Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-02 / 8014. szám

Népszabadság, 1991. március 25

e

ANTALL JÓZSEF BESZÉDE MOSONMAGYARÓVÁRON

Jeltelen sírokból végső nyugalomra

(Megyei tudósítónktól.)

A sopronkőhidai rabtemetőből kihantolt 56-os mártírokat temettek a hét végén Győr- Moson-Sopron megyében. Szombaton a mosonmagyaróvári temetőben vettek végső búcsút a forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlások négy áldozatától: Czifrik Lajos és Zsigmond Imre földművesektől, Kiss Antal fűtőtől és Weintrager László mankástól. A kormány nevében Antall József miniszterelnök mondott gyászbeszédet. Vasárnap Kapuváron helyezték végső nyughelyére Szigethy Attilának, a forradalmi Dunántúli Nemzeti Tanács einö- I kének földi maradványait. A köztársasági elnök személyes megbízásából Vásárhelyi Miklós, a TIB országos bizottságá; nak elnöke búcsúzott a mártírtól, aki még a bírósági ítélet előtt valószínűleg öngyilkos lett a kórházban.

Az 1956. október 26-án Mosonmagyaróváron eldördült sortüzet a budapesti Kossuth téri gyilkossághoz hasonlította gyászbeszédében Antall József. Emlékeztetett arra, hogy Nagy Imre ravatalánál ott állt egy üres koporsó. Ez jelképezte többek között a most már név szerint is ismert és a jeltelenségből kihantolt négy moson(Folytatás a 4. oldalon.)

(Folytatás az 1. oldalról.)

magyaróvári ember mártíromságát.

— Kiválasztott áldozatai voltak ők a terrornak — mondotta a miniszterelnök. — Négy magyar ember, aki vállalta a rá mért sorsot. Birkózott azzal az indulattal, melyet akkor érzett, amikor a sortűz eldördült.

Antall József szólt az emlékezést elfojtó évtizedekről, a hozzátartozókról, akik érezték, mit jelent a közöny, a gyűlölet.

— Most könnyű lenne azt mondani — folytatta a miniszterelnök —, hogy le kell számolni, hogy büntessünk, hogy adjunk vissza minden gazságot, amit az áldozatokkal és a hozzátartozókkal elkövettek. De nagyon nehéz, nagyon keserű sors az, ami osztályrészül jutott a halottak hozzátartozóinak, az országnak. Nem egy forradalomban, nem egy szabadságharcban adatott meg az átalakulás lehetősége, hanem lépésről lépésre. Az emlékezők az elmúlt években is csak lépésről lépésre vezethették be újra a vértanúkat a nemzet köztudatába. Meggyőződésem, hogy ennek az átalakulásnak része kell legyen a történelmi igazságtétel, a bűnösök megnevezése, mindannak felkutatása, vizsgálata, ami történt. Mindennek egy jogállam törvénykezése keretében kell történnie.

A miniszterelnök hangsúlyozta: úgy kell igazságot tenni, hogy közben az ország működjék.

A temetésen — melyet Antall József az egyszerű magyar mártírok emlékező gyászünnepének tartott — a miniszterelnök az 1956-ot követő terror felidézése után megjegyezte:

— Ügy kell politizálnunk, hogy ne is kerüljenek azok vissza soha, akik sandán ma is még reményeket táplálnak magukban, hogy egyszer még eljön az ő idejük. Hiszem azt, hogy erre nem kerülhet sor, mártírjaink nemhiába haltak meg.

A mártírokat a gyászszertartáson a mosonmagyaróvári önkormányzat, a Szigethy Attila Alapítvány, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, az 56-os Párt és az egyházak képviselői búcsúztatták el.

*

Szülőföldjén, Kapuváron a római katolikus egyház szertartása szerint helyezték végső nyughelyére Szigethy Attilát, a forradalmi Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnökét. Göncz Árpád köztársasági elnök, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Vásárhelyi Miklós, a TIB országos elnöke búcsúzott a halottól.

— Legyen ez a frissen ásott sír mementó azok számára, akik ma egy demokratikus rend felépítésén fáradoznak

— mondta. — Szigethy Att.la és mártírtársai élete, sorsa nemcsak tanít, hanem kötelez is. *Emberfeletti erőfeszítésekre lenne szükség, hogy utólag is értelmet nyerjen az -j ő tragikus haláluk.

Vásárhelyi Miklós utalt rá. hogy Szigethy Attila pályájának alakulásában sok a ro- j kon vonás Nagy Imre életével j Nem véletlen, hogy egymásra találtak 1953-ban, az új kormányprogram meghirdetése után. Sőt személyesen felkereste a belső száműzetésben ! élő Nagy Imrét 1956 nyarán, j és kapcsolatot létesített a kör- j nyezetéhez tartozó kiközösí- , tettekkel. O volt az egyetlen | vidéki személyiség, aki ezen ; elhatározásával Kodály Zoltán. \ Ferenczy Béni, Illyés Gyula. Déry Tibor, Kosáry Domokos, j Mérei Ferenc és szellemi életünk más kiválóságainak pél- [ dáját követte.

Vásárhelyi Miklós hangsúlyozta:

— Kevesen értették meg jobban, mint Szigethy Attila hogy az adott helyzetben a í kitűzött végső célt — a füg- j getlen és demokratikus léte:

— nem harsogó szóval, látványos gesztusokkal, hanem türelmes, következetes, szívós cselekvéssel érheti el.

Az Országgyűlés nevében : Vörös Vince, a parlament al- j elnöke mondott gyászbeszédet. A temetés után emlékülés: j tartottak Kapuváron.

Hajba Ferenc