Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
PÁR(T)PA fogva 30 Milyen képviselőt szeretnének az emberek? (százalékos megoszlás)________________ valamennyi azok körében, akik azl megkérdezett szeretnék, ha képviselőjük körében országos környékbeli problémákat képviselne országosan Ismert 44 53 17 környéken Ismert 40 31 67 mindegy 16 16 17 (1989. október 12. és 18. között készült (elvétel) mintegy ölödé vélte úgy. Itogy ez a szempont néni befolyásolja majd döntését, a többiek véleménye periig fele-fele arányban oszlott meg: a magasabb státusnak inkább a helybélieket, a kcvéslré képzellek pedig a nagy nevű politikusokat preferálták. A válaszmcgoszlások előbb említett nagy fokú kiegyenlítettsége is oka lehetett annak, hogy az. ismert politikai vezetők számára az országos népszerűség gyakran kevésnek bizonyult althoz, bogy a helyi jelöltekkel megmérkőzve egyéni körzetből jussanak be a parlamentbe. Mint azt már említettük, az cmltcrck . — a jó képviselő alapvető jellemzői között — nem csak a személyes tulajdonságokat, hanem az. érdekképviselettel kapcsolatos feladatok elvégzését is fontosnak tartották. A helyi és az országos érdekek azonban sok esetben nem esnek egybe, s ilyenkor az. egyéni körzetben választott képviselő döntéskényszerbe kerül: választói akaratát vagy az ország érdekét képviscljc c. A választásokat megelőzően az emberek kétharmada úgy vélte, olyan képviselőt fog választani, aki az ország érdekeit helyezi előtérbe. A többiek fele-fele arányban gondolták azt, hogy arra a jelöltre voksolnak majd, aki a helyi érdekeket tartja szem előtt, vagy arra, aki mindkettői egyaránt fontosnak ítéli. Az országos érdekeknek prioritást adók ilyen nagy száma minden bizonnyal több okra vezethető vissza. I gyrészl elképzelhető, hogy az. emberek olyan súlyosnak ítélték az ország I clyzclét, hogy úgy vélték: érdemesebb pillanatnyilag háttérbe szorítani a helyi, szőkébb környezetüket érintő érdekeket, s a figyelmet az ország problémáira koncentrálni — annál is inkább, mivel a helyi igények föntről való kielégítésére különben sem áll rendelkezésre elegendő erőforrás. Másrészt sokan vélhették úgy, hogy a parlamentben olyan képviscléíknck kell ülniük, akik országos jelentőségű kérdésekben képesek dönteni, míg a helyi ügyek intézésére az önkormányzatok alkalmasabbak. Szoros összefüggés mulatkozik aközött, hogy az emberek milyen ismertségű képviselőt szerelnének és hogy milyen szintű problémák megoldását várják tőle. A fenti táblázat c két kérdés viszonyát mutatja. A politizálás szerepe Az emberek egy részét jelöltjük megválasztásakor az. is befolyásolhatja, hogy milyen politikai múlttal rendelkezők közül választhat. Fgy 1900. márciusi felvétel során három kérdést lettünk fel arra vonatkozóan, mennyire befolyásolja a kérdezett döntését az, hogy milyen régóta politizál a jelölt, lagja volt c az M.S7.MP nck, s képviselő c jelenleg is. Mindhárom kénlésnél találtunk egy olyan csoportot, amelynek számára ezek a kérdések nem bizonyullak releváns nak. Közöltük főleg idősebbek, nők, lal PÁR(T)DA FOGVA 31 vakban élő segéd- és betanított munkások szerepeltek. Míg a megkérdezettek kicsit jobban szerették volna, ha képvisel ő jel öl tjük már régóta politikailag aktív, s a többség azt sem bánta volna, ha az illet»'» korábban Is képviselői tisztséget töltött be, addig meglehetősen kevesen voltak azok, akik szívesen küldtek volna a parlamentbe volt M.SZMP-tagokat. Úgy tűnik, bogy a válaszadók nem minden aktívan politizáló embert azonosítottak az MSZMP egykori tagjaival. Az „Ideális” képviselő politikai múltja (százalékos megoszlás)_______ Igen nem mindegy régóta politizál e 39 30 31 képviselő volt e 15 38 47 tagja volt e az MSZMP-nek 5 62 33 A választások ch'itt kialakult helyzetben azonban megnőtt annak a jelentősége, hogy az aktív pol itizálást vállalt» jelölt pártszínckbcn indul-c, s ha igen, melyikében. Mint már korábban említettük, az. emberek döntésében — elmondásuk szerint — a párthovatartozás és a személyes tulajdonság nagyjá!>ól azonos súllyal cselt latba. Míg az egyéni jellemvonásokra nagyobb mértékben figycléik inkább az alacsonyabb képzettségű, idősebb falusi lakosságból kerüllek ki, addig a párthoz tartozást az átlagosnál nagyobb mértékben vették figyelembe a városi, magasabb státusú fiatalok és a középkorúak. A fenti kérdésre adott válaszok szorosan összefüggnek azzal, hogy mit válaszollak a kérdezetlek arra a kérdésre, h»»gy az indul»'» jelöltek közül inkább függetlent vagy inkább valamelyik párt jelöltjét válaszlanák-c. Akik független képviselői szándékoztak megválasztani, azfik sokkal gyakrabban döntöttek v»»lna személyes tulajdonságok alapján, és fordítva. Ahogy az els»'» forduló előtt készült felvételeinkben a személyes tulajdonságok és a párthovatartozás alapján vá„ön Inkább kire szavazna, független Jelöltre vagy valamelyik párt Jelöltjére?" 1990 1990. |anuár április független jelöltre 39 26 pártje ióltre 37 57 mindegy 15 10 nem tudja 9 7 lasztók arányanagyjából azonos v»»lt. ugyanezt tapasztaljuk a független, illetve a párljch'illck arányát tekintve is. A második fordulóra ez az arány erősen clto!ód»»tt a pártjclöllck javára. Hiba lenne azonban ebből azt a ki'ivctkczlctést levonni, hogy az. első fordul»'» után gyökeresen mcgvált»»zott volna a helyzet, hiszen az. emberek többsége val»'»színüleg már március 25-én is jóval nagyobb mértékben vette figyelembe azt, h»»gy a jelölt párttag c, mint ahogy azt január végén állította. A január végi felvételünk idején még éppen csak elkezdődött az ajánlócédulák gyűjtése, így senki sem lehetett tisztában azzal, hogy hány független és pártjelölt közül választhat majd. Február végére azonban kiderült, hogy az egyéni választóikcrületckhen induló nyolc-tíz jelölt közül csak egy kettő volt független, s ez eleve megnehezítette, hogy a korábban említett arányok megvalósuljanak. Különösen igaz ez a második fordulóra, amikor választókörzetenként már csupán általában három jelölt maradt, s közöltük még a korábbinál is kevesebb volt a független jelölt. Természetesen az, lutgy többségükben pártjelöltek indullak, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek ezeknél a jelölteknél ne vehették volna figyelembe a személyes tulajdonságokat is. Feltételezésünk szerint azonban a választópolgárok döntésében — különösen a második fordutóhau - ezeknél na gyobb szerepet játszott, hogy a jelöltek mely párt színeiben indullak. F.zl támasztja alá az a felmérés, amelyet nem sokkal az els»» fordul»'» előtt készítettünk. Az egyéni jelöllek közötti választás Jel Kép 1990. 4.sz.
