Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-02 / 8034. szám

Magyar Hírlap, 1991.IV.^C. % Vélemények a kárpótlási törvényről i* Kérések Gönczhöz: forduljon az Alkotmánybírósághoz Habár a Parlamentben megszavazták a kárpótlási törvényt, valamennyi ellenzéki párt és néhány ellenérdekelt szervezet máris abban reménykedik, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul azzal a céllal, hogy kérje a törvény felülvizsgálatát. Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha az elnök megismeri a törvény szövegét. Miután hétfőn elutazik, döntése csak hazaérkezése után várható. MH-tudósitások A MEZŐGAZDASÁGI SZÖ­VETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (MOSZ) alkotmányt sértőnek tartja a parlament által már elfogadott kárpótlási törvény több lényeges pontját is. A szövetség elnöksége ezért le­velében arra kéri Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság Elnökét, hogy alkotmányos jogkörével élve az Alkotmánybíróságnál a törvény fe­lülvizsgálatát kezdeményezze — tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoz­tatón. A MOSZ vezetősége úgy vé­li, hogy a szerdai szavazás erdmé­­nye egyáltalán nem tükrözi a tör­vénnyel kapcsolatos társadalmi ál­lásfoglalást. Kifogásolja többek között a kár­­. pótlásra jogosultak „vételi joggal” í való felruházását (ami nem jelent mást, mint a szövetkezeti földek kényszerű eladását), valamint azt, hogy a törvény különbséget tesz az állampolgárok között, amikor egyeseket értékpapírokkal kárpó­tol, másoknak pedig lehetőséget ad a föld visszavételére (természet­beni kárpótlásra). Hiányolja továb­bá, hogy az állami tulajdont széles körben bevonja a reprivatizációba és tiltakozik a szövetkezeti tulaj­donjogok megsértése ellen. Á szövetségiek szerint nagyon kevesen vannak azok, akik a visszavett földet egyáltalán meg tudják művelni, többségük talán bérbe adja majd a szövetkezetek­nek. Pusztán szerepcseréről van te­hát szó, ahol — a tsz-földek jelen­legi bérleti díjával számolva — megközelítőleg 2-3 milliárd forint teher hárul a szövetkezetekre. A FÜGGETLEN KISGAZDA­­PÁRT nem érhetett volna el töb­bet, ha pedig az ellenzéki szerepet választja, még a kátpótlási törvény sem született volna meg — mond­ta a tegnapi sajtótájékoztatón Nagy Ferenc József a párt elnöke. Hang­súlyozta, hogy a törvény szerint a parasztságnak mindössze 7-8 szá­zaléka nem kapja vissza teljes egé­szében régi jussát, de reményét fej­ezte ki, hogy ezt azok megbocsát­ják pártjuknak. Omolnár Miklós szóvivő önkri­tikusan megjegyezte, hogy a kis­gazdák eddig egy lábon álltak, csak a földkérdésre összpontosítot­tak. Már dolgoznak új programjuk tézisein, amelynek komdrirátora Zsíros Géza. A képviselő elmond­ta, hogy a programot a tagok állít­ják össze a szakértők közreműkö­désével. Elképzeléseiket a jövő hé­ten ismertetik. Oláh Sándor főtit­kár kitért arra is, hogy a sajtó zsa­rolásról írt. Mint mondta: az MDF- et nem megzsarolták, csupán felté­teleket szabtak egymásnak a koalí­ciós pártok. A Független Kis­gazdapárt a népszerűtlenedést vál­lalta, amelyet a kormányzati intéz­kedéseknek köszönhet. Énnek fejé­ben terjesztették a parlament elé a kárpótlási törvényt. Majd ismertet­te, hogy az SZDSZ-ből egy képvi­selő a törvény mellett szavazott, kilenc pedig tartózkodott. De azt sem szabad elfelejteni, tette hozzá a politikus, hogy akik .az ellenzékből hiányoztak a szava­záskor, azok nem kívántak nyíltan szembeszegülni pártjuk állásfogla­lásával. Majd név nélkül megjegy­ezte, akik viszont a kisgazdáktól maradtak távól, azok nem értettek egyet a törvénnyel. Hozzáfűzte, hogy a törvény nemzeti konszen­zus alapján született, ezt jelzi, hogy az ellenzék nem élezte ki a vitát. Végül elmondta, hogy a kis­gazdák módosító javaslatainak egy —-része a végrehajtási rendelkezésbe kerül majd be.

Next

/
Thumbnails
Contents