Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-07 / 8036. szám
9 Népszabadság 1991. (Folytatás az 1. oldalról.) omlott. E félév végére elkészül a bank terveinek vázlat, és Sarcinelli jelezte, hogy lesz mód Magyarország bekapcsolódására az egyes programokba. Az új bank első ilyen jellegű akciójaként — közölte a magyar miniszterrel az alelnök — a maguk részéről készek bekapcsolódni a magyar távközlési fejlesztés társfinanszírozásába. A Népszabadság kérdésére Kupa Mihály elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalapot és társintézményeit aggasztja a hitelek forrásainak szűkülése. A pénzügyminiszter, aki ezúttal — a íöasztalnál ülve — első ízben szólalt fel országcsoportok nevében, mindamellett rámutatott, hogy ebben a helyzetben két út kínálkozik. Az egyik az összeomlott gazdaságok adósságainak átütemezése, a másik viszont annak figyelembevétele, hogy nem szabad hátrányos helyzetbe hozni azokat, akik jó fizetők, sőt lehetőleg piacra jutásukat is támogatni kell. Ezt a gondolatmenetet — mint Kupa Mihály elmondta — elfogadták, amit mintegy vissza is igazolt számára Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, akivel szintén külön tárgyalt. Ez azért is fontos, mert mind a Valutaalapnak, mind a Világbanknak igen nagy a szerepe a magántőke és a piacok megnyerésében. Maga Camdessus igen pozitívan ítéli meg Magyarországot — vélte Kupa miniszter, aki hozzátette: most már csak az a fontos, hogy ‘ mi otthon képesek legyünk jól működni, amilyennek a külső megfigyelők .látnak minket. Május 2. Kupa Mihály a Valutaalap főasztalánál (Washingtoni tudósítónktól.) Pénzzel a tarsolyában érkezik haza ma Washingtonból a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tanácskozásáról Kupa Mihály pénzügyminiszter, aki szerdán még — intenzív különtárgyalásainak szünetében — az amerikai fővárosban i nyilatkozott a magyar tudósí, toknak, köztük a Népszabadság munkatársának. ' A miniszter — kérésünkre — a Világbank vezetőivel lezajlott különtárgyalásait öszszegezve közölte, hogy o hétfőn velük aláirt ISO millió dolláros, az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló — és a maga nemében első ilyen — kölcsönfelvételi megállapodáson túl, máris ígéret született arra, hogy még az idén dönt a nemzetközi pénzügyi szervezet két további kölcsön rendelkezésre bocsátásáról. Az egyik a ISO millió dolláros privatizációs, a másik a 200—250 millió dolláros második szerkezetátalakítási kölcsön, amely fontos hozzájárulásnak ígérkezik bankrendszerünk korszerűsítéséhez. Az év második felében — mint Kupa Mihály elmondta — további, a pénzügyi ágazat és a távközlés fejlesztését célzó tervekről is lesznek tárgyalások a Világbankkal. A miniszter találkozott az új Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnökével. Mario Sarcinellivel is, aki jelezte, hogy intézménye komolyan foglalkozik a kétoldalú magyar—szovjet kereskedelem, illetve általában Kelet-Közép- Európa Szovjetunióval folytatott kereskedelme támogatási lehetőségeinek vizsgálatával annak ismeretében, hogy a szovjet piac lényegében össze(Folytatás a 3. oldalon.) Lapunknak arra a kérdésé- nemzetközi pénzügyi szervezere, hogy az itteni tárgyaláso- tek most mérik fel. mit is jekon hallottak alapján lesz-ej»lent Kelet-Közép-Európa szászükség a „Kupa-program" kiigazításárá, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy partnerei szerint a helyes nyomvonalon haladunk, de a hazai fejlemények, ezen belül a hatpárti tárgyalások, illetve a kárpótlási megoldások nyomán nyilván lesz szükség kiigazításra. Mindent egybevéve, nemzetközi hátterünk javult, s valószínű, hogy az itteni megbeszélések előmozdíthatják