Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-24 / 8046. szám

Népszabádéág 1991. Május 14. 12. (Folytatás a 13. oldalról.) külvilág felé, legyen a nemzet­közi közösség felelős tagja. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy Észak-Korea realistábbá váljék Dél-Korea megítélésében, to­vábbá ahhoz is, hogy műszaki­pénzügyi segítséget kapjon sú­lyos gazdasági problémái meg­oldásához. Dél-Korea is a minél előbbi újraegyesítést kívánja, ám e szándék nem függetleníthető a realitásoktól. A tárgyalásokon Északnak több megértést kelle­ne tanúsítania Dél-Korea iránt. — Ai amerikai csapatok jelenléte a Koreai-félszigeten, valamint a szovjet és a kínai külpolitika mennyire befolyásol­ja az egyesítés kilátásait? — Annak idején, az 1950-es évek elején maga Észak-Korea volt az oka az amerikai csapa­tok behívásának, hiszen ő tá­madta meg Dél-Koreát. Ez bi­zonyított történelmi tény. Ha megszűnik az északi fenyege­tés, nem lesz többé oka az ame­rikai erők itteni állomásoztatá­­sának. A bizalomépítő intézke­dések emiatt is szükségesek. Úgy vélem, az amerikai jelen­létnek közvetlenül semmi köze az újraegyesítéshez, az csupán másodlagos kérdés. Kína a háború idején egymil­lió önkéntest küldött a Koreai­­félszigetre. Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg a pekin­gi kormány lényegében osztja a mi megítélésünket. Vélemé­nyem szerint mind Kína, mind a Szovjetunió arra az álláspont­ra helyezkedik, hogy meg kell őrizni a békét és a stabilitást a Koreai-félszigeten. Kiélezendő feszültségeket egyikük sem venne jó néven.- Dél-Kor» u ENSZ U(li kíván Unni. Vnn-c akadálya a daliaknál­­nak? — Azt hiszem, az ENSZ tag­államainak döntő többsége tá­mogatná csatlakozásunkat a vi­lágszervezethez. A probléma az, hogy Phenjan ellenzi a két Korea belépését. Márpedig sze­rintünk ez jótékonyan hatna a megbékélésre és az egyesítési folyamatra. Hadd jegyezzem meg: Gorbacsov elnök Ro Te Vu államfővel folytatott leg­utóbbi tárgyalásain Csedzsu szigetén világossá tette, hogy a Szovjetunió is szívesen látná mindkét Koreát az ENSZ-ben. Hasonlóképpen vélekedik Kína is. Egyikük sem támogatja vi­szont az „egy szék” phenjani öt­letét. Reméljük, Észak is csatla­kozik az idén az ENSZ-hez. — Ha jól tudom, Gorbacsov és Ro Te Vu elvben elhatározta, hogy a kél or­•tág baráuági ét •cyültmflködéti »tar­tódéit köt. Mikor kerülhet erre »or? — A javasolt szerződés pon­tos neve: jószomszédi és együtt­működési egyezmény. A diplo­máciai viszony tavaly szeptem­beri megteremtése óta született eredményekből kiindulva kez­deményezte Gorbacsov elnök a kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztését mind jogilag, mind szervezetileg. A koreai fél azt válaszolta: ez jól hangzik, ám bízzuk meg a külügyminisztere­ket további megbeszélések foly­tatásával e kérdésről. A két el­nök ebben egyetértett. Pillanat­nyilag tehát nem vagyunk ab­ban a helyzetben, hogy meg­mondhassuk, mi lesz az egyez­mény tartalma. Tanulmányoz­nunk kell a javaslatot, konzultá­ciók szükségesek a szovjet fél­lel. Laczik Zoltán Népszabadság 1991. Május 14. Változatlanul az élen Hogyan látnak bennünket Dél-Koreában most, hogy Szö­ul csaknem valamennyi közép- és kelet-európai országgal ren­dezte viszonyát, s már nem szá­mítunk egyfajta kuriózumnak. Erről beszélgetett kiküldött munkatársunk Étre Sándor azöuli magyar nagykövettel. Nyilvántartják és emlékez- T>ek arra. hogy hazánk nyitott utat Szöul „északi politikája" kivitelezéséhez, s ez megnyilvá­nul a gyakorlati döntésekben — mondja a nagykövet. Úgy ér­tékelik: ez lehetővé tette szá­mukra a diplomáciai mozgástér bővítését. Igaz. közrejátszottak ebben más események is. pél­dául az olimpia. A diplomáciai kapcsolatok felvétele koránt­sem öncél, hanem kiindulási bázis volt az együttműködés fejlesztéséhez. A kétoldalú vi­szonyt kormányszintű egyez­ményekkel sikerült megalapoz­ni. Újabb bizalomerősítő lépés, hogy a térség országai közül el­sőként állapodtunk meg a teljes vízummentességről, ami április 25-én életbe lépett. Mostantól a dél-koreaiak ugyanolyan felté­telekkel utazhatnak hozzánk, mint ' bármely nyugat-európai országba. Budapest és Szöul ma ugyanazokat az alapvető cé­lokat követi. Az eddigi „útitár­si” viszonyból az érdekeket hosszú távra összekapcsoló vi­szony lett, amely egyszersmind az azonos értékeket követő nemzetek kapcsolatait is szol­gálja — állapítja meg a nagykö­vet. Mint elmondja, olyan Ma­­gyarország-kép alakult ki. amely lényegében fedi a valósá­got. Nem hallgatják el gondja­inkat, de a beszámolókból ki­cseng a jóindulat. A nagykövet­ségnek megvan minden lehető­sége a Magyarország-kép for­málásához. Persze a reflektor már nem csak ránk irányul, s nem lehet elvárni, hogy örökké az elsősé­günkből éljünk meg. Ám a to­vábblépésnek nincs semmilyen akadálya. — Magyarországot változatlanul a kelet-közép-eu­­rópai térség legstabüabb orszá­gának tartják — húzza alá a nagykövet.

Next

/
Thumbnails
Contents