájának lendületével indul újabb csatába a sajtó ellen az Összeesküvés a nietzschei birodalom című könyv szerzője. A legújabban kiszemelt fenevad nem más, mint laptársunk, a Kurír. Mint ismeretes. Mónus Áronnak a „zsidó-szabadkőművesinaffia” úgynevezett világuralmi törekvéseit „leleplező" elmeművét a Legfőbb Ügyészség elkobozta, és közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt vizsgálatot indított a szerző ellen. Mónus válaszként bankot robbantott és sajtóperek. illetőleg magánvádas perek sorozatát zúdította a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Vasárnapi Hírek, a Mai nap és a 168 óra vezető szerkesztőire, valamint a lapok és a rádiómagazin több munkatársára. Mónus doktor kedden örömmel értesítette az egyik országos tájékoztatási szerv Szegeden dolgozó munkatársait: a helyreigazítási perekre augusztus 22-én kerül sor a Fővárosi Bíróságon, s kéri a nyilvánosságot, mert meglepetést tartogat. Munkatársunk ezt követően hívta fel a Hódmezővásárhelyen élő szerzőt a kérdéssel: vajon ugyanolyan demonstratív, ha úgy tetszik „tömeges" meglepetést tartogat a bíróságnak, mint korábban Romhányi László, a Szent Korona redaktor generálisa9 Erről szó sincs — közölte Mónus doktor — ő egyszerűen könyvének azzal a mondatával igyekszik majd elhárítani az. antiszemitizmus vádját, amely szerint minden zsidónak ott a hazája, ahol született. A világméretű összeesküvésről közölt állításait egyébként fenntartja. Megtudtuk azt is: fel kívánja jelenteni Acz.él Endrét, a Kurír „főszerkesztő-tulajdonosát", ám közlésünkre — Aczél már régóta nem dolgozik a Kurírnál — Mónus váratlanul úgy döntött, hogy Szűcs Gábor főszerkesztőt igyekszik a vádlottak padjára ültetni. És persze a július 29-én megjelent. Mónus még nincs a mókuskerékben című írás szerzőjét, K.Z-t is. A Hatalomra törő akarat jegyében följelentett újságírók száma ezzel 15-rc emelkedett. •L. A. Gy. A Nyilvánosság Klub állásfoglalása Rekviem a Magyar Nemzetért A Magyar Nemzet példázata arról szól, miként tehető a privatizált sajtó kormánypártivá. Olyan privatizációs mechanizmusban, amclvbcn a kormányzat maga szemeli ki egy-cgy lap új tulajdonosát, az. újság óhatatlanul kormánypárti lesz. Az, új tulajdonos nem lehet hálátlan azért, hogy előnyben részesítették, a kormány is tudatában van ennek a lekötelezettségnek, a Szerkesztőség vezetői pedig ebben a helyzetben kénytelenek kiszolgálni uraikat. A kölcsönös szívességeknek ez a rendszere demoralizálja a szerkesztőséget, és nagyon megnehezíti a tisztességes újságírást. Az új kormánypárti sajtó előállításához le lehet mondani az ómódi kézivez.crlésről, mert ezt helyettesíti mind a szerkesztőség vezetőjének, mind a lap tulajdonosának az a viselkedése, amellyel elébe megy a hatalom feltételezett kívánságainak. A Magyar Nemzetre is a kormány erőszakolta rá az. új tulajdonost, a szerkesztőség akarata ellenére, félrevezetve egy független szakértői bizottságot. Nem csoda, hogy az. új tulajdonos röviddel hatalomátvétele után — felhasználva a főszerkesztő szolgálatkészséget — hozzálátott a lap arculatának átszabásához. E plasztikai műtét során váltak feleslegessé a kormány iránt nem eléggé lojálisnak bizonyult, majd elbocsátott munkatársak. Míg a többi országos napilapot utol nem éri a Magyar Nemzet sorsa, addig az. olvasó megtalálhatja a maga kedvére való lapot. Azt a fajta szuverén szellemet és sajátos hangvételt azonban, amit a Magyar Nemzet a nyolcvanas évek végén képviselt, többé sehol sem lelheti fel. a Nyilvánosság Klubügyvivő testületé-C Magyar Hírlap, 1991. augusztus 16.
