Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

HVG 1991. Április 20. 32_ BŐSRŐL - POZSONYBÓL Vízfej Vajon mit vár Vladimir Meciar szlo­vák kormányfő és Mádl József tárca i nélküli miniszter április 22-re terve-> zett találkozójától? - kérdeztük töb­bek között a bős-nagymarosi beruhá­zás vízépítési munkáiért felelős szlo­vák beruházóvállalat, a Vodohospo-j darska Vystavba vezérigazgatójától, j Josef Oblozinskytól. HVG: Magyarország az idén 700 millió ’ forintot szán a vízlépcső által érintett Rajka-Buda pest Duna-szakaszra. Onök-Í nél mekkora az előirányzat? J. O.: Az állami költségvetés a vízgaz- í dálkodási részre 723 millió, energetikai : munkákra 450 millió koronát irányoz 1 elő, ez utóbbiba számítva be az immár * ötödik turbina beszerelésének költségeit i is. További 16-16 millió koronát kap be­ruházó és mérnöki tevékenysége után a ■ generálkivitelező, 30- milliót pedig a víz- s lépcső karbantartására, javítására szá- i nunk. Végül 86 millió koronát feltétele-1 sen irányzott elő a költségvetés, ha a kor- j mányküldöttségek tárgyalásain kiderül,! hogy korrekcióra van szükség az üzem­módban, vagy ha pódólagos ökológiai beruházásokat tartanak szükségesnek. HVG: Ezek szerint a Mádl-Meciar-ta­­lálkozótól nem vár olyan eredményt, hogy a gabdkovói vízlépcsőt egyáltalán nem helyeznék üzembe? J. O.: Nem tudok jósolni. .Azt fogjuk végrehajtani, amire utasítanak. Ha egyébként egy gyorsított akaót kellene beindítani a vízlépcső üzembehelyezé­sére, akkor itt nem 86 millióról, hanem milliárdokról lesz szó. HVG: Dyen sok munka van még hátra az üzem behelyezéshez? J. O.: Ez attól is függ, miben állapodik meg a két kormányküldöttség !ia ne­künk kell elvégezni azokat a munkálato­kat is, amiket a magyar fél a mi terüle­tünkön nem fejezett be - az alvízcsa­torna kotrása, a vízerőmű alatti földdugó eltávolítása, a hrusovi tározó befejezése -, akkor ez önmagában félmilliárd koro­nás költséget okozna számunkra. Ehhez adódnak a gabdkovói vízlépcső befejezé­sének költségei, és komoly kiadásokkal járna a Duna-meder és az ártér rende­zése. Tehát akkor lehet szó többmilliár­dos kiadásról, ha a magyar fél helyett is mindent nekünk kell megcsinálnunk, hogv legalább bennünket ne éljen kár. HVG: Erre az esetre dolgozták ki a Duna - magyar részvétel nélküli - eltere­lését csehszlovák területen? J. 0.: A magvar sajtóban pontatlansá­gok jelentek meg. A szlovák kormány semmiben döntést nem hozott Az más kérdés, hogv amint megbizonyosodtunk róla. hogv a magyar fél valóban nem kí­vánja folytatni a munkákat Gabcikovo térségében sem, elkezdtük a kiutat ke­resni, és felvetettünk hét variációt, köz­tük a magvar fél javaslatára azt is, hogv a vízlépcsőt lebontjuk. Az ön által említett elterelésre akkor kerülne sor, ha a ma­gyar fél kormányszinten véglegesen uta­sítja vissza, hogy a közös létesítményt üzembe helyezzük. Ne feledje, hogy mintegy 15 milliárd koronát már befek­tettünk, tehát - ideiglenes megoldás­ként, amíg a magyar fél nem módosítja javaslatát - olyan műszaki intézkedéseket keresünk, hogy az ő részvétele nélkül is felhasználhassuk a Dunát. HVG: Ez az ideiglenes megoldás - egy nem szabályozható, fix gát - tudtommal 6 milliárd koronába kerülne. J. O.: Ezt a számot nem ismerem. A koncepció világos, a műszaki megoldás részleteit még meg kell tervezni. A gát szabályozható annyiban, hogy ha a gabci­­kovói vízlépcsőt lezárjuk, akkor az összes víz ott bukna át. Olvan hozamot tudunk tehát a régi Duna-mederbe. engedni, amennyiben megállapodunk: a közös egvezménves tervben másodpercenként 50-250 köbméter szerepel. (Jelenleg átla­gosan 2 ezer köbméter a Duna hozama - A szerk.) A mosoni Duna táplálására pe­dig megfelelő nyílást kell hagvni. Persze, ha a magvar döntés tényleg végleges, visszafordíthatadan lenne, akkor nem =3 T

Next

/
Thumbnails
Contents