Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-24 / 8046. szám

Népszabádéág 1991. Május 14.

12.

(Folytatás a 13. oldalról.)

külvilág felé, legyen a nemzetközi közösség felelős tagja. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy Észak-Korea realistábbá váljék Dél-Korea megítélésében, továbbá ahhoz is, hogy műszakipénzügyi segítséget kapjon súlyos gazdasági problémái megoldásához.

Dél-Korea is a minél előbbi újraegyesítést kívánja, ám e szándék nem függetleníthető a realitásoktól. A tárgyalásokon Északnak több megértést kellene tanúsítania Dél-Korea iránt.

— Ai amerikai csapatok jelenléte a Koreai-félszigeten, valamint a szovjet és a kínai külpolitika mennyire befolyásolja az egyesítés kilátásait?

— Annak idején, az 1950-es évek elején maga Észak-Korea volt az oka az amerikai csapatok behívásának, hiszen ő támadta meg Dél-Koreát. Ez bizonyított történelmi tény. Ha megszűnik az északi fenyegetés, nem lesz többé oka az amerikai erők itteni állomásoztatásának. A bizalomépítő intézkedések emiatt is szükségesek. Úgy vélem, az amerikai jelenlétnek közvetlenül semmi köze az újraegyesítéshez, az csupán másodlagos kérdés.

Kína a háború idején egymillió önkéntest küldött a Koreaifélszigetre. Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg a pekingi kormány lényegében osztja a mi megítélésünket. Véleményem szerint mind Kína, mind a Szovjetunió arra az álláspontra helyezkedik, hogy meg kell őrizni a békét és a stabilitást a Koreai-félszigeten. Kiélezendő feszültségeket egyikük sem venne jó néven.- Dél-Kor» u ENSZ U(li kíván Unni. Vnn-c akadálya a daliaknálnak?

— Azt hiszem, az ENSZ tagállamainak döntő többsége támogatná csatlakozásunkat a világszervezethez. A probléma az, hogy Phenjan ellenzi a két Korea belépését. Márpedig szerintünk ez jótékonyan hatna a megbékélésre és az egyesítési folyamatra. Hadd jegyezzem meg: Gorbacsov elnök Ro Te Vu államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain Csedzsu szigetén világossá tette, hogy a Szovjetunió is szívesen látná mindkét Koreát az ENSZ-ben. Hasonlóképpen vélekedik Kína is. Egyikük sem támogatja viszont az „egy szék” phenjani ötletét. Reméljük, Észak is csatlakozik az idén az ENSZ-hez.

— Ha jól tudom, Gorbacsov és Ro Te Vu elvben elhatározta, hogy a kél or•tág baráuági ét •cyültmflködéti »tartódéit köt. Mikor kerülhet erre »or?

— A javasolt szerződés pontos neve: jószomszédi és együttműködési egyezmény. A diplomáciai viszony tavaly szeptemberi megteremtése óta született eredményekből kiindulva kezdeményezte Gorbacsov elnök a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését mind jogilag, mind szervezetileg. A koreai fél azt válaszolta: ez jól hangzik, ám bízzuk meg a külügyminisztereket további megbeszélések folytatásával e kérdésről. A két elnök ebben egyetértett. Pillanatnyilag tehát nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megmondhassuk, mi lesz az egyezmény tartalma. Tanulmányoznunk kell a javaslatot, konzultációk szükségesek a szovjet féllel.

Laczik Zoltán

Népszabadság 1991. Május 14.

Változatlanul az élen

Hogyan látnak bennünket Dél-Koreában most, hogy Szöul csaknem valamennyi közép- és kelet-európai országgal rendezte viszonyát, s már nem számítunk egyfajta kuriózumnak. Erről beszélgetett kiküldött munkatársunk Étre Sándor azöuli magyar nagykövettel.

Nyilvántartják és emlékez- T>ek arra. hogy hazánk nyitott utat Szöul „északi politikája" kivitelezéséhez, s ez megnyilvánul a gyakorlati döntésekben — mondja a nagykövet. Úgy értékelik: ez lehetővé tette számukra a diplomáciai mozgástér bővítését. Igaz. közrejátszottak ebben más események is. például az olimpia. A diplomáciai kapcsolatok felvétele korántsem öncél, hanem kiindulási bázis volt az együttműködés fejlesztéséhez. A kétoldalú viszonyt kormányszintű egyezményekkel sikerült megalapozni.

Újabb bizalomerősítő lépés, hogy a térség országai közül elsőként állapodtunk meg a teljes vízummentességről, ami április 25-én életbe lépett. Mostantól a

dél-koreaiak ugyanolyan feltételekkel utazhatnak hozzánk, mint ' bármely nyugat-európai országba. Budapest és Szöul ma ugyanazokat az alapvető célokat követi. Az eddigi „útitársi” viszonyból az érdekeket hosszú távra összekapcsoló viszony lett, amely egyszersmind az azonos értékeket követő nemzetek kapcsolatait is szolgálja — állapítja meg a nagykövet.

Mint elmondja, olyan Magyarország-kép alakult ki. amely lényegében fedi a valóságot. Nem hallgatják el gondjainkat, de a beszámolókból kicseng a jóindulat. A nagykövetségnek megvan minden lehetősége a Magyarország-kép formálásához.

Persze a reflektor már nem csak ránk irányul, s nem lehet elvárni, hogy örökké az elsőségünkből éljünk meg. Ám a továbblépésnek nincs semmilyen akadálya. — Magyarországot változatlanul a kelet-közép-európai térség legstabüabb országának tartják — húzza alá a nagykövet.