Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-06 / 8035. szám
Magyar Szó, 1991.IV.28. 2Jt Veszélyes-e magyarnak lenni? A nagyszerb nacionalizmus megfélemlítő ereje nagymértékben előkészítette és befolyásolta a népszámlálás eredményét - Az utóbbi egy évtizedben a vajdasági magyarok létszáma több mint tizenegy és fél százalékkal csökkent - Elöregedett a magyarság, s Vajdaságban hamarosan minden harmadik ember, aki meghal, magyar nemzetiségű lesz - Interjú-Mirnics Károly magiszterrel, köztársasági népszámlálási főbiztossal A közelmúltban befejeződött az 1991. évi népszámlálás. A számítógépes feldolgozásnak köszönhetően a minap már közzé is tették az első adatokat, amelyekből kiderült, hogy 1981-hez képest 11,5 százalékkal, vagyis mintegy 45 ezerrel csökkeni a vajdasági magyarság létszáma. A mellékelt táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a háború után 1961-ig folyamatosan növekedett a lélekszám, azóta pedig zuhanásszerűen csökken. Ennek az elképesztő népességlogyatkozásnak a méreteit úgy érzékelhetjük a legjobban, ha abszolút számokban is kifejezzük: 1961 óta tehát több mint százezerrel csökkent a vajdasági magyarság létszáma. Igaza volt tehát Illyés Gyulának, amikor a nyolcvanas évek elején fölhívta a figyelmet a vajdasági magyarság áldatlan helyzetére. A népszámlálási adatokat és a belőlük kiolvasható sorsproblémákat igyekszünk megvilágítani az alábbi interjúban, amelyet Mirnics Károly, magiszterrel, köztársasági népszámlálási főbiztossal készítettünk. o A rendelkezésre álló adatok alapján mit tudna mondani Vajdaság népességéről, különös tekintettel a háború utáni népszámlálásokra?- Vajdaságban a népesség száma a háború után folyamatosan növekedett. Az első évtizedben hatalmas szerb nemzetiségű néptöniegeket telepítettek he a vajdasági területekre. Az elűzött német és részben magyar népesség helyébe. Ez a népesség fiatal korösszetételéi volt, s nagy demográfiai potenciállal rendelkezett. Ennek köszönhetően biztosítottnak látszott a további természetes szaporulat is. .Azonban már 1965 óta sokasodtak a gazdasági válság tünetei. A lakosságot nem csapta be a látszat-jólét, amelyet a hatalmas külföldi kölcsönök felvétele biztosított. Mindenki tudta, hogy a jólét ideiglenes jelenség. Mindenki tudta, hogy ennek eljön a böjtje. Mindenki sietett egy kicsit „megszedni magát", de nem a jövőben nem hitt. A családok többségében (nyolcvan százalékában) már a hetvenes évekre bekövetkezett az egy-két gyerek vállalása. Három gyereket a teljes családoknak csupán 9,5 százalékában vállallak. ^Ahogy sokasodtak a válság jelei, úgy növekedett a gyermektelen és a csonka családok száma. Már 1981-re olyannyira megromlott a helyzet, hogy ha nem lett volna a folyamatos bevándorlás (»le ez is különleges állami intézkedésekkel leplezett betelepítések sora volt), nem lelt volna népességnövekedés, hanem - csökkenés. 1981-1991 között tehát, teljesen törvényszerűen bekövetkezett a népesség csökkenése 1,9 százalékkal, úgyhogy Vajdaság népessége most 2 012 605 lelket számlál. Azonban, mint ahogyan látjuk az előzetes adatokból, ehhez a csökkenéshez túlnyomórészt a nemzeti kisebbségek népességének a csökkenése járult hozzá a legjobban. o Hogyan alakult a legszámottevőbb népcsoportok létszáma 1981 óla?- Az előzetes népszámlálási adatok szerint a szerbek száma most 1 151 357 fő, vagyis 4 százalékkal több, mint 1981-ben; a Crna Gora- iák száma 44 716, vagyis 3,3 százalékkal több; a jugoszlávok száma 168 858, vagyis egy százalékkal inegnövekedett a szántuk; a horvátok számát nagymértékben csökkentette a statisztikai manipuláció, ami most velük történik, külön mutatják ki a horvátok számát (27,4 százalékkal kevesebben vannak), a bunyevátokéi (21 552-ett), akiket 1981-ben a horvátok közé soroltak a sokácokkal együtt (1866). Növekedett a cigányok száma (24 895) 26,4 százalékkal, de ez sem reális kimutatás, mert a cigányok nagy része minden bizonnyal szerbnek vallja magát. Növekedett a muzulmánok száma (6079) 22,6 százalékkal (köztük lehet számos albán is). Mcgnövekcdelt azoknak a szánta is, akik elhallgatták vagy nem jelölték, meg nemzetiségüket. Ezeknek a szánta 11 000 volt, és majdnem 50 százalékkal növekedett. Minden más a kipusztulás jeleit viseli magán: a román nemzeti kisebbség száma 17,9 százalékkal csökkent, a szlovákoké 8,1 százalékkal, a ruszinoké 7,3 százalékkal. A magyarok száma az 1981. évi 385 356 lóról, 340 960 főre csökkent 1991-re, vagyis 11,5 százalékkal kisebb. zAz egészben az az érdekes, hogy a nemzeti kisebbségek száma csökkent a leggyorsabban. o Az 1981. évi népszámláláshoz képest tehát újabb 45 000-rel csökkent a jugoszláviai magyarság lélekszáma. Ezek az adatok arra utalnak, bogy a létszámcsökkenés messze túlszárnyalta a természetes asszimilációt. Mi lehet ennek az oka?- A hivatalos politika arról szeret fecsegni, hogy mindennek az oka a természetes népmozgásban van. A természetes népmozgás összetevőit, s mindenekelőtt a születésszám alakulását azonban millióegy társadalmi-politikai és gazdasági tényező határozza meg. A természetes népmozgás (a születési és a halálozási szállt alakulása) nem lehet az egyedüli oka ennek a csökkenésnek. Ilyen absztrakt demográfiai elvonatkoztatást nem lehet kölcsönözni egyetlenegy társadalmi jelenségnek sem, még akkor sem, ha valóban a természetes mozgásban tükröződik vissza számos társadalmi tényező ereje és hatása. Látszólag, demográfiai értelmezésben itt látszik az „okok oka". Csakhogy, a társadalmi jelenségek sohasem vezethetők le csupán egyetlenegy okra. o Mekkora a szerepe az erőszakos asszimilációnak, a születésszam csökkenésének és a kivándorlásnak?
