Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-10 / 8038. szám
Népszabadság 1991. Május b 10 „Létkérdések” a külpolitikában Jeszenszky és Horn soproni tv-vitája (Megyei tudósítónktól.) Jeszenszky Géza és Horn Gyula részvételével a soproni városházán rendezték meg szombaton a Létkérdések című televíziós vitamüsor (elvételét. A program negyedórát késett, mert a szomszédos házasságkötő teremben éppen esküvőt tartottak. Azt pedig el akarták kerülni a tévések, hogy a jelenlegi és az ex-külügyminiszter a nászinduló hangjaira vonuljon be a közönséghez. Az első kérdés a keletnémet menekültek előtti magyar sorompónyitás hajdani körülményeit firtatta. Horn válaszát hosszú osztozkodás követte az akkori politikai érdemeken. Jeszenszky az MDF kezdeményezőszerepét méltatta, a Páneurópai Piknik szervezői is kérték a részüket a dicsőségből és az egykori soproni tanács sem akart kimaradni a felsorolásból. Horn megjegyezte: a kormány valóban kapcsolatban állt a Demokrata Fórummal, ám javaslatait nem fogadhatta el. Az MDF ugyanis vagy menekültstátust akart adni az ebből nem kérő németeknek, vagy éjszaka, illegálisan szerette volna megnyittatni a határt. A hosszúra nyúlt vitában akadtak kínos intermezzók. Az egyik felszólaló például meglehetősen illumináltan követelt józanságot a külpolitikában. Egy másik úr pedig azzal vádolta Jeszenszky Gézát, hogy nem volt elég határozott a fegyvereladás ügyében, ugyanis szerinte tankokat is küldeni kellett volna a szerbek ellen. Egyébként pedig hagyjunk fel ezzel az „europázással”, hiszen ezt az országot egyszer már kirabolták a kommunisták, a zsidók, de még a németek is — „érvelt” a másik úr. Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a magyar kormány nem kívánja előnyben részesíteni Horvátországot más országokkal szemben. Legfőbb érdekünk, hogy déli szomszédainknál béke legyen. Horn Gyula ezzel egyetértett, s felkérte a kérdezőt, hogy ne zsidózzon, és tankok helyett inkább a békében próbáljon meg hinni. Azonos véleményen volt a két vendég a magyar semlegesség kérdésében is. Jeszenszky arról beszélt, hogy a Varsói Szerződés után nem kívánunk más katonai blokkhoz csatlakozni. Azonban éppen a mozgásszabadságunk megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy Nyugat-Európa politikai, gazdasági, kulturális értékeihez közelítsünk. A Közös Piachoz való felzárkózásunk esélyeit rontaná, ha szigorú semlegességet hirdetnénk. A kormány és az ellenzék megítélésében már nem volt közös nevezőn Horn és Jeszenszky. Az MSZP elnöke szerint a kormány arrogánsán reagál a bírálatokra. Jeszenszky az ellenzéket ítélte arrogánsnak, a kormányt szelídnek nevezte. — A kormány tudja, mit csinál — állította a külügyminiszter. — Eddig azt hittem, ösztönösen cselekszik — szólt közbe Horn. — De ha ez tudatos koncepció, akkor kezdek aggódni. Megoszlottak a vélemények abban is, hogy hányán voltak ellenzékiek a négy évtized letűnt diktatúrájában. Horn arról akarta meggyőzni a hallgatóságot — nem sok sikerrel —, hogy talán ha húszán nem illeszkedtek be a múlt rendszerbe. Jeszenszky pedig azt bizonygatta: a 800 ezer párttag kivételével itt mindenki ellenzéki volt. Szóba került a vitán a demokratizálódó kelet-európai országok népeinek várható viszonya is. Jeszenszky Golding A legyek ura című művére utalva, kijelentette: ha a megnyomorított kelet-európai népeket egy lakatlan szigetre költöztetnék, lehet, hogy egymásnak esnének. Itt van azonban körülöttünk Európa, amely olyan példát, módszert kínál, mely türelmesen feloldhatja a feszültségeket. A Ztrack-ügyről a többi között a következőket mondta a külügyminiszter: „Zwack házastársa szeretett volna nagykövet lenni, és ezt nagyjából eredményesen is végezte, ezért kellett ennek véget vetni.” A külügyminiszter hozzátette még, hogy ő nem akarta szítani a tüzet, szerette volna csöndben elintézni a váltást, de Zwack a sajtóhoz fordult. Jeszenszky — aki sokszor hangoztatta, hogy ő történész is — kormánya és önmaga tevékenységét úgy ítélte meg, hogy a történészek majd objektívebbek és jobbak lesznek a mostani politikához, mint a jelenkor. A Létkérdések című vitaműsort a programelőzetes szerint most szerda este 9 óra 40 perckor az egyes csatornán sugározza a televízió. Hajba Ferenc
