Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-10 / 8038. szám

Magyar Nemzet 1991. Május 6

Katonai szakértő a jugoszláv válság magyar következményeiről

Kerülni Kell az erő látszatát

A jugoszláviai események kritikussá válása kapcsán a Határőrség Országos Parancsnokságának ügyeles parancsnoka, Kalocsay György ezredes azt közölte velünk, hogy a magyar—jugoszláv határon egyelőre még semmi jele sincs a Jugoszláviában történteknek. Hozzátette: természetesen létezik terv arra az esetre, ha a szomszédos ország tovább sodródna a polgárháború felé, de egyelőre nincs szó ennek a tervnek a bevezetéséről. Információi szerint a magyar határőrizeti szervek a Jugoszláviában történteket nem kísérik a korábbinál alaposabb figyelemmel.

*

(Pécsi tudósítónktól)

Semmilyen változás nincs a szolgálatban — erősítette meg érdeklődésünkre vasárnap délután a határőrség ügyeletese Pécsett. Rend és fegyelem van, a megszokott ritmus szerint dolgozunk. Az öböl-válság óta nincs készültségi állapot, nyugodt körülmények között végezzük munkánkat. Természetesen mi is figyelemmel kísérjük a jugoszláv eseményeket, ám ezek nem érintenek bennünket, így a szolgálat készültségi fokában sem idéznek elő változásokat. 4c

— A Jugoszláviában történtekre oda kell figyelni a magyar hatóságoknak, ám ez nem katonai intézkedések megtételét jelenti — mondta lapunknak dr. Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának ügyvezető igazgatója.

Emlékeztetett arra, hogy a szakértők már egy évvel ezelőtt úgy értékelték: a Magyar Köztársaságnak jelenthet bizonyos veszélyt a környező országok valamelyikében előforduló „átrendeződés”, „visszarendeződés”.

Deák Péter kiemelte:

— Várható volt, hogy a jugoszláviai válságban a hadseregnek döntő szerepe lesz. E2 az egyetlen többnemzetiségű szervezet az országban, ám vezetése túlnyomó "ősze szerbekből áll. Közismert, hogy a jugoszláv egység hívei elsősorban a szerbek.--- Mit kell a magyar hatóságoknak tenniük, amikor határaink közelében már-már polgárháborús helyzet alakult ki?

— Az erőt demonstráló katonai intézkedések megtételét kerülni kell. Ugyanakkor szükséges felmérni, mi várható, és meg kell tenni az azoknak megfelelő intézkedéseket.

— Akkor vegyük sorra a várható fejleményeket?

— Számítani lehet a tömeges emigrációra a határövezetben kialakuló nyugtalanságra, esetleg fegyveres tevékenységre. Bizonyos erók, akár fegyveresen is átléphetik a határt, „áttévedhetnek” Magyarországra. Általában számíthatunk a határfegyelem lazulására, nőhet a térségben a bűnözés, intenzívebbé válhat a csempészés. Sót, szélsőséges elemek akár terrorcselekmények elkövevetésére is kísérletet tehetnek, akár magyarellenes megnyilvánulások is bekövetkezhetnek.

— Mi a magyar hatóságok feladata ebben a helyzetben?

— Mint már említettem, látványos katonai intézkedést nem szabad tenni, de a rendőrséget, a határőrséget, a légvédelmet el kell Igazítani arról, hogy mi várható. Ugyanakkor az illetékes katonai, rendőri, határőrizeti szerveknek indokolt különös gondossággal figyelemmel kísérniük a történteket, napra kész információkat kell beszerezniük. Ha egy esetleges polgárháború miatt ellenőrizhetetlené válik a határszakasz, akkor megfontolást érdemel a határ lezárása isi Addig azonban inkább humanitárius feladatok ellátására érdemes felkészülni; például segélyhelyek kijelölésére. Mindeközben a felelős magyar vezetésnek hangsúlyoznia szükséges, hogy Jugoszlávia belügyeibe nem kívánunk beavatkozni. Személyes véleményem szerint egy katonai közigazgatás bevezetése megszilárdítaná a helyzetet, de annak megvalósításáig feltehetően sok vér folyik el. Ezért abban bízzunk, hogy a katonai Igazgatás elemeit a lehető legbékésebben vezetik be — mondta lapunknak Deák Péter biztonságpolitikai szakértő. (désl)