Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Népszabadság 1991. Április 25 ä MAGYAR-ROMÁN KÜLÜGYI BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS Göncz fogadta Manescut (Munkatársunktól.) A Corneliu Manescu, a román parlament külügyi bizottságának elnöke által vezetett delegáció, amely kedd óta tartózkodik Magyarországon, folytatta hivatalos tárgyalásait. A küldöttséget, reggel fogadta Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki a megbeszélés után elmondta: amennyiben azok a szándékok, amelyeket a román küldöttség a tárgyalás során kifejezésre juttatott, valóban széles körű visszhangra találnak Romániában, akkor komoly lehetőség van az előrelépésre. Bár az elmúlt évtizedek történelmét nem lehet meg nem történtté tenni, éppen a pozitív példákból, például az 1918- ban Gyulafehérváron román részről elhangzott ígéretekből ■kiindulva, ma el lehet mozdulni a holtpontról a kapcsolatokban. A román alkotmány jelenleg folyó vitájára utakva a román delegáció arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy egy olyan alapokmányon dolgoznak, amely Romániában mindenkinek széles körű jogokat és egyenlőséget biztosít majd. (Folytatás a 3. oldalon.) Göncz Árpád fogadta Corneliu Manescut (Folytatás az 1. oldalról.) Göncz Árpád szerdán délben az Országházban fogadta Corneliu Manescut és az általa vezetett delegációt. A magyar köztársasági elnök bevezetőjében kifejtette: nagyon örül, hogy ez a 'látogatás, amely már régóta váratott magára, most létrejött, és reményét fejezte ki, hogy eredményes lesz. Mint mondta: legbensőbb meggyőződése, hogy a két ország egymás természetes barátja, és elkerülhetetlen, hogy egymással megállapodásra jusson. „Engem szidtak, amikor kijelentettem, hogy Románia útja Európába Magyarországon keresztül vezet, de ennek a fordítottja is igaz, azaz Magyarország útja is Románián keresztül vezet Európába’’ — fejtette ki. Meggyőződésének adott hangot, hogy a két ország együttműködésének csak az egyik aspektusa a nemzetiségi kérdés Hite szerint, ha megkérdeznék a romániai társadalmat, akkor kiderülne, hogy sokkal nagyobbak azok az erők, amelyek a románok és a magyarok békés egymás mellett élését akarják — hangoztatta. Manescu megerősítette Ion Iliescu elnök meghívását Göncz Árpád romániai látogatására. Más témákkal kapcsolatban a magyar politikus rámutatott: Magyarországnak nem érdeke, hogy támadja Romániát, és hátráltassa annak gazdasági fejlődését, és nincs szándékában a nemzetiségikérdést belpolitikai célokra felhasználni. Göncz kifejtette: optimista a magyar —román kapcsolatok jövőjét illetően, és bízik abban, hogy a két nép felismeri érdekeit, mivel ez a tartós együttéléshez elengedhetetlen. Corneliu Manescu válaszában rámutatott: megítélése szerint nemcsak arról kell eszmét cserélni, hogy a sors „egymás mellett élésre Ítélt” bennünket, s hogy valóban normális kétoldalú kapcsolatokra van szükség, hanem éppoly fontos, hogy a két nép minél jobban megismerje egymást, és közeledjen egymáshoz. A romániai vendégek délután a magyar törvényhozás külügyi bizottságának tagjaival cseréltek véleményt, ami lapzártánk idején még tartott. Ezért még a italálkozót megelőzően kérdeztük Hegedűs Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökét: mi várható a romániai társszerv küldöttségének mostani budapesti megbeszéléseitől? — Mint Manescu elnök úr fogalmazta, e látogatás jószolgálati út, « ezzel egyetértek. A két fél elmondta, hol látják a kapcsolatokban a feszültségpontokat, s ezekről parlamenti szinten megindulhat a párbeszéd. Minket szerencsére nem sürget a szerződéskötés-megállapodás kényszere, hisz ez nem feladatunk. De a két külügyi bizottság részvételével iétre lehet hozni egy olyan 'konzultációs fórumot, amely rendszeresen visszatérne az ismételten felmerülő problémákra. Mindkét fél azon az állásponton volt, hogy tárgyalnunk kell egymással, és ne csak a sajtó útján ismerjük mega másik véleményét. Még jobb lenne, ha nemcsak a mindkét országban fellelhető szélsőséges nézetek kapnának visszhangot. Ez olyan látszatot kelt, mintha azok lennének jellemzőek az adott államra, noha esetleg csak periferikusak. A két bizottság együttműködése lehetővé tenné egy egészen más hangnem létrejöttét. Én azt is felvetettem: elképzelhetőnek tartom, hogy ha szükséges, a két bizottság egy-egy durva magyar- vagy románellenes megnyilatkozás esetén nyilvánosan határolódjon el attól. E.T.
