Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-21 / 8102. szám

Magyar Hírlap, 1991. augusztus 16. Nehéz év után még nehezebb következik őre szociális adó is leszJöv Jövőre a tervek szerint bevezetik az úgynevezett szociális adót. A munkanélküliek támogatására pedig az eddigi, összesen két százalék helyett, hat százalékot kell fizetni a jelenlegi elképzelések alapján. A jövő évi adózás szabályairól és az 1992-es költségvetésről tartottak tegnap sajótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban. A tervezeteket, persze, még az Országgyűlés is megvitatja, s emeli törvény rangjára — ha a honatyák is elfogadhatónak tartják. Az egész nagyar lakosságot érzé­kenyen énnti a jövő évi adózás mó­dosítása, s az is, mire lesz pénz a költségvetésben. E két témáról tar­tottak sajtótájékoztatót tegnap a Pénzügyminisztériumban, ahol a té­ma súlyánál fogva, szinte a tárca egész vezetősége megjelent. A JÖVŐ ÉVRE TERVEZETT ADOTABLA: 0—108 ezer forint: 0 százalék 108 ezer—150 ezer forint: 1? százalék 150 ezer—250 ezer forint: 25 százalék 250 ezer—500 ezer forint: 35 százalék 500 ezer forint fölött: 45 százalék Király Péter, a minisztérium ál­lamtitkára hangsúlyozta, jövőre is folytatják a Kupa-program megvaló­sítását. Reális esély van arra. hogy 1992-ben a gazdaság teljesítménye emelkedjen. Alapot ad a feltételezés­re. hogy folyamatosan nő a vállalko­zások száma és teljesítménye, gyor­sul a privatizáció, és a nemzetközi környezet is kedvező. A belső egyensúlyi helyzetben a feszültségek azonban tovább éleződnek. A költ­ségvetés jövőre még nehezebb hely­zetben lesz. mivel azok a tartalékok, amelyek idén rendelkezésre álltak. 1992-ben már nem lesznek. Az adó­rendszerre rátérve Király Péter kie­melte: nemzetközi összehasonlítás­ban sem tekinthető magasnak a ma­gyar adórendszerben a jövedelema­dóknál alkalmazott adókulcs. Az azonban igaz, hogy az általános for­galmi adóban a kulcsok magasak, de ezt jövőre csökkenteni is akarják. Szeretnének igazodni a Közös Piac hozzáadottértékadó- rendszerében alkalmazott kulcsokhoz. A változá­sokat az általános forgalmi adóban május elsejétől kívánják bevezetni. Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a lakosság terhei folyamatosan növekedtek, a vállalatok, vállalkozások terhei pe­dig csökkentek. Ezt az arányeltoló­dást a jövőben meg akarják szüntetni — fűzte ehhez hozzá az államtitkár. Az adórendszerben egyébként há­rom preferenciát tekintenek kiindu­lóalapnak. Kedvezményezik a kül­földi és a hazai befektetéseket, vala­mint a gyermeknevelést. A költségvetést már-már teljesen szétfeszíti a kiadási oldalról fellépő állandó többletigény, ezt nem lehet tartani — mondta az államtitkár. Ezért csökkentés lesz a vállalati tá­mogatásokban. az igazgatási kiadá­sokban és a honvédelemmel kapcso­latos kiadásokban. A társadalombiz­tosítás jövő évi hiánya az előzetes számítások szerint 30-35 milliárd fo­rint körül alakul majd. Mivel a társadalombiztosítási kifizetések mögött úgyis költség­­vetési garancia áll. ezért a tárca úgy látja helyesnek, hogy egyes szociális kiadások visszakerülje­nek közvetlenül a költségvetés fi­nanszírozásába. A költségvetés e miatt fellépő többletkiadásának fe­dezetét azonban valahonnan elő kell teremteni, s ezért a tárca úgy gondolta, újabb adót vezet be. A neve Szociális adó lesz. amelyet a vállalatok, vállalkozók fizetnének létszámarányosan. A munkanélküliséggel kapcso­latos terhek vállalásában a lakos­ságnak. a vállalatoknak és a költ­ségvetésnek is szerepet kell vállal­nia. A Munkaügyi Minisztérium számításai szerint hat százalékos bérarányos teher az. amely a költ­ségvetési kiadások mellett fedeze­tet teremthet a munkanélküliek tá­mogatására Ebből öt százalékot a munkáltatók, egy százalékot pedig a munkavállalók fizetnének.De más elképzelések is vannak a meg­osztásra. (Mint ismeretes, jelenleg 0.5 százalékot fizet a dolgozó és 1.5 százalékot a vállalat a szolida­l rítási alapba.) Bár jövőre növeked­­j hét a gazdasági teljesítmény, ettől függetlenül ez nem teremt akkora pluszbevételt, hogy ellensúly ozni tudja a rossz struktúrában felépülő elosztási rendszerek miatti kiadá­sokat — folytatta az államtitkai. 1992-ben azonban már elkerüihe tetlen, hogy megkezdjék a nagy elosztási rendszerek reformjai. Az államháztartási törvény elfogadá­sával együtt az államháztartási ki­adások radikális újragondolását is megkezdik. Egyébként a Parla­mentben 15 gazdasági törvény var elfogadásra. Kovács Álmos helyettes állati - titkár kiegészítőjében még elmond la. az export várhatóan lo\;iKi' csökken majd az év hátralévő ré­szében. Köszönhető ez továbbra n a kelet-európai piac összeomlásá­nak. Ezzel párhuzamosan a belföl­di felhasználás is csökken. Jövőre azonban a GDP minimális. 2-3 százalékos növekedésév el számol­nak A következő évben a termelői árakban 16. a fogyasztói árakban 20-23 százalékos inflációt v árnak a , pénzügy vezetői. Lukács József miniszteri biztos az adórendszer változásait ecsetel­te. Mint mondta, a tervek jelenleg nem térnek el a már a sajtóban — így lapunkban is —beharangozott elképzelésektől. Az áfa kétkulcsos I lesz. a vállalkozási nyereségadó adókulcsa 40 százalék lesz jövőre a tervek szerint, s a kedvezmények • többsége megszűnik. A jövedelem­­adóban a hétkulcsos renszerről a mostani tervek szerint öt kulcsra térnek át. (lásd táblázatunkat) Naszvadi György helyettes ál­lamtitkár felhívta a figyelmet arra. hogy óriási ellentmondás feszül az államháztartás bevételi és kiadási oldala között. De jelenleg az a hely zet, hogy az ellentmondás to­vábbi növelésére óriási a nyomás. Vagy is, hogy az adóterhek csök­kenjenek. de az állam juttatásai vi­szont növekedjenek. Pedig az ez évi költségvetési hiánynál jövőre csak kevesebfc^t engedhet meg ma­gának az ország. Az. hogy jövőre a költségvetés átv eszi a TB egyes szociális kiadá­sait. 23-24 milliárd forintny i plusz terhet jelent. A személyi szám vál­tozása. a kárpótlás az egyha/i in­gatlanok. az expo. Bős-Nagyma­ros. a szovjet csapatkivonás kárai­nak felmérése további, mintegy 8-

Next

/
Thumbnails
Contents