Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-24 / 8046. szám
Romhányi: A mi szánkat nem tudják befogni! Szent Korona — elnapolva Üdvrivalgástól és székely himnusztól zengett tegnap reggel a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Minderre okot szolgáltatott Romhányi Lászlónak s maroknyi hívének a bíró döntése: a közösség elleni izgatás bűntette miatt folytatott tárgyalást elnapolta — a védő pedig a törvényt megkérdőjelezendő, az Alkotmánybírósághoz fordul... Zászlókkal, transzparensekkel, valamint hangszórós Ladával érkeztek a bíróság elé a felhevült Szent KoTona pártiak, majd zajos tetszésnyilvánításuk köszöntötte a vádlottat s ügyvédjét, dr. Nagy Lászlót. Ezt követően a majdhogynem pártünnepélyre emlékeztető seregiét a tárgyalóterembe menetelt, nem kis megrökönyödést keltve az elhűlt bírósági alkalmazottak, ámuló rendőrök, mi több néhány ítéletre váró nehézfiú körében is... A vádirat tanúsága szerint, a Romhányi László elsőrendű, Stoffán György másodrendű, valamint Kulcsár János harmadrendű vádlottak közreműködésével napvilágot látott írások egy része azon célból jelent meg, hogy a román néppel szemben gyűlöletet keltsenek, emellett az. írások a román néppel szemben sértőek és Icalacsonyítóak. A megjelent cikkek másik része pedig a zsidóság elleni gyűlöletkeltés szándékával készült. Ennek okán született a vád mindhármójuk ellen: a Btk. 269. paragrafusa (2) bekezdésébe ütköző, közösség elleni izgatás vétsége, melyet a vádlottak folytatólagosan követtek el. A tárgyalás az. amerikai filmek hangulatát idézhette a szcmlélődőben, hiszen dr. Nagy László — extravagáns jogi huszárvágással — alkotmánysértőnek bélyegezte a közösség elleni izgatás vádját hiszen az utólagosan minősíti, illetve dönti el, hogy mi számít bűntettnek, valamint pontatlan cs hézagos — ily módon tehát megfoghatatlan — a közösség elleni izgatás meghatározása. Egyben elfogultsági keresetet nyújtott be a vád képviselője ellen. A sajtó- és véleményszabadság lábbal tiprásakent jelölte meg a bírósági eljárás puszta tényét. Arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ha ez a per valóban elmarasztalással végződne, úgy a jövőben a sajtó munkatársai ezentúl a bíróságokon tölthetik idejük nagy részét, hiszen bármilyen mondvacsinált ürügy alapján perbe foghatóak lesznek. Mint később szakavatottak is megerősítették, az. ügyvéd érvelése — bár meglehetősen egyéni — jogilag helytálló. Az események ilyetén érdekes, egyben pedig viharos gyorsaságú fordulatot vettek... Dr. Péntek László bíró, a tanács elnöke, rövid tanakodást követően elnapolta a tárgyalást, amely a döntés szerint c hónap 26-án újabb szenzációkat sejtet, hiszen dr. Nagy Lászlónak 15 nap adatott. hogy az Alkotmánybíróság elé terjessze keresetét... A győzelmi menetet követően, a Jurta Színházban rögtönzött előadásán, a vádról s annak esetleges következményeiről az ügyvéd a bíróság megítélésével szemben merőben másként vélekedett. Szerinte az ügy — jelentéktelensége ellenére — túlzott exponálás alá került, ennek mozgatórugójaként bizonyos politikai boszorkánykonyha létét bizonygatta, valamint megkockáztatta a kijelentést, miszerint egyes politikai elemek a magyarországi zsidóságot kívánják eszközként felhasználni a romániai magyarság ellen... Mindezek okán úgy ítélte meg, a letűnt rendszer sajátossága s alapeleme volt a kiszolgáltatottság állandó fenntartása — ugyanezt egy jogállam semmiképp sem engedheti meg magának. A bírósági tárgyalás kimenetelét illetően nem bocsátkozott találgatásokba, hiszen a politikában semmi sem lehetetlen... Mindenesetre 26-án folytatása következik. • Bercsi János Magyar Hírlap 1991. Május 16.
