Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-02 / 8034. szám

Magyar Hírlap 1991. Április 25. 4 Megszavazták a képviselők a kárpótlási törvényt Folytatás az 1. oldalról Elsősorban az állami tulajdon privatizációja során értékesítésekre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására és a ter­mőföld tulajdon szerzésére. A kár­pótlási jegyet fizetőeszközként lehet használni az önkormányzat illetve az állam tulajdonában lévő lakás meg­vételére. Az Országgyűlés megsza­vazta azt is, hogy az Egzisztencia hi­tel, valamint más privatizációs hite­lek igénylésénél a kárpótlási jegyet névértékén saját erőforrásként figye­lembe kell venni. Az ma még nagy kérdés, hogy a bankok miként viszo­nyulnak ehhez, kötelezni ugyanis nem lehet őket. Aki idős kora, vagy egyéb okok miatt nem kíván vállal­kozni, kárpótlási jegyét - a társada­lombiztosításon keresztül - életjára­dékra válthatja. Hogy miként, arról egyelőre hírt adni nem tudunk, mert a társadalombiztosítást szabályzó, űj törvényben rendelkeznek róla. Az Országgyűlés nem fogadta el, hogy alkosson törvényt 1996 decemberéig a fel nem használt kárpótlási jegyek készpénzre történő átváltásáról. Jog­szabály intézkedik a kárpótlási je­gyek egyes sorozatainak felfüggesz­téséről is. A felfüggesztésre két éves átlagban azonos időtartamban kerül­het sor. A felfüggesztés időtartamá­val a kamat szempontjából figye­lembe veendő idő meghosszabbodik. Tudni kell azt is, hogy a kárpótlási jegyek sorozatának felfüggesztése nyilvános sorsolás alapján történik. Aki vállalkozni akar, azok fi­gyelmébe ajánljuk; az értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontár­gyak értékének legalább 10 száza­lékáig fogják ellenértékként beszá­mítani a kárpótlási jegyet. A szö­vetkezeti vételi jog alapján meg­szerzett kárpótlási jegy, a gazdasá­gi társasággá átalakuló állami élel­miszeripari vállalatok vagyon­mérleg szerinti vagyonának lega­lább 20 százalékig fogadható el el­lenértékként. A föld aranykorona értékét ezer forintban állapították meg. Szívós küzdelem után bekerült a törvényter­vezetbe, hogy az állami tulajdonban lévő védett, és fokozottan védett te­rületek, a nemzeti parkok, és a nem­zetközi egyezmények alá eső földte­rületek nem oszthatók ki. Ha az a­­dott településen nincs elég kiosztha­tó föld, a természetvédelmi terület kimérésére akkor is csak a Termé­szetvédelmi Főigazgatóság hozzájá­rulása után kerülhet sor. A kárpótlási igényeket a törvény hatályba lépéstől számított 90 na­pon belül kell benyújtani az illeté­kes megyei illetve fővárosi kárpót­lási hivatalhoz. Aki ezt elmulaszt­ja, elveszíti mindenkori jogosultsá­gát. A hivatalnak két hónapon be­lül kell értesíteni a szövetkezetét vagy az állami gazdaságot a terüle­tére vonatkozó kárigényről. • Nagy Ildikó - Pogány Sára Az ellenzék véleménye: A kárpótlási törvény elfogadását követően megkérdeztük az ellenzé­ki pártok képviselőitől, miként gondolkodnak a törvényről, ho­gyan szavaztak, esetleg terveznek­­e valamilyen további lépéseket. Wekler Ferenc (SZDSZ) kifej­tette: véleménye szerint elég nagy tragédia az ország számára, hogy a parlament elfogadta a kárpótlási törvényt. Az elkövetkező hónapok megmutatják majd, hogy milyen nagy hiba volt a törvény elfogadá­sa, hiszen számtalan per, elégedet­lenség lesz az „eredmény”. Azok, akik számítanak valamire, keveset fognak kapni, hiszen nem tudnak majd hozzájutni a különböző doku­mentumokhoz, amivel igényük megalapozottságát igazolhatnák. A kárpótlási körből kiszorulók pedig szintén jogosan fognak elégedet­lenkedni, hiszen közvetve ők is é­­rintettek. Az elfogadott törvényben benne maradtak azok a problémás pontok, melyeket az SZDSZ előre jelzett, emiatt a szabad demokrata frakció egységesen nemmel szava­zott. Katona Béla (MSZP) kiemel­te: a szocialista frakció fenntartja azon véleményét, hogy a most el­fogadott törvény diszkriminatív, hiszen kirekeszt néhány olyan ré­teget a kárpótlásból, akinek jogos igénye lenne. A szocialista politi­kus ezzel kapcsolatban szólt a dolgozókról, akik az .elmúlt évti­zedekben munkájukkal járultak hozzá az állami vagyon gyarapítá­sához, ám most, az állami vagyon lebontásánál semmilyen részhez nem jutnak. Szólt pártja alkotmá­nyos aggályairól is, amelyek java­részt szintén abból indulnak ki, hogy a törvény diszkriminál, e­­gyes rétegeket kárpótol, másokat viszont kirekeszt. Ugyancsak saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült elérni, amit az MSZP szorgalmazott; e törvény megvitatásakor egyszer s minden­korra tárgyaljanak meg minden kárpótlási kérdést, s végérvénye­sen zárják le a problémát. Bor­zasztó ugyanis — hangoztatta Ka­tona Béla —, hogy egy fél eszten­dő múltán újrakezdődnek az e­­gész országot felkavaró viták. Glattfelder Béla (Fidesz) elmondta, hogy a Fidesz képviselőcsoportja természetesen nemmel szavazott. A fiatal demokraták fenntartják ko­rábbi aggályaikat. Nem látják to­vábbra sem megoldottnak, hogy a kormány miként kívánja kezelni a törvény elfogadásával fellépő inf­lációt, illetőleg hogyan próbálja megértetni e törvény igazságossá­gát azokkal az emberekkel, akik­nek meg kell fizetniük e kárpótlás árát. A törvény végrehajtása során a problémák még növekedni fog­nak. Épp ezért a Fidesz szerencsés­nek tartaná, ha a törvény kihirdeté­se előtt a köztársasági elnök kont­rollt kéme az Alkotmánybíróság­tól, hiszen ez halasztó hatályú len­ne, vagyis nem kezdhetne el mű­ködni egy olyan törvény, amellyel szemben alkotmányjogi kifogások is felmerülhetnek. • F. A.

Next

/
Thumbnails
Contents