Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

volna okos dolog, hogy eg)’ szabályozhatatlan bukót építsünk. Ekkor új duzzasztóművet kell építeni, amely a Dunakilidnél tervezett, félig kész létesítményt pótolná, s ez esetben merülhet fel az ön által említen 6 milliárd koronás költség.

HVG: Tavaly ön úgy nyilatkozott, hogy Csehszlovákiában a tudósok egyetértenek a vízlépcsőépítés hasznosságában, mára viszont kiderült, hogy nem egészen így van.

J. O.: Végigültem egy tanácskozást a környezetvédőkkel. Azt hajtogatták, ökológiai katasztrófa lesz, ha megépül a vízlépcső. De hogy hol és mi, arra nem tudtak válaszolni. Ha tudnának is ilyen konkrétumot, manapság minden megoldható, a kérdés csak az, hogy meddig gazdaságos. Az egveden alátámasztható hipotézis, a talajvíz minőségének esedeges romlása 1 milliárd koronából elhárítható. De ha 10 milliárdba kerülne, az sem volna elég indok a vízlépcső ellen. Épp azért kellene beindítani, hogy folyamatosan mérhessük a hatását. Aki a kísérleu üzembehelyezés ellen van, az szerintem attól tart, hogy bebizonyosodik: az ökológiai katasztrófáról szóló hipotézise nem volt igaz.

HVG: Mióta dolgozik a vízlépcső munkálatain?

J. 0.: 1963 óta, de ez csak egy számos munkáim közül. Hat szlovák vízerőmű építésében vettem részt eddig, többek között a 45 méter magasra duzzasztott .Liptói-tenger" (Liptovska Mara) építésében, s üzemeltetésük során semmiféle probléma nem merült feL

HVG: A liptói duzzasztás érdekében egy tucat falut kellett kitelepíteni.

J. O.: Azt hiszi, most bánja ezt valaki? Akkoriban sok embernek nem volt munkája, az átköltöztetéssel közelebb tudtak kerülni új munkahelyeikhez. Egy falu egyébként mondjuk 2Ó0 házból áll, a kitelepítés amúgy a beruházási költségeknek még az 5 százalékát sem éri el. Én nem akarom propagálni az ilyen áttelepítéseket, elismerem, az is megesett, hogy valaki emiatt szívrohamát kapott, de hát ez előfordulhat az íróasztal mögött is. SZABÓ GÁBOR