Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Magyar Hírlap,1991. augusztus 16. 10 milliárddal terheli a jövő évi költségvetést. Öt-hat milliárdot a különféle állami garanciák terhei jelentik a központi büdzsének. A hiány 1992-ben 70 milliárd forint körül alakul. A bevételek jövőre 130 milliárd forinttal növekednek a tervek szerint. 1991-hez képest. Hetvenmilliárd forintnyi növekedésre számítanak a fogyasztói és a forgalmi adóból. Húszmilliárd a gazdasági szervezetek befizetése, a személyi jövedelemadóból 40 milliárdot várnak. • K. M. Hat százalék lesz * a szolidaritási hozzájárulás? MTI------------------------------A jelenlegi 2 százalékról 6 százalékra kellene növelni a szolidaritási hozzájárulást ahhoz, hogy az jövőre fedezze a munkanélkülisegélyre fordított összeget — mondotta Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Kifejtette: a most bevezetett járulékból befolyt összeg a félév során 8-9 milliárd forint körülire tehető. Jelenleg 216 ezer a munkanélküliek száma. Az előrejelzések szerint ez a szám rohamo_ san nőni fog, és jövőre, az év végén elérheti az 500 ezret. Igaz. a munkaügyi tárca szerint ez lesz a csúcsév. utána már csökken a munkanélküliek száma, és mintegy 3-400 ezer között állandósul. Ettől függetlenül legalább 40-50 milliárd forintra volna szükség 1992-ben a biztonságos finanszírozáshoz. Éppen ezért — mint az államtitkár közölte — a Munkaügvi Minisztérium még az idén az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti a járulék emelésére vonatkozó javaslatát. A jelenlegi elképzelések egyik változata: jövőre a dolgozók bruttó keresetük 1.5. a munkáltatók pedig a bér 4.5 százalékát fizessék be az alapba. Provokatív az új adórendszer terve Gátlástalannak és provokatívnak nevezték az adórendszer átalakításáról szóló pénzügyminisztériumi tervezetet az autonóm munkavállalók képviselői azon a tegnapi értekezleten. amelyik az Érdekegyeztető Tanács mai ülését készítette elő. A képviselők reményüket fejezték ki. hogy időközben a józan belátás alapján a szinte minden adókedvezményt megvonó beterjesztést visszavonja a minisztérium. Erre utalhatnak Antall József és Kupa Mihály azóta tett kijelentései is. A munkavállalók úgy vélik, hogy az adórendszer tervezett átalakítása fékezné a privatizációt, csökkentené a gazdasági teljesítményt. visszavetné a vállalkozói kedvet, sőt, hátráltatná a munkahelyteremtő beruházásokat is. A Liga ajánlata szerint pozitív javaslatokat kell az ÉT-tárgyalásra vinni. Ennek tartalmaznia szükséges az adórendszer változtatásától elvárt következményeket, valamint azt. hogy milyen eszközökkel érhetők el a remélt gazdasági és szociális hatások. Fontosnak tartják állást foglalni az adókedvezmények csökkentésének kérdésében, voksukat letéve a szolidáris adó mellett, mert mint az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok is mutatják, az az adórendszer, amelyik csak a felső vállalkozói réteg adóviszonyait stabilizálja, hosszú távon semmiképp nem vezet pozitív eredményre. Ugyanakkor a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek hiányolták. hogy a pénzügyminisztériumi előterjesztés még kísérletet sem tett a költségvetési kiadások, az államháztartás terheinek csökkentésére. Úgy vélik, hogy az adóügyek kérdése csak a költségvetés, jövő évi tervezetével együtt vizsgálható reálisan. Hangot adtak azon meggyőződésüknek is. hog\ az adórendszer radikális reformja ez évben semmiképpen sem képzelhető el. mert a munkavállalók zsebéből egyszerűen hiányzik az a pénz. amit az új adó akar kivenni. • 0. V. J. Az új adórendszer a privatizáció fékje? A szakszervezeteknek sem tetszik MH-inlormáció______________ Immár nem csak a vállalkozók hívják föl a figyelmet arra. hogy az adórendszer tervezett átalakítása nem kedvezne a gazdasági folyamatoknak. A munkavállalók képviselői is vallják, hogy az új elképzelések a bizonytalan gazdasági helyzetben csökkentenék a lakossági megtakarítások tőkebefektetésként való működését. s fékeznék a privatizációt. Szokatlan, hogy éppen a munkavállalókat tömörítő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége aggódik a vállalkozások helyzetéért. ám ha meggondoljuk, ez érthető: a többi társadalmi réteg mellett a vállalkozók újabb megszorítása hátráltatná a munkahelyteremtő beruházásokat is. Az MSZOSZ persze nem elsősorban a vállalkozók érdekei felől bírálja az adótervezetet. Megítélésük szerint az új adórendszer nagymértékben és számukra negatív irányba rendezne át a jövedelemaránvokat. Ez pedig növelné a létminimum alatt élők számát, az életszín'< vonal, a reálbérek és a reáljövede| lem további zuhanásszerű csökke- I néséhez vezet, s robbanásig fokoz- I hatja a szociális feszültségeket. Eközben pedig a szociális ellátások finanszírozása és a fogyasztói támogatások sorra kikerülnek a költségvetésből. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a nevelési segély adókötelezettségét ezért nem támogathatják a munkavállalók. Sem gazdasági, sem politikai okoból nem lenne racionális a lakossági devizabetétek megadóztatása sem — vélik a szakszervezetek szakértői —, hiszen erőteljesen csökkennének az állam által átmenetileg igénybe vehető devizabevételek. Ez elsősorban a kormányzat iránti bizalmatlanságot tükrözné.A munkavállalók elfogadhatatlannak ítélik, hogy a költségvetés hiányát az állam csak adópolitikai eszközökkel, az adók kiterjesztésével vagy növelésével oldhatja meg. Abban tehát egyetértenek a többi gazdasági érdekcsoporttal, hogy nem az adóterheket kel! az államháztartáshoz igazítani, hanem a kincstári kiadásokat a bevételekhez. • J.K.S.
