Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-07 / 8036. szám

Magyar Hírlap 1991. Május 2. k * Kupa Mihály felszólalása Washingtonban Támogassák a pontos adósokat is MTI-------------------------------­Magyarország szempontjából igen kedvező a légkör a vezető nemzetközi pénzügyi körökben — mondta Kupa Mihály pénzügymi­niszter az MTI washingtoni tudó­sítójának. A miniszter hétfőn a kö­­zép-kelet-európai országcsoport képviseletében szólalt fel az IMF irányító testületének tanácskozá­sán, és számos kétoldalú megbe­szélést is folytatott kollégáival.-az IMF és a Világbank vezetőivel. Mint közölte, ázlMF-téstületben jelentős többsége van az általa is kifejten véleménynek, nevezetesen annak, hogy a kötelezettségeiknek eleget tevő országokat legalább olyan támogatásban kell részesíte­ni, mint azokat, amelyek nem fi­zetnek. Ezen az állásponton van Michel Camdessus, a Valutaalap vezérigazgatója csakúgy, mint pél­dául a japán pénzügyminiszter. A lengyel adósságcsökkentés kivéte­les, egyszeri alkalom volt, amelyet aligha fognak máshol is alkalmazni — jelezte. A pénzügyminiszter a Világbank tanulmányával kapcso­latban, amely elég borúlátó a kö­­zép-kelet-európai helyzetet illetően (a bank tanulmánya szerint a tér­ség csak az évtized végére érheti el újra az 1989-es szintet), kijelentet­te: minden tisztelet a bank kiváló szakértőinek, ám nem helyes álta­lánosítani. A washingtoni üléseken is visszatérő téma, hogy a térség országait nem lehet egy kalap alá venni. „Meg merném kockáztatni, hogy nekünk nem kell majd annyi idő a felemelkedéshez" — mondta Kupa Mihály. A G-10 csoport (a hét vezető nyugati állam mellett Belgium, Hollandia, Svédország és Svájc tagja a „gazdagok” valójá­ban tizenegy tagú tömörülésének) hétfőn-ug7áncsak'úgy fogléit ál­lást. hogy az adósság-átütemezés helyzetük javítása helyett inkább negatív hatással lehet a közép-kelet európai országokra. Az utóbbi kérdéssel kapcsolat­ban Kupa Mihály hangsúlyozta: nem a mérleghiány pótlása az első­rendű kérdés, hanem beruházások­ra és piacokra van szükségünk. Ezért is örvendetes, hogy az ülésen az Európai Közösség számos tagja: a britek, a hollandok, az olaszok és a németek rendkívül kedvezően foglaltak állást a közösségi piac megnyitásának kérdésében, állás­­foglalaásaik magyar szempontból igen reménykeltőek. Hogyan vélekedik arról a német bírálatról, hogy Amerika nem ve­szi ki részét kellőképpen Közép- Kelet-Európa támogatásából? — kérdezte végül az MTI tudósítója a magyar pénzügyminisztert, aki azt felelte: — Köztudott, hogy az ame­rikai törvényhozás takarékosan bá­nik az adófizetők pénzével, de ta­lán kevésbé ismert tény. hogy az Egyesült Államok a nemzetközi pénzügyi intézmények révén annál nagyobb súllyal segíti a térséget, és ez jóval fontosabb. Kupa Mihály egyébként üdvözölte azt a japán ja­vaslatot, hogy bővítsék az IMF SDR-kereteit (különleges lehívási jog), hiszen így nagyobb források állnának Közép-Kelet-Európa ren­delkezésére is. Állítólag Párizs és Róma támogatja. Washington és Bonn ellenzi a javaslatot. A pénzügyminiszter tegnap ta­lálkozott Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyet­tessel, majd hazautazott. Előtte magyar újságíróknak elmondta: a nemzetközi pénzügyi intézmények mérlegelik, hogyan segíthetik át a régiót a szovjet piac összeomlását követő gondokon. A javaslatok az ősszel kerülhetnek a Világbank és az IMF tanácskozásainak napirend­jére. Ebben a pénzügyi évben a Vi­lágbank várhatóan újabb 200-250 millió dolláros kölcsönt szavaz meg a magyar szerkezetátalakításra és egy 150 milliós másik hitelt a privatilizálásra.

Next

/
Thumbnails
Contents