Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Népszabadság, 19 91.IV.26 ll A román honatyák értékelése a budapesti látogatásról Iliescu elnök a magyar—román megértési szorgalmazta (Bukaresti tudósítónktól.) — Jó és nagyon figyelmes fogadtatásban volt részünk — nyilatkozta Bukarestbe történő visszatérésekor Corneliu Manescu. A kormánypárti szenátor, aki a román parlament külügyi bízott: ágának elnöke, az általa vezetett küldöttség budapesti tárgyalásait értékelte. Kijelentette: e két-három nap alatt a két külügyi bizottság, a tárgyaló küldöttségek tagjai nagyon sokat dolgoztak. Sikerült jobban feltérképeznünk a napirenden szereplő kérdéseket, hogy parlamenti képviselőkként hozzájárulhassunk megoldásukhoz. Verestoy Attila RMDSZ-sze. nátor, aki a Budapesten járt román parlamenti küldöttség tagja volt, rámutatott: — A higgadt és tisztánlátó légkör volt megbeszéléseink legfőbb eleme. Remélem, ezt a mi részünkről is a román—magyar feszültségeket gerjesztő gyanakvás légkörének feloldása követi. Mert bár a Románia és Magyarország közötti viszony nem tartozik szigorúan véve a romániai belpolitikai realitások közé, de óhatatlanul összefügg ezekkel. Rendezése tehát hozzájárul a belső feszültségek oldásához, a belső megbékéléshez is. . A parasztpárti Ion Ratiu képviselő így vélekedett a megbeszélésekről: — Kétségtelen, hogy jelentős előrelépés történt a román —magyar kapcsolatokban. Mindenütt, különösen Göncz Árpád elnöknél tapasztalható volt vendéglátóink élénk óhaja e kapcsolatok javítására. Várjuk partnereink bukaresti látogatását, hogy megtegyük a további lépéseket országaink viszonyának megjavítására. Petru Burca, a románok nemzeti egységpártjának képviselője így nyilatkozott: — Szükség volt ezekre a megbeszélésekre, amelyek a kölcsönös jóakarat jegyében zajlottak. Jelentős lépést tettünk. Kiemelném a rendkívül szívélyes fogadtatást, amelyben a magyar államfőnél és a magyar parlament elnökénél volt részünk. Mindketten nagyfokú jóakarattal tárgyaltak velünk, egy pillanatra sem volt az az érzésünk, hogy feltételekhez kötnék jövőbeli kapcsolataink alakulását. Sajnos nem mondhatom el ugyanezt a Horn úrral folytatott megbeszélésekről. Ebben az esetben a magyar fél már bizonyos követelményeket fogalmazott meg. Abban maradtunk, hogy amikor majd ők Bukarestben viszonozzák a mi Látogatásunkat, a magunk részéről mi is hasonló megfogalmazásokkal állunk elő. Csütörtök este Ion Iliescu is nyilatkozott a román—magyar viszonyról. A késő estébe nyúló, többórás sajtóértekezletén a román államfő elmondta, hogy Londonban találkozott és beszélgetett a magyar kormányfővel ezekről a kérdésekről, és szólt róluk a magyar televíziónak adott nyilatkozatában is. Majd így folytatta: — Elsősorban nekik kell megérteniük a románokat, akik évszázadokon át éltek idegen elnyomás alatt, és nem ismerték el nemzeti jogaikat. Ebből kiindulva kell megérteniük a románok érzékenységét, amikor ilyen rendezvényekre kerül sor, mint a nemrégiben lezajlott egri tanácskozás Erdélyről, s amikor ilyen revizionista irányzatok jelentkeznek. Ugyanakkor — tette hozzá Iliescu — nekünk is meg kell értenünk a magyarokat, akik évszázadokon át uralkodó nemzet voltak, s aztán egyszeriben nemzeti kisebbség lettek. Nyilvánvaló, hogy lélektanilag sokkoló helyzet állt elő, ami bizonyos érzékenységet gerjeszt. Arra van szükség, hogy kölcsönösen tanúbizonyságát adjuk a szükséges megértésnek, mert a szélsőségek egyikünknek sem használnak, nem segítenek hozzá ezeknek a gyanakvásoknak a meghaladásához. Nekem az a véleményem, hogy a realizmusról kell tanúbizonyságot adnunk ezekben a kérdésekben. Mag Péter Magyar Nemzet, 1991.IV.26. Iliescu a román-magyar viszonyról Meg kell értenünk egymás félelmeit Bukarestből jelenti az MTI: Ion Iliescu román államfő és Antall József magyar miniszterelnök londoni, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapító ülése alkalmából tartott megbeszélésén egyetértett abban, hogy le kell küzdeni a két ország kapcsolataiban észlelhető természetellenes feszültséget. Ezt a román elnök jelentette ki szerda «6ti sajtóértekezletén. A román elnök — aki újságírók kérdéseire válaszolva szólt a magyar—román kapcsolatokról — beszámolt arról is, hogy londoni tartózkodása idején interjút adott a magyar televíziónak. Ebben közlése szerint elmondta: — Tetszik, vagy nem tetszik, a történelem egymás melli helyezl te ezt a két népet, és ettől nem lehet eltekinteni. A magyaroknak meg kell érteniük a románok félelmeit, hiszen az erdélyi románság évszázadokig jogfosztottan, magyar elnyomás alatt élt... Ugyanakkor a románoknak is meg kell érteniük a magyarokat, akik máról holnapra uralkodó nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Egy Ilyen lélektani sokkot nem lehet egykönnyen elviselni. — A nemzetiségi ellentétek a társadalmi feszültségekkel párhuzamosan jelentkeznek — folytatta az elnök. — A szélsőséges megnyilvánulások sem magyar, sem román részről semmi jóra nem vezetnék. Ion Iliescu elnök a Szovjetunióval kötött együttműködési, jószomszédi és barátsági szerződésről szólva hangsúlyozta, hogy azt a sajtóbírálatok állításával szemben, nem siették el, ugyanis kerek egy évig folytak az aláírást megelőző tárgyalások. — Ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy a szomszédos országok is tárgyalásokat folytatnak egy hasonló szerződés megkötése érdekében — jelezte. — A határok sérthetetlenségét rögzítő elv elfogadása nem jelenti azt, hogy Románia lemondott a vitás kérdések békés rendezéséről. Egyesek felhányják, hogy lemondtunk Besszarábiáról, de vajon a feszültség szitása jobban szolgálná a moldovai románok ügyét?
