Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 16 r)r KÖLTSÉGVETÉS ÉS ADÓ Jövőre is prés (Munkatársunktól.) Az adókoncepció érdemben nem változik, ugyanakkor a költségvetés helyzete távol áll a kívánatos egyensúlytól — erről tartott sajtótájékoztatót tegnap a pénzügyi tárca vezetése. Király Péter államtitkár foglalta össze a nagy port kaleges Kiemelte: nemzetközi összehasonlításban a magyar jövedelemadók kulcsai nem magasak, az áfa azonban kétségkívül eltér a nemzetközi gyakorlattól. Éppen ezért tért át hazánk is az Európa; Közösségekben használatos hozzáadott érték típusú, kétkulcsos megoldásra. Az 1992. AZ ADO MEBTEKE alatt adószakemberek, hogy megszűnjön az az ellentmondás, mely szerint a Lakosság teherviselése folyamatosan nő, a vái ■ lalkozásoké viszont folyamatosam csökken. Éppen ezért kizárólag három preferenciát kívánnak érvényre juttatni. A jövőben csakis a külföldi, illetve a hazai befektetéseket IMI. UK-« terrejke-t Ba a* adó alapja »—U 000 Ft 0 »Iralte Ha te adó alapja fr—Itt 800 Ft a »tealte Ft aa is »00 Ft-on foto* rím. H 001—130 000 Ft U* Ft te a *> 000 Ft-on faHUt rím 1M 001— 150 OM Ft M0C Ft te a 120 000 Ft-on teleti rím V teáuMka 11 artnlte* 30 trrtraltef 1M 001—ISO 008 Ft 1 1« 000 Ft-on tetOtt rtez 150 001—250 000 Ft «300 Ft te a 150 000 Ft-on fteOÍ ntea U «Italtea 25 aaltaltea 1 Sí, aai_300 « p; 18 600 Ft és a 150 000 Pt-oo MOH rMz 306 001—5*0 000 Ft « »6 Ft te a 800 000 Fv-oo IMIi rím 500 001 forinttá] 1« 600 Ft te te 506 000 Ft-on falilli rím 32 ictnüllct 40 itt retten 1» tál tál tea 250 001—500 000 Ft 31 300 Ft te a Í5£> 006 Ft-on laton rím too 001 foriottál 118 «00 Ft te aa 500 oee Ft-on feto* réaz 85 tat tall ka 45 telaaVfV a vart adókoncepció elveit. Alapkövetelmény, hogy _ az adórendszer ne zilálja szét a gazdasagot, ugyanakkor a jövedelemtermelők különféle típusaival szemben legyen semmájus 1-jei életbeléptetést az indokolja, hogy a fűtés: szezon után csökkentenék a tüzelőanyagok forgalmi adóját A jövedelemadók esetében azt a eélt tartják szem előtt az és a gyermekneveléssel kapcsolatos kedvezményeket kívánják fenntartani. Az adóigazgatas rendszerét úgv kívánják megújítani. (Folytatás az 5. oldalon.) hogy az adóalap-feltárás, illetve az adóellenőrzés szerepe erősödjék. De mint minden jogállamban, az adóhatóság döntéseit bírósági úton meg lehet támadni. Nem kerül tehát jogbizonytalanságba egy ik vállalkozó sem. Lukács József miniszteri biztos vitába szállt azokkal a vállalkozói véleményekkel, amelyek a napokban láttak ■napvilágot a sajtóban Véleménye szerint igenis szükség ; van a számviteli törvényben I megengedett amortizációs gyakorlat, valamint a céltartalék képzésének korlátok közé szorítására, különben visszaélésekre ad alkalmat a törvény. Elmondta, hogy a társasági adó koncepcióján nem változtat a minisztérium. Nincs szándékukban az adóhatóság mérlegelési jogkörét csorbítani. ami azonban (ellentétben a VOSZ állásfoglalásával) nem jelenti a visszatérést a becslés módszeréhez. A miniszteri biztos cáfolta azt is, hogy az elengedett lakáshitel-törlesztések után adót kellene fizetni. A kész lakások „nulla” kulcsának és a lakásfelújítás áfa-visszatérítésének megszüntetésével kapcsolatban elmondta. hogy az ezekből származó bevételeket nem kívánják a költségvetésbe becsorgatr.i. Külön alapot hoznának belőle létre a lakásépítés általános. illetve szociális alapon történő támogatása céljából. A sajtótájékoztatón az is kiderült. hogy a devizabetétek kamatait a jövőben sem adóztatják meg. Megmarad a mezőgazdasági kistermelők adókedvezménye is. A költségvetés helyzetével kapcsolatban nyilvánosságra hoztak: 1991. július végéig az állami költségvetés hiánya 412.4 milliárd forint bevétel és 473,5 milliard forint kiadás egyenlegeként 61,1 milliárd formt. Óriási nyomás nehezedik az államháztartásra — mondotta Naszvadi György helyettes államtitkár —, mindenki csökkenteni kívánja az adóterheket, és ezzel egy időben növelni az állami támogatások rendszerét. A tetemes és növekvő államháztartási hiány nem tartható fenn. Még ha lehetne is hozzá forrást teremteni, olyan inflációt gerjeszthetne, amely szétfeszítené a gazdaság egészét. Éppen ezért a formálódóban levő 1992-es költségvetés tervezete drasztikus lefaragásokkal számol, mindenekelőtt a költségvetési intézmények támogatása és a honvédelmi kiadások terén. Király Péter felhasználta az alkalmat arra, hogy értékelje a magyar gazdaság helyzetét. Mint elmondotta, a gazdasági átmenet ideje nem járt le. várhatóan 1992-ben is folytatódik. Ekkorra megtorpan a gazdaság teljesítményének csökkenése, növekedhet a GDP is. Ez azonban nem fedezhet: az elavult nagy elosztási rendszerek — a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás, az oktatás — állandósult hianya.t Ezek reformját mielőbb meg kell kezdeni. Miként sürgősen meg kell alkotni azt a tizenöt gazdaság; jellegű törvényt is, amelynek tervezete már a parlament előtt van. A munkajövedelmek csökkenésének és a pénz-, valamint természetben; juttatások növekedédésének tendenciáját meg kell állítani, mert ez ellentétes a piacgazdaság elveivel. A növekvő munkanélküliségből származó terheket a költségvetés már nem tudja magára vállalni, ezért szociális adó kivetését tervezik. Ezt körülbelül 5 százalékban — létszámarányosan — fizetnék a munkaadók, és tovább: 1 százalék erejéig a munkavállalók. Kovács Almos helyettes államtitkár hozzátette: a magyar gazdaságban a kereslet vált meghatározóvá, a szerény növekedés is ennek köszönhető Ez a növekedés megalapozol:, vele szemben csakis fizetőképes kereslet áll. Megváltozott a piaci szereplők magatartása is, és kiderült, hogy a gazdaságnak jóval nagyobbak a tartalékai. mint azt a szakemberek hitték. Az infláció egyelőre elviselhető mértékű. Számításánál fokozottan figyelembe kell venni az úgynevezett áthúzódó hatásoka'. Jövőre 16 százalék körüli termelői és 20—23 százalékos fogyasztói árnövekedés valószinűsithetö — hangzott el a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Merényi Miklós
