Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-03 / 8015. szám
Magyar Nemzet, 1991. március 27 2H-tartozása felét vagy ennél többet, és Y ország esetében a negyedét vagy ennél többet, akkor ff a tőzsde ezt nyereségnek értékeli és a nyereséget a bank papírjainak árfolyam-emelkedésével ^ regisztrálja. Mindezek a tényezők együtt. véve azt mutatják, hogy a bankrendszer egésze számára előnyős lehet a hitelrendezés még akkor is, ha ezzel a bankok követelései formális értelemben csökkennek. : - A bankok magatartása tehát kétarcú. Külön-külön a tőkekivonásban érdekeltek: fogd a pénzt és fuss. Együttesen viszont érdekeltek a hitelrendezésben. A hitelező országok nyilvánvaló politikai és gazdasági érdekei azok. amelyek ilyenkor arra vezethetnek, hogy tárgyalási pozíciójukat felhasználják a kérdés tárgyalásos rendezése, a hitelrendezés érdekében. A vezető nvugati országok kénytelenek hitelekkel támogatni a politikai szempontból kritikus helyzetben levő adós országokat és így bennünket, ha a magánbankok kivonják a pénzüket, mert nyilvánvaló politikai érdekük fűződik az itteni gazdasági és politikai stabilitás fenntartásához. A magánbankoknak ilyen elkötelezettségük, főként külön-külön, nincs. Annyi pénzük azonban a vezető nyugati országoknak erre a célra nincs, hogy a magánbankok hitelkivonása miatt átvegyék ezeknek az országoknak a finanszírozását, nem is akarják ezt a feladatot átvenni, mert hiszen ez nem az ő dolguk, hanem a bankrendszeré. és azt a pénzüket, ami van. végképp nem akarják a .magánbankok extranyereségének finanszirozusára fordítani, mert közpénzek ilyesmire tényleg nem fordíthatók. Számukra a kiút csak a hitelrendezés. A nemzetközi pénzügyi szervezetek is ugyanebben a megoldásban érdekeltek. Egyrészt ezek a vezető nyugati országoktól függenek és az ő pénzeikkel gazdálkodnak, tehát követniük kell a hitelező országok érdekeit. Másrészt akkor, amikor még reális veszély volt a nemzetközi pénzügyi rendszer össze« imlasa. elsődleges törekvésük csak egy itven összeomlás elhárítása lehetett még a hitelező országok súlyos gazdasági nehézségeinek árán is. Most viszont, hogy e/ a \ őszéit- már elhárult. a nemzetközi pénzügyi intezméntek nagvobb > mértékben törekedhetnek ez adósságproblémák szisztematikus rendezésére TIv módon egv »Íven helvzetben mindenkinek az érdeke egy általános hitelrendezés felé mutat Ennek az a lénvege hogv b/ ados ni szag nagvobb. bizonytalan tartozásait kisebb, biztos tartozásra cserélik ki ugv. hogv a nagvobb hitelező országok és nemzetközi szervezetek garanciát vállalnak a fennmaradó hitelek megfizetésére Ez technikai értelemben lehet akar a tartozás, akár a kamatfizetési kötelezettség leszállítása. de a technikai részletek masodlugosak Ez jó az adós országnak. mert kevesebbet kell fizetnie. és jó a hitelező országoknak. mert tényleges fizetés helyett csak garanciát kell vállalniuk ha az adós országot sikerül lulpra állítani, akkor sohasem kell fizetniük Ez jó a bankoknak is, mert újabb veszteséget már nem szenvednek el. hanem csak a' ténylegesen már elszenvedett veszteséget ismerik el foY- málisan Is, sót, ha ügyesen tárgyalnak. még nyerhetnek is ezen a tranzakción. Végül a nemzetközi pénzügyi intézmények szárnál a is előnyös a probléma rendezése. Ez a lehetőség az ország számára elvben nyitva áll, »apy« az itt leírtak nyilván vonatkoztathatók Magyarországra. Eladósodottságunk mértéke gazdasági nehézségeinkkel együtt közismert tény. Ezek' a tények nem azzal váltak közismertlé, hogv éz a cikk megjelenik és felveti az adósságrendezés gondolatát, és ezek a nehézségek, valamint ezek nyilvánvaló következményei nem szüntethetők meg azzal, hogy vezető magyar kormánytisztviselők kijelentik, hogy az ország mindenképpen fizetni fog. Tartozásainkat a pénzügyi világ nem tekinti abszolút biztosnak; ez egyértelműen látható az adós országok különböző publikált rangsorolásain Is. Van tehát .lehelőség is és Indok,, is a fent leírt technikák alkalmazáséra.' ~ ~ Van manőverezési leheföség ~Egy ilyen akció sikere az adós ország gazdasági diplomáciájának ügyességétől függ. Rosszul időzített és ügyetlenül végrehajtott akciónak katasztrofális következményei lehetnek. A kezdeményező lépést — kellőképpen diszkrét formában — az adós ország kormányának kell megtennie. A fent leírt összefüggések alapján érthető, hogy — amint ez a sajtóban is megjelent — a hitelező államok saját kezdeményezésükre utaltak egv liven lehetőségre. Nem lehetetlen tehát, hogy -hajlandók a kritikus fon. tosságó közvetítő szerep vállalá, sára. A lebonyolításban való ak- S tív közreműködés nyilván a nem, zetközi pénzügyi intézmények i azerepe lehet. Végül: egy ilyen lé; pés sürgős, mert a világgazdasá- i gi helyzet ilyen szempontból 1 romlik, már érződik a hitelszűke, ■ ami idővel a kamatok emelkedésére vezethet. Az idő nem nej künk dolgozik. Wem állítható az. hogy ennek a kérdésnek a megfelelő forrná, ben és megfelelő helyen való ftl' vetése -Magyarország számára politikai értelemben lehetetlen. .! Hazánk « nyugati világ újonnan i jött tagja, amely bebocsátást kér 1 és teljes jogú tagságra törekszik, j . Ez a pozíció nem egyeztethető ! össze azzal, hogy bármiféle egv- j 1 oldalú lépést legyünk, és még r olyan igénnyel sem, hogy mi szabjuk meg a játékszabályokat. Ha azonban a játszma összes résztvevőjének tényleges érdeke a probléma rendezésére konvergál, és ha vannak olyan játékszabá! lyok. amelyek alkalmazása ezt • lehetővé teszi, akkor szerintem nincs akadálya annak, hogy megfelelő formában ezeknek a játékszabályoknak -az alkalmazását kérjük. Politikai manőverezési lehetőségeink tehát megítélésem szerint szélesebbek, mint ahogy ezt felelős magyar körökben általában Jeltételzik. Ügy látszik tehát, hogy semmi sem indokolja azt, hogy ezzel a kérdéssel ne foglalkozhassunk. A tényleges lehetőségek és a várható eredmények felmérése olyan akciókra vezethet, amelyek lendíthetnek az ország ügyén. Nem mellékes az sem. hogy ennek a kérdésnek a nyílt megtárgyalása csökkentheti a kormányzat és a I; közvélemény között kétségtelenül meglevő repedéseket, hogv ennél j! súlyosabb szót ne használjunk. Szakolczal György