Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-24 / 8046. szám

Nemzeti Magyarországot: „Hatónkat hem a magyar nép vitte csődhelyzetbe, nem kell a zsidó tőke diktatúrájának szolgai módon alávetni magunkat. Ma nem elsősorban gazdasági a válság: súlyos magyarirtás folyik erkölcstelen is korrupt karrieristák irányításával, idegenek vezényletével."

„Az idézett cikkeket — Így a vádirat — a vádlottak a zsidó nemzetiségelleni gyűlölet céljából jelentették meg." Mindezek alapján ez ügyész vádolta a

Szent Korona szerkesztőségének meghatározó személyiségeit közösség elleni izgatás vétségével, valamint folytatólagosan elkövetett közösség elleni izgatás bűntettével. Bűnjelként átnyújtotta a lap második évfolyamának 1-31. számát, az ITC Plantin és a PRESSO nyomdában lefoglalt kéziratok eredeti példányait, valamint a Stofíán György által benyújtott eredeti kéziratokat.

Feltételes elfogultság

Dr. Nagy László, Romhányi László védője ezt követően kétirányú eljárási kifogást emelt. Hivatkozott az alkotmányban biztosított sajtószabadságra, valamint a 61. paragrafusban megfogalmazott szabad véleménynyil- | vánításra. Majd hozzátette: a vádként elhangzott közösség elleni izgatás a pártállam idején született jogszabály, s mint ilyen, sztálinista sugallatra készült. Ez pedig — igy a védőügyvéd — alkotmányellenes, ezért az eljárás felfüggesztését kérte. Egyidejűleg feltételes elfogultsági kifogást jelentett be, ha az „igazságszolgáltatók" közül netán bárki is román nemzetiségű vagy zsidó származású lenne. Mivelhogy egy ilyen perben nem járhat el az, aki egyéb okból elfogult, „olyan mértékben kiéleződtek a véleménykülönbségek”. Nagy László azt sem titkolta el, hogy neki magának van erkölcsi alapja a perben való részvételre, mert mint szónok, a Parlament előtt már annak idején síkraszállt azért, hogy tegyenek félre minden megkülönböztetést, hitre, nemre, pártállásra való tekintet nélkül.

Kis híján kitört megint a 'tapsvihar, mikor Péntek László tanácsvezető bíró felhívta kollégája figyelmét arra, hogy feltételes elfogultság nevű jogi intézmény nincs, kvázi ilyen előterjesztést nem tehet az ügyvéd. Mire Nagy László — elhagyva a feltételes jelzőt: — „ezt a vádiratot az idézés kibocsátása előtt el lehetett volna utasítani”. Ekkor napolta el a tárgyalást a tanácselnök.

A következő pillanatban politikai demonstráció vette kezdetét. Szabadi Sándomé aaját képzőművészeti alkotását nyújtotta át a bírói pulpitus előtt a televíziónak nyilatkozó Romhányi Lászlónak. A fekete kalapos hölgy még a bírónak is adott egy meghívót az „Európai magyar" című Széchenyi-konferenciára, amit az Akadémia kongresszusi termében rendeznek meg május 22—26. között.

A javarészt idős emberekből álló hallgatóság fáradhatatlanul eltette az első rendű vádlottat és védőjét, elénekelte a magyar, majd a székely himnuszt, s ezzal vonult el, hogy délután sajtótájékoztatót tartanak a Jurta Színházban.

Kertész Péter