Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-27 / 8047. szám
A továbblépést ebben az ügyben: a nyílt letéttel történő teljesítésre való áttérés hozhatja meg. Ehhez központi értékpapírtárra van< szükség, amelynek felállítása ugyancsak elkezdődött: az első trezort már megkapta hozzá a tőzsde, így a tár a tervek szerint1 június elején megkezdheti mű* ködését A nyílt letétes szisztémánál, az üzletkötés után a bróker beviszi az eladott papírokat az értéktárba, ahol azokat darabonként átveszik. Fontos fejlemény, hogy az átvételkor pontosan ellenőrizni tudják, hogy a részvények mindenben megfelelnek-e a forgalom követelményeinek, s ezzel jelentősen nő a teljesítések biztonsága a zárt szisztémához | képest. A vevő bróker a papírokat az értéktárban veheti fel. A központi értéktár arra is alkalmas, hogy az edás-vételtőil függetlenül ott tárolják a kereskedők a papírjaikat így ha üzletkötésre kerül sor, nincs szükség s részvények fizikai elszállítására: a műveletet egyszerűen csak jóváírják a brókerek értékpapírszámláin. A fejlődési folyamat következő állomása — amelyhez a nyár közepén szeretnének eljutni —'az azonos napi teljesítés (angol szakkifejezéssel élve: a payment against delivery) bevezetése. Ebben a rendszerben a papírral és s pénzzel való teljesítés időben nem válik ketté, mindkettőre az üzletkötést követő őt napon belül, egyszerre kerül majd sor. A tőzsdei kereskedést segítheti az úgynevezett nyilvános ajánlati könyv bevezetése, amely ugyancsak szerepel az elképzelések között. A kereskedés ideje alatt ebiben a „könyvben” regisztrálni lehet egyes ajánlatokat. Ha ez megtörtént, akkor mindaddig, amíg a közzétett igényt ki nem elégítik, nem lehet az adott részvényt e fölött az. ár fölött eladni, illetve a bejelentett vételi szint alatt eladni. Ezáltal tehát tisztul a piac. E módszer mellett a tőzsdei kereskedés lényegében párhuzamosan folyik: a parketten és a nyilvános, ajánlati könyvön keresztül A könyvben bejelentett ajánlatok előnyt élveznek a szóban elhangzó azonos ajánlatokkal szemben. A legelőnyösebb három ajánlatot nyilvánosan is kiírják — például egy elektronikus kijelzőre, vagy akár krétával egy táblára —, így azt mindenki, a „karzat” is láthatja. A számítógépes rendszer korszerűsítése után nyilván az ajánlati könyvben szereplő összes ajánlat megjelenhet a brókerek előtt lévő monitoron. Ezeket ekkor már csak ők látják, a módjuk van mérlegelni ennek segítségével Is ajánlattételi stratégiájukat. A részvények számának bővülé-' sével nyilván a kereskedelem megosztásának egy másfajta módszerét is bevezetik maJd,=amikoris az értékpapírok egyes csoportjaira külön pultoknál lehet majd alkudni. Az elválasztás szempont-; ja sokféle lebet, például a kibocsátandó cég ágazati hovatartozása, de akár a kezdőbetűk szerint | Is képezhetők a csoportok. Az új tőzsdei -kereskedési rendszert egyébként napi tízezer művelet lebonyolítására tervezik, a azt remélik, hogy nagyobb változtatásokra legalább egy évtizedig nem kell majd sort keríteni. Manapság ekkora kapacitásra nincs még szükség. A részvények száma Is kevés, no meg a befektetők köre sem túlságosan széles. A Tőzsdetanács információi szerint a Budapesti Értéktőzsdén folyamatosan Jelen lévő vátárlók elsősorban külföldiek, ezen belül intézményi és magánbefektetők. Ennek tő oka a likvidnek számító résxvényefeeiagy-tökeéttéke sz itthoni megtakarításokhoz képest A hazai befektetőkre vonatkozó szerényebb becslések szerint is több tízezren vásároltak már legg&lább egyszer részvényt, ami tulajdonképpen nem lebecsülendő, noha nyilvánvalóan szűk rétegről van csupán szó, s még kevesebb azoknak a száma, akik valóban rendszeresen tőzsdéznek: a közember számára ez még kétségkívül feltérképezhetetlen, túlságosan Is kockázatos világ. Nem a profit a lényeg ; Ami magának a tőzsdének a gazdálkodását Illeti, a tavalyi tört- , évi teljesítmény S millió 765 ezer forintos eredménnyel zárult, ami meghaladta a tervezettet A bevételek fő forrása a 6 bevezetett részvény jegyzési és forgalombantartási dija és a tagdíjbefizetés volt, ez a két tétel a bevételek több mint kétharmadán osztozott, nagyjából egyenlő arányban. A tőzsde saját üzemeltetésére és működtetésére 31 millió 673 ezer forintot fordított 1090-ben. Az idei évre tervezett összkiadás ennek mintegy háromuoroui, hasonló arányban szeretnék növelni a bevételeket is. A terv, amely 20 darab értékpapír bevezetésével számol, s azzal, hogy a tőzsdetagok száma a közeli jövőben sem haladja meg az ötvenet, 18 millió 483 ezer forintos nyereséget prognosztizál 1991-re. A lényeg persze nem ez. A tőzsde hagyományosan nonprofit intézmény, s minden bizonnyal az marad a jövőben is. A cél nem a profit növelése, hanem az, hogy a magyar tőkepiac európai szintűvé fejlődjék, s Jegyen egy olajozottan, profi módon működő koncentrált piac, ahol a gazdálkodók megmérettetnek, a befektetni vágyók pedig megfelelő lehetőségekre bukkanhatnak. Már ■ persze ha lesz mit befektetni. De ez már nem a tőzsdén múlik... Zsnborl Ervin