Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-10 / 8038. szám

Göncz Árpád és Für Lajos Bonnban (Bonni tudósítónktól.) Ma kezdődik Göncz Árpád köztársasági elnök négynapos hivatalos látogatása Németor­szágban. A magyar államfő, aki kísé­retével már vasárnap este Boanba érkezett, rendkívül zsúfolt programot bonyolít le: Bonn mellett ellátogat Erfurt­ba, Weimarba, Berlinbe, Stutt­gartba, Tübingenbe és Mün­chenbe is. Meghívóján, Ri­chard von Weizsäcker szövet­ségi elnökön kívül találkozik Helmut Kohl kancellárral, Hans-Jochen Vogellel, az SPD elnökével, Otto Lambsdorff gróffal, az FDP vezetőjével, Eberhard Diepgen berlini kor­mányzó polgármesterrel, Thü­­ringia, Baden-Württemberg, valamint Bajorország minisz­terelnökeivel, a német ipari és kereskedelmi kamara vezetői­vel, a németországi magyarság számos képviselőjével. A politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatod elmélyíté­sét szolgáló magas szintű meg­beszélések közé a program összeállítói néhány izgalmas kulturális csemegét is beiktat­tak. Bár az államfői látogatás célja nem konkrét ügyletek nyélbe ütése, a megbeszélések — így persze azok is, amelye­ket a küldöttség tagjai (Kupa Mihály pénzügyminiszter, So­mogyi Ferenc és Manherz Ká­roly államtitkárok, valamint Surányi György, az MNB el­nöke) folytatnak — jó lehető­séget teremtenek új közös programok, vállalkozások elő­készítésére. Német részről, mint azt Richard von Weiz­säcker a múlt hét végén a Bonnban akkreditált magyar tudósítóknak kifejtette, to­vábbra is megvan a készség a magyar reformfolyamat, Euró­pa nyugati feléhez való kötő­désünk támogatására. A magyar—német kapcsola­tok szorosabbá tétele a véde­lem területén is új impulzuso­kat kap. Vasárnap este óta Bonnban vendégeskedik Für Lajos honvédelmi miniszter, aki a többi között fegyvervásár­lások lehetőségéről és a Bun­­deswehrrel folytatott együtt­működés elmélyítéséről tár­gyal német partnereivel. A miniszter minderről a Welt am Sonntag című lap­nak adott interjújában is be­számolt, kifejtve: az egykori NDK néphadserege által hasz­nált, jó állapotban lévő, de az újraegyesítés nyomán felesle­gessé vált bizonyos fegyver­­fajták és műszaki berendezé­sek megvételéről lenne szó. Für Lajos üdvözölte a ma­gyar—német katonai csere­program beindulását, s el­mondta, hogy a honvédség egy tisztje már Németországban ké­szül a Bundeswehr hamburgi akadémiáján folytatandó ta­nulmányainak ősszel esedékes megkezdésére. További tisztek kiküldéséről is szó van, ők el­sősorban rövid tanfolyamokon vennének részt. Magyarország számára nagy jelentősége len­ne, ha Németországban végzett tisztjei lennének, amikor majd néhány év múlva korszerű nyugati fegyvereket vásárol­hat. A miniszter az interjúban leszögezte, hogy Magyarország nem akar a NATO tagjává válni, de szoros politikai együttműködésre törekszik a szervezettel és tagállamaival. Teljességgel irreálisnak nevez­te azt az elképzelést is, hogy NATO-támaszpontok létesül­jenek Magyarország területén. — Népünk nem viselné el, ha a kormány — most, amikor va­lóban közel kerültünk a kato­nai függetlenség elnyeréséhez — újra idegen hatalmak befo­lyása alá kerülne. Emellett az országnak arra is tekintettel kell lennie, hogy NATO-tá­­maszpontok megjelenése Ma­gyarország területén sértené a Szovjetunió jogos érdekeit. Für Lajos szerint egyébként a szovjet csapatok kivonása terv­szerűen és zavartalanul folyik, s június 30-án minden bizony­nyal befejeződik. Hozzátette még: Magyarország számára létfontosságú, hogy normális kapcsolatok fűzzék a Szovjet­unióhoz, s azok minden szin­ten a lehető legelfogadhatóbb módon fejlődjenek. Léderer Pál KATONA TAMÁS; Túl sok külügyminisztérium van EGK előszobája, s még a tár­sult tagságtól is hosszú út ve zet a teljes jogú tagságig. A legjobb külpolitika a jó bel­politika — lehetett volna. Bár elvileg nem lehetetlen a kor­mánykoalíció önálló külpoliti­kája, az ország érdekeit job­ban szolgálná, ha konszenzu­son alapuló külpolitikát foly­tatna a kormány. Az ország ve­zetősége a lehetőségeink kö­zül elsősorban a kelet-közép­­európai regionális politikában mulasztott sokat, a Szovjet­unióval való kapcsolatainkat pedig elkerülhető hibák ter­helték meg. Kérdésekre válaszolva Ka­tona Tamás elmondta, szerin­te túl sok külügyminisztérium van. Saját tárcáján kívül kül­­ügyekkel foglalkozik a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, továbbá Mádl Ferenc és Horváth Balázs tár­ca nélküli miniszterek hivata­la, sőt bizonyos mértékig, biz­tonságpolitikai kérdésekben még a Honvédelmi Miniszté­rium is ilyen szerepre töreke­dett. Az államtitkár kijelen­tette: nem ért egyet miniszte­rével, aki jónak ítélte a Kül­ügyminisztérium személyzeti munkáját. Szerinte különösen a külképviseletek személyi ál­lományában volna sok javíta­nivaló, s a kiválasztáskor a szakmai tudás és a rátermett­ség kellene hogy a fő szem­pont legyen. Tanács István (Megyei tudósítónktól.) A iuoeraus ozegeuert Ala­pítvány reuuezegcuen a ma­gyar külpolitika juvojerol icj­­leue n vcieuicnyct ozegeucu ív a ion a vaui as, a tvuiugyiui­­inuwiiura aiiaiiilimara es baCu.-rvanyi tsivan, az sZüoZ külpolitikái szakértője. Katona Tamas azzal kezd­te: a magyar Külpolitika Horn uyuia irányításával vált siker­ágazattá, mivel Horn megtet­te minuazonal a lepesenet, amelyeket a helyzet lenetove tett. Az államtitKar szerint az új kormány íüejen is jelentős külpolitikai sikereivel érték el. Magyarországot telvetlek az Europa Tanácsba, Külpoliti­kánk jelentős szerepvauaiasa mellett megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete, s a bécsi haderó-csokkentesi tárgyalásokon magyar kezde­­menyezesre sikerült elemi, hogy ne a tömbok, hanem az egyes országok tegyverzetet ha taroljak be, s ezanal lehe­tővé válik a Varsói Szerződés végleges felbomlása. üzem-Ivanyi István szerint a fő kérdés: a magyar kúlpoliti­­ka az elmúlt időszakban való­ra tudta-e váltani a lehetősé­geit. Az SZDSZ szerint Ma­gyarország a valóságos geopo­litikai és gazdasági súlyának megleleló szintre értékelődött le a nyugati világ szemében. A külpolitikai sikereket el kell ugyan ismerni, de nem árt azokat a valós értékükön mér­ni. Az Európa Tanács csak az

Next

/
Thumbnails
Contents