Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Magyar Nemzet, 1991. március 26 <? Enta Géza találkozója lembergi magyarokkal Ukrajna kész a kapcsolatok felvételére A közelmúltban egész oldalas interjút közölt az ukrán parlament lapja, a Holosz Ukrajni. Entz Gézával, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának kisebbségekkel foglalkozó államtitkárával, aki a lembergi magyarok kulturális szövetségének választmányi gyűlésén vett részt, de megbeszéléseket folytatott Kijevben A. Zlenko külügyminiszterrel és Lembergben a megyei tanács vezetőségével is. Az említett cikkben olyan fontos kérdés •ékről esett szó, mint a kölcsönös' konzulátusok megnyitása, valamint Magyarország és Ukrajna külügyminisztereinek a közeljövőben aláírandó közös, kisebbségvédelmi nyilatkozata. — Milyen benyomásokkal tért haza erről az útjáról? — Elsősorban is megállapíthattam, hogy az ukránok Magyarországot fontos partnernek tekintik, és az önállósodó Ukrajna szempontjából gazdasági ás politikai téren készek a kapcsolatok felvételére, így a kisebbségi politika ügyében is. Ott ahol a magyarok élnek, Kárpátalján magyarellenesség nincs, ellentétben a Kárpát-medence más területeivel. A ruszinok és ukránok nem magyarellenesek. — Ezt az ottani magyarok is Így gondolják? — Igen. Az más kérdés, hogy negyvenöt után, az úgynevezett „málenkij robot” idején mik történtek, és hogy akkor ez a kényszermunka, elhurcolás, többek között, a magyarok ellen is irányult, és nagyon sokan emiatt például ruszinnak vallották magukat, de a ruszinokban nem' volt magyarellenes érzület és ez ma »incsen. El kell ettől választanunk a birodalmi politikát, de a népek között ilyen ellentét nincs. Sőt föltekintenek Magyarországra, ök is Európa felé törekednek, ám ez most még elsősorban érzelmi és nem gyakorlati viszonyulás. De ezt igazolja, hogy ott rendezték meg a magyar világtalálkozót is, Ungváron, és mindenfajta kizárólagos, hisztérikus jelenség nélkül ünnepelhettek. Azt a tényt, hogy nincs magyarellenesség, már a korábbi években is meg lehetett állapítani. Az egyik kisebbségi szakértő, Skultéti Csaba, aki annak idején a Szabad Európának volt a munkatársa, a Svájci Magvar Irodalmi "Kör egyik évkönyvében Irt erről egy tanulmányt, amelyben már akkor megállapította, hogy a magyarok helyzete, nemzetiségi szempontból a Kárpátalján a legjobb. Most nem beszélek itt a gazdasági vagy az általános politikai helyzetről. Az más kérdés. De hajlandók együttműködni a közös kisebbségi politika kialakításában, a kollektív jogok elismerésében, ök is elfogadják a koppenhágai kisebbségi értekezletnek a záródokumentumát. A nemzetközi szervezetekben és az ENSZ-ben, ahol eddig is külön helyük volt, nagyon határozottan kiálltak a kisebbségi jogok mellett. A kapcsolatok erősítését szolgálná, ha konzuli egyezmény is létrejönne, amelyet ma már Moszkvában sem elleneznek. Nagyon komolyan számon tartják, hogy mi mit, és hogyan csinálunk. Jellemző volt, hogy amikor Kijevben jártam, az ottani sajtó, rádió, tévé tudósítói eljöttek a sajtótájékoztatóra, és másfél órán át olyan kérdéseket tettek fel, amelyek a magyarországi viszonyokban való jártasságukat bizonyították. Sőt Magyarország nemzetközi helyzetének nagyon pontos ismeretéről tanúskodtak. — Volt-e olyan kérdés, amelyet mi is megszívlelhetünk? — Az egyik ottani rádió főszerkesztője határozottan kifogásolta, hogy Magyarország megszünteti a szomszédos országok nyelvén sugárzandó rádióadásokat. Értesültek arról, hogy a rádió elnökének döntése alapján, nyártól kezdve ezek az adások megszűnnek. Furcsának vélték azt az érvét, hogy ezek az adások zavarják a szomszédos országokkal való kapcsolatokat. Véleményünk az, hogy a kapcsolatokat az zavarná, ha megszakadna a párbeszéd. A párbeszédnek meg a nyelv a legfontosabb eszköze. Az ukrán rádió főszerkesztőjének az indoklása szerint a mai világban, amikor az integráció feltételeit kell megteremteni, az információk szabad áramlása elleni merénylet, ha , Magyarország megszünteti az I orosz, román, »zlovák és szerb adásokat. Agoaton Vilmos
