Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-24 / 8046. szám

Népszabadság 1991. Május 14

u

Már az egységes Európára gondolunk

Beszélgetés Joung-Binn Li külügyminiszter-helyettessel

Örömmel mondhatom, a kétoldalú kapcsolatok kielégítően fejlődnek azóta, hogy diplomáciai viszonyra léptünk egymással. Ez nem csupán a két kormány, illetve állam, de az emberek közötti kontaktusokra is vonatkozik — egyebek között ezt fejtette ki Szöulban, a Népszabadságnak adott interjújában Joung-Binn Li dél-koreai külügyminiszter-helyettes.

— Hágván hatnak a közép- és keleteurópai változások a Koreai Köztársaság külpolitikájára?

— Anélkül, hogy elmélyednénk a részletekben, azt mondhatom: a kelet-európai reformok és a demokratizálás, megfigyelésünk szerint, Európa egységesüléséhez vezet. Úgy vélem, 1992-től, a nyugat-európai nagypiac kialakítását követően Nyugat-, illetve Közép- és Kelet-Európa közeledése még inkább felgyorsul. Természetesen tanulmányozzuk a fejleményeket, hiszen általában Európához intenzív, szoros kapcsolatok fűznek bennünket.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk viszonyunknak az Európai Közösséghez, nem csupán gazdasági, de politikai, diplomáciai vonatkozásban is. E pillanatban azonban még nehéz lenne pontosan meghatározni külpolitikánk valamennyi elemét Európa egésze, hangsúlyozom, az egységes Európa vonatkozásában.

— A* politika mennyire befolyásolja Magyarország és Dél-Korea kereskedelmét?

— Ismeretes, hogy Magyarország volt az első kelet-európai állam, amellyel létrejött a diplomáciai viszony. Ez fordulópont volt kelet-európai politikánkban. Emlékezetes az is, hogy 1989-ben Ro Te Vu államfő látogatott Budapestre, majd tavaly Göncz elnök Szöulba, s eközben a kereskedelem volumene megduplázódott. Bízom abban, hogy a politikai kontaktusok továbbra is szorosak maradnak.

— Milyenek a kilátásai az újraegyesítésről folytatott észak—déli tárgyalásoknak? Melyek a főbb eltérések az álláspontok között?

— Alapelvünk az, hogy a koreai kérdést békés eszközökkel kell megoldani, s a békés rendezés talán legfontosabb kulcsa a két Korea közötti párbeszéd. Ezért szorgalmazzuk a dialógust. Tavaly háromszor js találkoztak egymással a kormányfők, az idei, Phenjanban tervezett eszmecsere azonban Észak - Korea negatív hozzáállása miatt elmaradt. Mi azt javasoljuk, hogy május végén folytatódjék a párbeszéd. Eddig nem kaptunk érdemi választ.

Senki sem tagadhatja, hogy a Koreai-félszigeten 1945 óta két különböző államalakulat áll szemben egymással. Ez tény. A tárgyalásokat az egyesülésről e tériy figyelembevételével kell folytatni. Észak és Dél több mint négy évtizede egymástól elkülönülten létezik. E megosztottság elmélyült a koreai háború következtében. Először is tehát helyre kell állítani a kölcsönös bizalmat a két Korea között, el kell jutni bizonyos fokú megbékéléshez. Emiatt törekszünk minél gyakoribb találkozókra.

Egyik napról a másikra aligha kivitelezhető az újraegyesítés. Csakis lépésről lépésre haladhatunk az esetleges egyesítés felé. Ebből kiindulva úgy véljük, előbb a békés együttélést kell minél szüárdabbá tenni, majd erről az alapról valósít-Göncz elnök szöuli lap címoldalán.

hatjuk meg az egyesítést. Csakhogy Észak-Korea nem ismeri el a Koreai Köztársaságot. Phenjanban azt állítják, Dél- Korea csupán báb, s az újraegyesítést „forradalmi úton" képzelik el, ami az északi alkotmányból és az ottani Munkapárt szabályzatából is kitűnik. A „forradalmi út” a legkevésbé | sem az egyesítés békés módját jelenti. Először a katonai és politikai problémákat kívánják megoldani, a cserekapcsolatok kialakítása, az együttműködés csak ezután következhetne.

— Tehát elvben mind Dél. mind Észak újraegyesítést akar. ám egymástól szögesen eltérő módon.

— Észak-Korea elszigetelt, ám ezt önmagának köszönheti. Saját magát izolálta. A volt szocialista országokat a diplomáciai kapcsolatok felvétele után arra kértük, tanácsolják Észak- Koreának, hogy lépjen ki az elszigeteltségből, nyisson kaput a

(Folytatás a 14. oldalon.) |