Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-04 / 8016. szám
Pesti Hírlap, 1991. március 30. MINISZTERELNÖKI NYILATKOZATA HATPARTI TÁRGYALÁSOKRÓL AZ ORSZÁGGYŰLÉS DÖNTÉSEI NEM HELYETTESÍTHETŐK A hatpárti egyeztető tárgyalások célja az lehet, hogy a parlamentarizmusban szokásos módon össznemzeti kérdésekben egyeztessék álláspontjukat a pártok, meggyorsítva ezzel a törvényhozás munkáját. Szó sincs azonban arról, hogy Magyarországon újra valamiféle kerékasztaltárgyalások lesznek — nyilatkozta Antall -József péntek délután az MTI munkatársának, aki a Fidesz csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványáról kérte a miniszterelnök véleményét. — Az átmenet időszakában rendezett kerekasztalmegbeszéléseknek az volt a jelentőségük, hogy az akkori Országgyűlés politikai legitimációja hiányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a különböző csoportoknak, hogy megtárgyalják a békés átalakulás kérdéseit. Ma szabadon választott Országgyűlés működik Magyarországon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy országgyűlési döntéseket helyettesítő testület jöjjön létre. — Milyen alapvető kérdésekkel foglalkozna a Fidesz által javasolt fórum, amelynek létrehozását a három kormánypárt vezetői kedvezően fogadták? — Mindenekelőtt szeretném leszögezni: a kormányzat és a koalíciós politikai pártok nevében több hasonló kezdeményezés történt az elmúlt időszakban, sőt, hatpárti tárgyalásra is sor került. Én magam is felvetettem hasonlójavaslatot a taxis-válság időszakában, érintettem ezt a kérdést a március 19-i parlamenti ülésen, valamint most szerdán, az agrárértelmiségi fórumon elhangzott beszédemben. Külpolitikai, biztonságpolitikai, alkotmányjogi, alapvető fontosságú gazdaságpolitikai kérdésekről van szó. Hogy csak az utóbbira említsek egy példát: az adósságállomány kezelésével kapcsolatos közös állásfoglalás segíthet elkerülni, hogy külföldön félreértsenek ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokat. Olyan szociális kérdésekben is meg kell egyezni, amelyekkel kapcsolatban — s ezt kormányzat és ellenzék egyaránt tudja —. pártpolitikától függetlenül szükség van népszerűtlen intézkedések meghozatalára. Az átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés stratégiai szempontjai ezek. Ide tartozónak érzem még a múlt megítélésének néhány, közös vélemény kialakítására váró kérdését is. 3.oldal folytatás az 1. oldalról —A kezdeményezés első visszhangja vegyes benyomásokat kelt. Még a koalíciós pártok néhány vezetője is aggályát fejezte ki Mi erről a véleménye?, — Megítélésem szerint a kormánynak és a koalíciónak nem kell attól tartania, hogy a közvélemény a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varija, az eredményeket pedig az ellenzéki politikai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvoltából — saját eredményüknek tüntetik majd fel. Gazdasági kérdésekben például eleve az szolgál a tárgyalás alapjául, hogy a tárgyalópartnerek fő vonalaiban fogadják el a kormány akcióprogramjában megfogalmazott elgondolásokat. Amiatt sem kell aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kormányra és a koalícióra, mintegy háttérbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segíthet a megbeszéléssorozat abban, hogy uralkodóvá vájjon politikai életünkben az önmérséklet, az elkerülhetetlen lépéseket ne (használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet - szó semmiféle olyan paktumról, amelyet a pártok megválasztott vezető testületéinek, illetve parlamenti frakcióinak kikerülésével kötnénk. A megbeszéléssorozat csak a kölcsönös bizalmon, a kormány belső egyetértésén alapulhat, s élveznie kell a parlamenti frakciók támogatását, ezért biztosítani szükséges, hogy a frakciók és a pártszervek folyamatosan tájékozódhassanak a tárgyalásokról. — Kik vennének részt a megbeszéléseken ? — A pártokat irányító testületek és a frakciók vezetői, felhatalmazás alapján. Min-I den olyan kérdésben, amelyben mandátumuk a döntésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhatnák el a megállapodást, amit később hagyna jóvá pártjuk illetékes vezető szerve, vagy a frakció. így • mód nyílna például arra, hogy a parlamenti felszólalások terén nagyobb önmérsékletet érjünk el anélkül, hogy ezzel csorbítanánk a képviselők jogait. —Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz javaslata szerint nem a nyilvánosság előtt zajló tárgyalássorozat ? — A résztvevőket én hívom össze, mégpedig akkor, ha a politikai pártok vezető testületéi állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülésen dönteni kell arról, hogy milyen témaköröket, s milyen sorrendben tűzünk napirend- I re. Szelektálni kell, éppúgy, , ahogyan a parlament „válo; gat” a rázúduló törvényjavaslatokból. Az érdemi tárgyalást pedig csak akkor lehet 1 megkezdeni, ha az Országgyűlés összeült, a frakciók megkezdik munkájukat. A képviselőcsoportok folyamatos . állásfoglalása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az egyeztető tárgyalások sikere. Itt jegyzem meg: a munka hatékonysága érdekében támogatom a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a nyilvánosság csak az egyes üléseket követően kapjon tájékoztatást a megbeszélésekről. A tét nagy: az ország stabilitása, a parlamenti kormányzás sikere. A testület működése közben fog eldőlni, hogy a politikai pártok mennyire lesznek konstruktívak abban a mechanizmusban, amely — még egyszer hangsúlyozom — a fő kérdéseken belül is csak az alapelvek egyeztetését teszi lehetővé. Az esetleges megállapodások nem helyettesíthetik sem a kormányzást, sem a törvényhozást — mondotta a miniszterelnök. (MTI)
