Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-24 / 8046. szám
tegyar Nemzet 1991. Május 1t U' Szent Korona-per A vád: közösség elleni izgaíás Kevéssel • vádirat elh&ngtása után dr. Péntek László tanácselnök elnapolta a Szent Korona című hetilap lőszer* keszlóje, Romhányi László és társai (Budai Kulcsár János, Stoffán György) ügyében kltűlött büntetőügy! tárgyalást szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ezt követően a tárgyalóteremben és a folyosón a felbevült Romhányi-hívók az A és védője, dr. Nagy László tiszteletére valóságos politikai demonstrációt rögtönöztek. Előbb a Himnuszt énekelték el a megzavarodott rendőrök jelenlétében, majd a Székely Blmnuszt felemelt kéziéi, hirdetve fennhangon, bogy politikai diszkrimináció van készülőben. A kijelölt, mindössze 30 főnyi hallgatóságot befogadó tárgyalóterem előtt már jóval a kiírt kezdés előtt tumultuózus Jelenetek szemtanúi lehettünk. Aki pedig nem vett részt ebben, az rögtön gyanúsnak számított, szemére vetették, hogy „biztos nem magyar" s még azzal a jótanácscsal is ellátták: „rakjon a fejére kapedlit megkülönböztetésül!” A teremben Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke szólt először a szerencsésen bejutottakhoz, ekként: „Barátaim! Figyeljetek a bíró úr leje fölé!” — s a koronás címerre mutatott. A tanácselnök egy Ideig hiába kért fegyelmezett viselkedést, aztán, mikor már munkához láthatott volna, elhangzott: „Nem engedik be a terembe Rácz Sándort, ’56 hősét!” Azonnal beengedték, s viharos taps tört ki a hallgatóság körébein. íljabb tanácselnöki figyelmeztetés következett: „ez itt nem színház, a hallgatóságnak hallgatni kell”. Még egy emlékezetes Jelenet méltó rögzítésre: az elsőrendű vádlott, Romhányi László az egyik, földön ülő tisztes úrnak felajánlotta, hogy készséggel átadja a helyét... Kezdődhetett az érdemi tárgyalás. dr. Ráboezfci Andrásné kerületi vezető ügyész vádi rat-ismertetésével. "Röviden kitért az előzményekre, melynek lényege, hogy Romhányi László, a Magyar Színkör Kisszövetkezet elnöke a Minisztertanács Sajtóirodájához címzett levélben kérte a Szent Korona című hetilap kiadásának engedélyezését. A lap céljaként a Színházban megjelenő pártok, szervezetek, szövetségek tevékenységének ismertetését jelölte meg. A lap nyilvántartásba vétele 1989. november 7-én meg is történt, oly módon, hogy a szerkesztőség vezetője, Budai Kulcsár János, felelős kiadója Romhányi László lett. A tizezer példányhan megjelent első lapszámban (1989. november 16.) ez így módosult: főszerkesztő Romhányi József, felelős szerkesztő Budai Kulcsár János, főszerkesztő-helyettes Stoffán György. "az ügyész a továbbiakban idézeteket olvasott fel a vád alapjául szolgáló cikkekből, amelyek mindegyike a második évfolyam (1990) valamelyik számában jelent meg. ,,.4 barbár romának..." Mátyás király halálának 500. évfordulóján: „Mátyás királyt — az egész nemzeti történelmünkkel együtt — sutba dobta a Hatalom, mint avitt ócskaságot. Melldöngetve próbálnának Európába vonulni, ha Európa szívesen látná a bolsevizált balkáni csordát.. Trianoni gondolatok: „Mert a nemzet java az elszakított területeken él... Nem itt, ahol a magyarság csak keveseknek számít. A többség pedig saját és fejébe ültetett demagógiát vallja.” Te Deum — vagy talpra magyar?: „Csakhogy tapasztalatból tudjuk, hogy a kiegyezés akadályozója soha nem a kirabolt magyarság, hanem a románság volt. Nem volt, i.ia sincs és nem is lesz olyan megállapodás, amelyet ne rúgnának föl, ha érdekeik úgy kívánják.” Még egyszer Erdély: „...az egész román történelem a hitszegések és a köpönyegforgatások sorozata. Jogunk ran hát a magyar—román határ sérthetetlenségét azonnali hatállyal felmondani." Üzenet a gyászmagyaroknak: „Hogy Erdélyben már több a román? Telepítsék vissza az onnan erőszakosan kitelepített magyarokat. s vigyék az „őshazába" az Erdélybe hozott románjaikat! S éljenek ott boldogan a »homogén- Romániájukban!” Marosvásárhely után: „Ne sértegessük a fejlődésben élenjáró nagyszerű ázsiai népeket azzal, hogy a ROMÁNOK viselkedését balkáni viselkedésnek nevezzük. A barbár románok ROMÁNUL viselkedtek." Az eddig citált írásokat az ügyész megítélése szerint „a vádlottak abból a célból jelentették meg, hogy azok a román néppel szemben sértóek és lealacsonyító- Ok". Idézet egy cím nélküli dolgozatból: „A Washington Times értesülése szerint Kelet-Németország kommunista pártjának vezetője a világ zsidóságát kérte, hogy akadályozza meg a két Németország egyesülését! A világ zsidósága eddig is ebben az irányban dolgozott. Máris ellenségei a leendő Németországnak. Az ilyen magatartás mérsékli vagy duzzasztja az antiszemitizmust? Nemde ez éppen olyan olaj a .tűzre, mint amikor a II. világháború elején a világ zsidósága kijelentette: háborúban levőnek tekinti magát Hitler Németországával szemben!? Utána meg csodálkoztak, hogy a nácik ellenségként kezelték őket." „ Zsidók és a cigányeső ” Rákosi-levélrészlet: „Amikor Rákosi Mátyás 1956-ban elmenekült Magyarországról, orosz emigrációjában Hruscsovmak Irt levelében az antiszemitizmus erősödésének magyarázatául a zsidóság túlsúlyban való szereplését hozta fel. Ha ma is .emelkedőben az antiszemitizmus — mint állítják —, okát nem hasonlóban kell keresni, mint Rákosi tette?” Pozsgay antiszemita: „A Pozsgay—izraeli megállapodás .tehát ezeket és a többit — mint mondják — kb. egymillió zsidót fog Magyarországra telepíteni. A cigányeső után most éppen ez hiányzik." Üzenet a gyászmagyarokhoz: „Panaszolják, hogy erősödik az antiszemitizmus. Amennyire látom, a zsidók élnek a legjobban, egyesek fúl jól is! A politikában csodás ügyességgel 6zinte megint az élen vannak, nem is szólva a médiáknál elfoglalt szerepükről. Pedig nem tehetségesebbek, legfeljebb gátlástalanabbak, mint a magyarok.” Zsidókurzus Magyarországon?: „... hegy koncepcionális zsidó „hatalomátvételt” készít elő egy háttérbe szorult vagy szándékosan meghúzódó szervezet. Mint keresztény ember, aggódom amiatt, hogy különböző vallású, nemzetiségű erők kisajátilhalónak vélik hazánkat, s a hatalom gyakorlását.” Nyílt levél Andrásfalvy Bertalan miniszterhez: „...a zsidó kisebbség agresszív módon kikényszeríti akaratát a többségi magyarság hátrányára.”
