Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-27 / 8047. szám
esi»2. CäXtf es ■ sr £ű OTQI »—J o :> ■n i CX5cs oroo s ll >.|á ;§ !.. . ■ Lapunkban folyamatosan beszámolunk a magyarországi egyházak, a vallásos emberek életéről, azokról a változásokról, amelyeket a rendszerváltás hozott, tett lehetővé számukra. Sorozatunk mostani részében a magyarországi zsidóság helyzetéről igyekszünk képet adni. Európában a második legnagyobb létszámú zsidó népesség hazánkban él. Franciaországban hétszázezer, nálunk százezer zsidót tartanak számon a becslések. Hozzávetőleg — bár nagyon nehéz pontos adattal szolgálni — 15-20 százalékuk vallásos izraelita, de a kórházi, szociális és egyéb ellátás révén 70-80 százalékuk kötődik a hitközségekhez. Budapesten (ahol a magyarországi zsidók kilencven százaléka lakik) 19 zsinagóga illetve imaház működik, vidéken huszonkettő. Ezekben naponta két istentiszteletet tartanak: egy reggelit és egy estit. Szombatonként délelőtt is hirdetnek igét a zsinagógában. A tizenöt magyarországi rabbinak azonban nemcsak az igehirdetés a feladata, hanem a lelkigondozás, a szociális gondoskodás megszervezése, a tanítás, a kulturális rendezvények előkészítése, megszervezése is. A rendszerváltás természetesen a zsidó hitéletben is változásokat hozott. Bizonyos fellélegzést jelez a zsidó iskolákban tapasztalható létszámnövekedés. Az Anna Frank Gimnáziumban volt olyan év, hogy mindössze kilenc (!) tanuló látogatta az előadásokat. Most százharmincötén tanulnak a rabbiképzővel egy épületben lévő intézményben. Ezenkívül két 12+1 osztályos, alap- és középfokú oktatást is nyújtó iskolát avattak fel 1990 szeptemberében: az Amerikai Alapítványi Iskolát a Wesselényi utcában — eredetileg 350 gyerekre tervezték, végül mégis több mint ötszáz tanulót vettek föl —, és a Lauder Javnét, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapításában. Majdnem ezer zsidó gyermek tanul ma Budapesten olyan oktatási intézményben, ahol a hitélettel és a vallástörténettel is megismerkedhet. Az egyedüli kelet-európai rabbiképző intézetnek — ahol többek közt moszkvai és prágai papokat is képeztek eddig — az idén mindössze négy hallgatója van. A képző egyetlen főállású alkalmazottja dr. Schweitzer József igazgató, a tanárok többnyire rabbik és más egyetemekről meghívott vendégelőadók. Az idén Zwi Moskovits professzort látja vendégül az intézmény, aki Izraelből érkezett ide, s a Talmudot oktatja a növendékeknek. A kétezer éves zsidó diaszpóra történetében mindvégig jellemző volt, hogy az azonosságtudatot a zsinagógák köré szerveződő élet teremtette meg. 1982-ben, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület életrehívásával, a „közös kultúra” alapján kívánják összetartani a nem vallásosakat, illetve a zsidó kultúrával, eszmeiséggel szimpatizálókat is. Ma 14 bejegyzett zsidó szervezet működik hazánkban, olyanok, mint a Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége, az Oneg Sabbath Klub vagy a Zsidó Börtönmisszió. • Varga Judit