pozícióinkat az Európai Közösséget illetően is. Ugyanakkor Kupa Mihály azt is elmondta, hogy a nagy mára a szovjet problematika, illetve a KGST-kereskedelem összeomlása. E pillanatban inkább a probléma felismerése, nem az orvosláshoz való hozzájárulás van napirenden, de a félév végére felmérik az egyes érintett országok szovjet kereskedelmét, s várható, hogy a Valutaalap októberi közgyűlésének fontos témája lesz ezen országok esetleges további támogatása, aminek szükségességére fel kell készülni. Kupa Mihály tárgyalt John Robson amerikai első pénzügyminiszter-helyettessel, és — éppen a tudósítóknak adott tájékoztatója után indult oda — Lawrence Eagleburger első külügyminiszter-helyettessel is, aki az amerikai Kelet- Európa-támogatási programok tárcaközi koordinátora is. Am. a konkrétumokat illeti. Kupa miniszter elmondta: szélesebb technikai-tanácsadói segítséget kért a bankszektor korszerűsítéséhez, felajánlotta, hogy Magyarország bekapcsolódik a Közel-Keletnek szóló szállításokba, kérte az Export- Import Bank által adott garanciák kiterjesztését, valamint a magyar részről létrehozandó hasonló jellegű pénzintézetben való amerikai részvételt. Camdessus: A magántőke következik (Washingtoni tudósitónktól.) A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank rendes tavaszi miniszteri és bankkormányzói tanácskozása, amelyen részt vett Kupa Mihály pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, nagy figyelemmel fordult a kelet-közép-európai térség problémái felé. A tanácskozás záró sajtóértekezletén Michel Camdessus, a Valutaalap ügyvezető igazgatója külön is kiemelte: a külföldi pénzügyi és technikai segítség e pillanatban igen fontos, de ebben fokozatosan a magántőkének kell átvennie a vezető szerepet. Ez bizonyos követelményeket 'támaszt a térség országaival szemben: nekik ugyanis a magánvállalkozás iránt barátságos, stabil gazdasági környezetet kell kialakítaniuk. Camdessus a .tanácskozás záróközleményének Kelet-Közép- Európáról szóló megállapításait értelmezve azt mondta, hogy a helyzet a második világháború utáni nyugat-európai talpra állás tapasztalatát idézi fel, amennyiben az akkori, szintén intenzív gazdasági szerkezeti átalakítások is öt-hat-hét évet vettek igénybe Ebből kiindulva a Valutaalap első embere három szakaszt vázolt fel Kelet-Közép- Európa talpra állásához. Az elsőben, amelynek idejét 1990—1991-re tette, a Valutaalapnak vezető szerepe van a makrookonómiai keretekhez szükséges kölcsönök rendelkezésre bocsátásában. A második szakaszban, amikor a tulajdonképpeni szerkezetváltási feladatok kerülnek előtérbe, a ■Világbanké és az új Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banké lesz a hangsúlyosabb szerep. Végül, ilyen „alapozás" után, a harmadik szakaszban már a magántőke veszi át a finanszírozási feladatokat. Ez egybevág a Valutaalap fő pénzügyi támogatóinak tekintett „tízek csoportjának” az ülésszak alatt — miniszteri szinten — megfogalmazott véleményével, amely külön is kiemelte a támogatások reformkésztető feltételekhez kötését, hangsúlyozva, hogy a változásokat végső fokon a kelet-közép-európai országoknak maguknak kell végigvinni. A „Tizek" úgy látják, hogy a fizetésimérleg-kiegyensúlyozó támogatások csak korlátozottak és időlegesek lehetnek, nem akarnak „automatikus résbetömésbe" belemenni, és külön célként jelölik meg a hitelképesség megőrzését, illetve helyreállítását A Valutaalap záróközleménye egyébként támogatólag foglal állást abban, amit a kelet-közép-európai országok nevében Kupa Mihály vetett fel a tanácskozáson, hogy tudniillik a Nyugat nyissa meg piacait a térségből származó áruk előtt. Serény Péter
