Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-24 / 8046. szám

Nemzeti Magyarországot: „Ha­tónkat hem a magyar nép vitte csődhelyzetbe, nem kell a zsidó tőke diktatúrájának szolgai mó­don alávetni magunkat. Ma nem elsősorban gazdasági a válság: súlyos magyarirtás folyik erkölcs­telen is korrupt karrieristák irá­nyításával, idegenek vezényleté­vel." „Az idézett cikkeket — Így a vádirat — a vádlottak a zsidó nemzetiségelleni gyűlölet céljá­ból jelentették meg." Mindezek alapján ez ügyész vádolta a Szent Korona szerkesztőségének meghatározó személyiségeit kö­zösség elleni izgatás vétségével, valamint folytatólagosan elköve­tett közösség elleni izgatás bűn­tettével. Bűnjelként átnyújtotta a lap második évfolyamának 1-31. számát, az ITC Plantin és a PRESSO nyomdában lefoglalt kéziratok eredeti példányait, va­lamint a Stofíán György által be­nyújtott eredeti kéziratokat. Feltételes elfogultság Dr. Nagy László, Romhányi László védője ezt követően két­irányú eljárási kifogást emelt. Hivatkozott az alkotmányban biz­tosított sajtószabadságra, vala­mint a 61. paragrafusban megfo­galmazott szabad véleménynyil- | vánításra. Majd hozzátette: a vádként elhangzott közösség el­leni izgatás a pártállam idején született jogszabály, s mint ilyen, sztálinista sugallatra készült. Ez pedig — igy a védőügyvéd — al­kotmányellenes, ezért az eljárás felfüggesztését kérte. Egyidejű­leg feltételes elfogultsági kifogást jelentett be, ha az „igazságszol­gáltatók" közül netán bárki is román nemzetiségű vagy zsidó származású lenne. Mivelhogy egy ilyen perben nem járhat el az, aki egyéb okból elfogult, „olyan mértékben kiéleződtek a véleménykülönbségek”. Nagy László azt sem titkolta el, hogy neki magának van erkölcsi alap­ja a perben való részvételre, mert mint szónok, a Parlament előtt már annak idején síkra­­szállt azért, hogy tegyenek félre minden megkülönböztetést, hitre, nemre, pártállásra való tekintet nélkül. Kis híján kitört megint a 'taps­vihar, mikor Péntek László ta­nácsvezető bíró felhívta kollégája figyelmét arra, hogy feltételes el­fogultság nevű jogi intézmény nincs, kvázi ilyen előterjesztést nem tehet az ügyvéd. Mire Nagy László — elhagyva a feltételes jelzőt: — „ezt a vádiratot az idé­zés kibocsátása előtt el lehetett volna utasítani”. Ekkor napolta el a tárgyalást a tanácselnök. A következő pillanatban poli­tikai demonstráció vette kezde­tét. Szabadi Sándomé aaját kép­zőművészeti alkotását nyújtotta át a bírói pulpitus előtt a tele­víziónak nyilatkozó Romhányi Lászlónak. A fekete kalapos hölgy még a bírónak is adott egy meg­hívót az „Európai magyar" című Széchenyi-konferenciára, amit az Akadémia kongresszusi termé­ben rendeznek meg május 22—26. között. A javarészt idős emberekből ál­ló hallgatóság fáradhatatlanul eltette az első rendű vádlottat és védőjét, elénekelte a magyar, majd a székely himnuszt, s ezzal vonult el, hogy délután sajtótájé­koztatót tartanak a Jurta Színház­ban. Kertész Péter

Next

/
Thumbnails
Contents