Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-06 / 8035. szám

ul fontosabb mindennél. Nekik ez ideig nin­csenek szervezett közösségi életformáik ah­hoz, hogy ezt a valószínűséget legalább egy kicsit is enyhítsék (a szórványokban élók talál­kozásai ritkák, mert ennek nincsenek szerve­zeti, társasági, művelődési stb. formái). Ezért szükségszerűvé válik az, ami valószínűség. Mindez nagyon sebezhetővé teszi ókét. o „Az emberiség csak akkor fog élni, ha élni akar • ezen túl minden pillanatban az utolsó ítélettel nézünk szembe" • írja Jean Marie Lustiger, Párizs bíboros-érseke. Az emberiség helyébe behelyettesítve a magyar­ságot, azt hiszem, velünk kapcsolatban e ki­jelentésnek külön súlya is van. A háború óta a mostani adatokat is figyelembe véve már elmondhatjuk, hogy több mint százezerrel csökkent a jugoszláviai magyarság létszáma. Mintha népünk nem akarna élni... Mi erről a véleménye?- A vajdasági magyarok születési ezreléke az elmúlt tíz év átlagában 10,6 körül lehetett, ugyanakkor a halálozásuk ezreléke 16-ra emelkedett. Két születésre három elhalálozás jutott. Ennek következtében tehát a termé­szetes csökkenés ezreléke -5,5 volt, vagyis csupán a természetes néptnozgás adataiból következően a vajdasági magyarok száma több mint fél százalékkal csökkenhetett éven­te ebben az időszakban. Ennek az egy ténye­zőnek a hatására a vajdasági magyarok száma az 1981. évi 385 000 lóról 1991-re 357 000 tőre csökkenhetett (25-20 ezer lóvei). Azon­ban ismét és erősen hangsúlyozom azt, hogy a születési ezreléket nem lehet tisztán önma­gában vizsgálni. A nemzeti kisebbségek cselé­ben a születési ezrelék minden esetben az asszimiláció és a kivándorlások függvénye (a fiatal nemzedékek vándorolnak ki). o A létszámcsökkenés mellett arra is fi­gyelmeztetnünk kell, hogy elöregedett a ma­gyarság itt Jugoszláviában, s ez is a fenti kér­désbe foglalt kételyt látszik alátámasztani.- A magyar népesség korösszetétele olyan volt már 1981-ben. hogy ezt a kételyt látszik alátámasztani. A 0-0 éves korosztályba a né­pességnek csupán 7,7 százaléka, a 05 évesnél idősebbek korosztályába pétiig a népesség 21,6 százaléka tartozott. A magyarok a 0-6 évesek korcsoportjába tartozó vajdasági né­pességnek csak a 14,6 százalékát adták, ugyanakkor a 00 évesnél idősebbek vajdasági korcsoportjának a 27 százalékát adták. Éltből az következik, hogy hamarosan minden har­madik ember, aki Vajdaságban meghal, ma­gyar nemzetiségű lesz. o Ön szerint megállíthatóak-r ezek a fo­lyamatok, és lát-e valahol olyan jeleket, ame­lyek arra utalnak, hogy ha nem is lehet visszafordítani az asszimilációt és a létszám­­csökkenést, de legalább le lehetne lassítani?- Meg lehet-e állítani a népességcsökke­nést? A népcsségrsükkenésnek nagvon ko­moly gazdasági-társadalmi, emberi-nembeli, s végül tisztán demográfiai okai vannak. Ezek objektív természetű okok. amelyeken nem le­het máról holnapra változtatni. Ilyen érte­lemben, a népességesökkenést egyhamar nem lehet megállítani, még akkor sem, ha a legtökéletesebb szociális vagy családi segély­rendszert is építenénk ki. Erről azonban szó sincs. Erre képtelen lenne a jelen pillanatban a jugoszláv társadalom. Hiszen mi a gazdasá­gi válság kezdetének a kezdetén állunk. Van egy másik lényeges mozzanata is a ki­sebbségi népesség csökkenésének. A politika eddig tagadta a viszonylagos különállóságnak még csak a létjogosultságát is. A kisebbsége nemzetiségi ncpességcsük kenésnek számos politikai oka van. Ezek a politikai okok eddig általában a teljes asszimiláció siettetésével vol­tak kapcsolatosak. Ez egv értelmetlen dolog A politika, a köznevelés hajszálér, hajszálgvn­­kér és hajszálcső rendszeién keresztül bcita­­tódik a nemzetiség jellemvonásaiba. Ott első­­torban erős kisebbségi érzést getjeszt. A poli­tika az, amely állandóan csöpögted a kisebb­ségi érzést az ilyen sorsban élőkbe. A kisebbségi érzéssel lehetetlenség tartó­san élni. Ettől az érzéstől mindenki szabadul­ni akar valami módon. S eddig csakis úgy le­hetett megszabadulni tőle, hogy egyre többen egyszerre új távlatot véltek lölledc/ni abban, amire azelőtt soha nem is gondollak. Kezdet­ben az ilyen sorsira, az ilyen új valóságba be­letörődnek. Azután, kezdik elhinni maguk is, hogy a politika ajánlásai ellogadhutóak. A gondolat, amivel kezdetben nem tudtak még csak megbarátkozni sem, egyre vonzóbbá vá­lik. Miért? Azért, mert az. változást hozhat. Ja­vulást - de mindenekelőtt érvényesülést a társadalomban. Nincs emberi lény, aki ezt ne óhajtaná... Na most, ha kisebbségként is lehetséges lenne a társadalmi érvényesülés, akkor a né­pességcsökkenés - minden velejárójával, az asszimilációval és a kivándorlással együtt - i egész biztosan lelassulhat. A kisebbségi érvé­nyesülés irányába kell mindenkinek halnia, akinek a kisebbségi sors a szívügye. o Ha ezt az önpusztító létszámcsökkenést nem sikerül lefékezni, mire számíthatunk az elkövetkező évtizedben?- Öregek jelenlétében ne beszéljünk a ha­lálról. Sok mindennek meg kell változni a globális szerb társadalomban és a kisebbségi politikában ahhoz, hogy a helyzet végre el­kezdjen javulni. A kollektív emlékezetünkből és tudatunkból ki kell törölni azt, hogy bűnös nép vagyunk. Meg kell szabadulni gyávasá­gunktól és meghunyászkodásunklól. Ez lehe­tővé tenné a helyzet viszonylagos stabilizáló­dását. A viszonylagos különállóság politikai tudata nélkül nincs leniunaradás. Ez a tudat oda hallial, hogy a helyzet később javuljon. Enélkül következő évtizedben mát jóval na­gyobb lesz a népességcsökkciiés... BÁLINT Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents