Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-27 / 8047. szám
Magyar Nemzet,1991.V.21 * Egyelőre a külföldiek a fő vásárlói Az első év a tőzsdén Magyarországon létezik érték* tőzsde. Ez az egyszerű kijelentő mondat néhány évvel ezelőtt — milyen furcsa Is ma ezt elképzelni — a fantazmagóriák világába tartozott volna. Mára viszont a tőzsde léte megkérdőjelezhetetlen evidenciává vált, a problémát inkább úgy szokták felvetni, miért csak ott tart még. ahol tart, miért nem nagyobb. Ami tény: a Budapesti Értéktőzsde, több mint négy évtizedes kényszerpihenő után tavaly nyáron újjáalakult, s — hol sikeresen, hol kevésbé sikeresen, de — működik, újratanulja a kis híján elfeledett szerepeket, módszereket, technikákat, a minden esélye megvan arra, hogy néhány éven belül valódi, nemzetközileg U jegyzett tőzsdévé váljék. Ax Indulás nem volt éppen könnyű. Amint a tőzsde minap megrendezett évi rendes közgyűlésére készült beszámoló is megállapítja, a gazdaság helyzete eddig nem nagyon kedvezett a tőzsde fejlődésének, az értékpapírforgalom bővülésének. Különösen Igaz ez • kötvények esetében, amelyek harminc százalékra rúgó inflációs ráta mellett egyre kevésbé vonzó befektetésekké váltak. Ez meglátszott a tőzsdei kereskedelem alakulásában is. Amíg • tavalyi első félévben, a tőzsde Jogelődjének tekinthető Értékpapír Kereskedelmi Megállapodás keretében a forgalom háromnegyedét még a kötvények adásvétele adta, addig a második félévben — bár összegét .tekintve, 666 milüó forintról 79”Tmillióra nőtt a kötvényforgalom — ennek aránya U százalékra csökkent, a az év utolsó hónapjában már nem la történt kötvényekre üzletkötés. Szeszélyes részvények v Ez a fajta értékpapír tehát betöltötte hivatását, e napjainkra egyérteműen versenyképtelenné ▼ált. Helyébe lépett viszont a részvény, amely egy-két évvel ezelőtt még ugyancsak „tiltott’ kategóriának” számított. Míg a tavaly Júniusi alakulás előtt a részvényforgalom csupán 225 millió forint volt, addig az alapítás utáni félévben ez a szám elérte a 6 milliárd forintot, ami az összforgalomnak csaknem a kilenc tizedét jelenti. Ebből is látszik, hogy az arányeltolódás mellett a „valódi” tőzsde megindulása rendkívül jelentős élénküléssel is járt: a forgalom a tavalyi első félévhez képest haUzorotára nőtt 1990. második felében. Ezt erősíti meg az la, hogy az elmúlt esztendei átlagos napi forgalom 17 millió forintos számadata mögött az alapi tás előtti időszak 6,5 milliós, s a megalakulás után Jellemzó 25,5 milliós részátlagai húzódnak meg. A budapesti tőzsde nem teljesen mentes a „szélsőségektől" Kern csak olyan esetekre lehet itt gondolni, mint például, amikor a június 21-el induláskor bevezetett IBUSZ-részvény álfolyama egy-két nap alatt a kibocsátási árnak több mint duplájára nőtt — ez részben abból a felfokozott hazai és nemzetközi várakozásból is következett, amelyet a tőzsde újraindulása okozott, a manapság ekkora ugrások már nemigen fordulnak elő. Kevésbé egyértelmű, hogy szélsőségnek nevezhető-e, hogy egy-egy nagycímletű részvény akár egy héten belül tízezer forinttal növelte árfolyamát Általában is igaz, hogy a tőzsdén jegyzett részvények viszonylag „szeszélyesen" viselkednek: az, hogy egy papír árfolyama az egyik nap jó néhány százalékponttal zuhan, még nem jelenti azt bogy két nappal később ne emelkedhetne az ára legalább ugyanannyival. Tény viszont hogy a Budapesti Értéktőzsde forgalmának egyik jellemzője a nagyfokú hullámzás. A napi forgalom egyik napról a másikra akár ötszörösére, sőt tízszeresére is emelkedhet illetve csökkenhet. Ennek egyik pozitív csúcspontja volt amikor idén tavasszal a forgalom néhány Ízben elérte, illetve meghaladta a százmillió forintos álomhatárt Mostanában efféle1 magasságokig nem nagyon sikerül eljutni — volt olyan hét, amelyen az összforgalom a negyvenmillió forintot sem érte el —, bár a napi értékek azért így is rendre meghaladják a tavalyi év végén és az idei elején megfigyelhető mélypontokat > Az újjáalakult tőzsdére tíz részvénytársaság papírjait vezették be eddig, mintegy 12,5 milliárd forintos össznévértékben. Valamennyi részvény — az IBUSZ Rt papírjainak kivételével — zárt magánvállalat nyilvános társasággá alakítása során került a tőzsdére. A bevezetések különösebb zökkenők nélkül lezajlottak, noha nehezítette a dolgot hogy egyes értékpapírok piacra dobása Időben rendkívül koncentráltan jelentkezett. Hogy ez a tíz papír sok-e vagy kevés, nézőpont kérdése. Természetesen elenyésző ez a szám, ha a nagy nyugati tőzsdékhez viszonyítunk, félő azonban, hogy sokkal na<”'obb mennyiséget a most használatos kis Ideiglenes tőzsdeterem és a Jelenlegi elszámolási rendszer nem is nagyon bírna el. Mindenesetre biztató: ezt a tízes mennyiséget úgy sikerült elérni, hogy a privatizáció érdemben még nem indult be, vagy legalábbis még nem érte el a tőzsdét. Az Illetékesek azzal számolnak, hogy az Állami Vagyonügynökség által tavaly meghirdeteti ciso mvatizaciós Programban szereplő húsz cég jórésze a következő hónapokban részben belföldi nyilvános kibocsátás útján — tehát a tőzsdén — kerül majd a magánbefektetők kezébe. Emelett az la reális várakozásnak tűnik, hogy a alkeres magáncégek közül egyre több alakul majd át nyilvános társasággá, s így megjelenik a koncentrált értékpapírpiacon is. Ezekre a forrásokra alapozva a Tőzsdetanács tervei szerint, még az Idén megduplázódik a jegyzett részvények száma, amely a Jövő év végéig a harmincötöt is elérheti. lárt helyett nyílt letét Ekkora részvénytömeg mozgatására a mai tőzsdei szisztéma ét terem aligha képes, nem kerülhető meg tehát a Budapesti Értékpapírtőzsde érdemi és sokoldalú fejlesztése. A váltás lényegében elkezdődött. Egyfelől készülőben van a-Budapest Bank patinái belvárosi épületében az új, jóval nagyobb tőzsdeterem, másfelől a kereskedési és információ« rendszer radikális átdolgozása i* Mindez ^persze nem menne nemzetközi segítség nélkül — a tőzsde még messze nem tart ott, hogy fedezni tudna saját bevételeiből egy ekkora nagyságrendű beruházást — a projekt megvalósításához igen jelentős támogatást kapnak majd a Közös Piactól, á Phart-proffram keretében, 's a brit kormánytól, amely a Know How\ Found-on keresztül finanszírozza majd • költségek tetemes részéi A költözés csak 1991. első felében várható, ám az új kereskedési szisztéma egyes elemeit már a mostani Ideiglenes teremben és . be kívánják vezetni. Jelenleg a tőzsdei ügyleteknél az úgynevezett zárt letéttel történő teljesítést alkalmazzák. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a brókerek, a megkötött üzletnek megfelelően, zárt borítékban adják át a tőzsdének az eladott értékpapírokat Az előírás szerint az effajta fizikai teljesítés az üzletkötést kővetően három napon belül történik, míg a fizetésre az ötödik napon kerül sor. Ha a kiegyenlítés rendben megtörtént, a vásárló,: megkapja a kiszemelt részvényeket tartalmazó lezárt borítékot. A közgyűlésre készített beszámoló szerint az értékpapír fizikai nem teljesítésére három esetben került sor, ami valóban elenyésző töredéke a megkötött ügyletek szá: mának. Mindazonáltal, a zárt letéttel történő teljesítés nem volt zavarven tes, kisebbfajta, bakik előfordultak — például névre szóló részvény helyett bemutatóra szóló papírt adtak ét, vagy az értékpapírok osztalékszelvény nélkül kerültek leszállításra —, ám ez nagyobb zökkenőket nem okozott, a működésben.
