Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
BESZÉLGETÉS A VOSZ TÁRSELNÖKÉVEL Hol a polgárság mostanában? Dr. Szirmai Péter közgazdász, egyetemi tanár, a VOSZ társelnöke egyik legutóbbi elnökségi ülésükön arra hívta fel a figyelmet, mennyi ellentmondást szül az, ha rosszul értelmezett fogalmak kerülnek a tömegkommunikációba. Az ellentmondások láncreakciót indítanak el, s ez egyre jobban árt az amúgy sem agyon dédelgetett vállalkozóknak. Noha a kormány szavakban vállakózásbarát politikát hirdet, ez. koránt sincs így. A Reggeli IV.sli Hírlapnak adott interjújában ezt a problémát s az ehhez kapcsolódó jelenségeket boncolgatja. _______ILONKA MÁRIA______ — Mikor kezdődött a magyar vállalkozás története? — Amikor a magánszektor és a kapitalizmus terjedéséről beszélünk, nem az utolaé 40, hanem az utolsó 200évről van szó. Magyarországon az a tőkés fejlődés, amely Franciaországija n, Angliában vagy Németországban végbement, egyszerűen hiányzik Már a századfordulón — és uzelótl is — felemás kapitalizmuB alakult ki. Kedvenc példám erre: amikor Balzac vagy Stendhal a maguk regényfolyamnit (rták a vállalkozóról (például uz Kiveszett. illúziókat), akkor Magyarországon a Noszthy fiú esete Tóth Murival, uvagy a Rokonok volt a kultúra. A teljesítményelv helyett a familiáriselv uralkodott. A társadalom, a közvélemény nem fogadta el, hogy a vállalkozó olyan ember, aki a világ gumijait a vállára veszi. Kz a nézet ma sem változott meg A tömegkommunikáció és az újságok olyanokká válnak, amilyenek uz olvasók Ha a magyar társadalomban ítéletek és előítéletek élnek, akkor ezt fejezik ki a lapok is. — Mi a véleménye a kárpótlásról ? — A történelemben meglehetősen szokutlan dolog. Érdekes lesz ingjd megfigyelni, hogy uz a csoport, amely visszakapja tulajdonát, hogyan viszonyul új-régi javaihoz a megváltozott viszonyok között. Az elmúlt évtizedek jelentős magántőke-fel halmozásra nem adtak módot. Ma, az egyébként vállalkozói indíttatású, vénájú embereknek gyakran nincs is tőkéjük. Úgy vélem, hogy egy társadalom nem tud úgy stabilan fennmaradni, hogy a lukosság tíz százaléka látványosan gazdagodik, körülbelül egyharinudu pedig látványosan nyomorog. Nálunk ma, Magyarországon egyáltalán nincs vállalkozásburát politika A KORMÁNY TUDHATNÁ — Mi ennek az okol — Elsősorban u kormányzati koncepciótlanság Jelenlegi ismereteim szerint minimum három kormánypi ugrani létezik egymás inellett. Az egyik u tavaly októberi nemzeti megújhodás piogramja nevű „eklektika". K/t nem tudom minősíteni, de senki nem vonla még vissza, a másik n Kn/ai-program, amelyet senki nem fogadott el, illetve nem utasítottak el A harmadik, de kévéssé politikus a Kádár ítéla-féle program. A Kupa-féle verzió az infláció elleni harcot helyezi középpontba, Kádár liéla viszont csupán egyetlenegyszer említi meg, hogy az infláció rossz dolog, lol kellene ellene lépni. Kz a program pedig uz állum számára kívánja fenntartani a fejlesztési preferenciákat Ebből pedig az következik, hogy maradnia kell az elvonásnak és központilag dirigált piacfejlesztést tűz ki célul. Fin, mint vállalkozó, azt kívánom, hogy egy kormányunk ne legyen három programja. I la mind a három életrevaló volna, akkui is baj lenne, hiszen kölcsönösen kioltják egymást. Az viszont már szinte vicces, ha a miniszter maga határolódik cl az önmaga — vagy csak apparátusát?)- által aláírt elöteijesztéstöl. AZ ÜGYESKEDŐKÉ A VILÁG — Ideillö példa o Start Intel esete. Amikor a német kormány és a magyar egyezséget kötnek a Intel /olynsitasáiol. Aztán elindul az a reklámkampány, amely végül is csak arra volt jó, hogy a vállalkozókat hitegessék. — Fin inkább azt mondanám, hogy ez ismét a kormányzati koncepciótlanság szüleménye. Jellemzőnek turtom, hogy azok a bankok, amelyek egyfolytában panaszkodtak, hogy ez nem üzlet számukra, hiszen az 1 százalék kamat nem fedezi a költségeiket sem, mégis tizenhatan aláírták a Start-hitel folyósítását. Akkor tehát jogiiH a feltételezésein, hogy üzleten kívüli tényezők motiválják a bankokat. Hogy mi lehet üzleten kívüli tényező? F.zt bízzuk az olvasó fantáziájára... Magam semmiképpen sem gondolok közvetlenül a korrupcióra. — Annak idején miért maradt ki a VOSZ a Sturt-liitelböl < Tényleg csak azok az okok játszottak ebben közre, hogy úgymond, „használhatatlannak" tartották ezt a hitel faj táti Ön kezdettől fogva részt vett a bankközi tárgyalásokon is... — Amikor a Start-hitel elindult, arról volt szó, hogy uz <)rszágos Kisvállalkozás-Fejlesztési Iroda hoz létre egy alapítványt. Azután az egész koncepció „megfő ródotl”, mind kijeliill ék a VOSZ-t és az ll’OSZ l. De hosszú távon nem láttuk előnyösnek a hitel üzleti feltételeit. Ezért maradtunk ki az ügyből. — Az adórendszer tovább sújtja a vállalkozókat, hiszen nagyon sokfelé kell adózniuk. Ezért egyre több vállalkozó megy ntq/d tönkre. Milyen jövő várható, ha a parlament mégis megszavazza az ty adókoncepciót t — A közelmúltban azt hallhattuk Kupa Mihálytól, nincs új adókoncepció, csak elképzelések vunnuk. A PM júliusi tervezete sokkal jobb, mint a júniusi, bár1 ellent-' mondásokkal terhelt, melyek jobbára abból fakadnak, hogy adottnak tételezi fel azt, hogy Magyarországon negyven százalékkal magasabbak a közkiadások, mint a különböző nyugati országokban._ 1991-re a parlament megszavazta a magyar vállalkozók ötvenszázalékos odókedvezményét. Akkor is tiltakoznánk a változtatás ellen, ha ez a kedvezmény nem megígért három évre szólna, hiszen azért harcolt minden normális elme, hogy ne pénzügyminiszteri rendeletek szabályozzák a gazdaságot, hanoin piaci törvények. Ha ezt módosítja n parlament, ne csodálkozzunk, hogy a vállalkozó úgy reagál, hogy egyszerűen nem fizeti be az adót, illetve ügyeskedni fog. öS Pesti Hírlap, 1991. augusztus 15.
