Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HVG 1991. Április 20. ben tartalmazza, az egészségügyi adatoktól kezdve a vagyoni adatokon át a hivatali ügyekig". Innen már csak egy lépés az egész társadalom vagy akár egy-egy polgár totális „átvilágításának” képe, bár ezt a magyar közigazgatásban sokan túlzó víziónak tartják, hangsúlyozva: az állam első feladata azért mégsem az, hogy ártson polgárainak. .Akár így van, akár úgy, kétségtelen, hogy az .Alkotmánybíróság még a lehetőséget is ki kívánta zárni. Éppen ezért az először elterjedt hírekkel ellentétben nem egyszerűen a jelenlegi személyi szám vagy egyes jogszabályok alkotmányellenességét mondta ki, hanem azt is, hogy alkotmányellenes minden, korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel. Jogszerűen ezért nem válthatja fel a mai személyi számot - tehát a születési dátumon alapuló 11 tagú számsort - egy másik univerzális kód, például a személyi igazolvány vagy az útlevél száma Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a kész adatvédelmi törvénytervezet jórészt összhangban van az AB-határozat indoklásával (lásd erről keretes írásainkat), bár egy minisztériumi tisztviselő szerint - azért jmég át kell bogarászni". .Az önrendelkezés elve éppen úgy megtalálható benne, mint a célhozkötöttségé vagy a bírósági jogvédelemé. A tervezet számol egy, az Országgyűlés által választott adatvédelmi biztossal is, aki szemmel tartaná a törvény érvényesülését. A törvénytervezetnek egvébként van egy kevesebbet emlegetett része „a közérdekű adatok nyilvánosságáról”, amely az információs szabadság elvén alapul. Ez, amelyet a mostani AB-döntés közvetlenül nem érintett, arra kötelezné a közigazgatást, a bíróságokat, az ügyészségeket, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot, a költségvetési intézményeket, a közüzemeket és az önkormányzatokat, tegyék lehetővé a közérdekű adatok megismerését bárki számára. (Közérdekű lenne minden nem személyes adat) kivéve a titokvédelmi jogszabályok, illetve az adatvédelmi törvény által ki nem adhatóakat.) Ezt a jogukat az állampolgárok akár bíróság előtt is érvényesíthetnék. A tervezet mai gazdáinak vagy a személyi számok híveinek - a szokásos alkotmánybírósági eljárástól eltérően - nem volt alkalmuk, hogy kifejtsék nézeteiket az alkotmánvbírák előtt. A „vád" és a „védelem" meghallgatására semmi sem kötelezi az AB-t, ennek ellenére kormánvzati körökben volt, aki zokon vette a titkolódzás közepette hozott határozatot, s szinte végrehajthatatlannak ítélte azt. Mint megjegyezte: „ilven határozatot nem mert volna hozni olyan szerv, amelv a közigazgatás működéséért felelős". A személyiszám-döntés húsz sűrűn telegépelt oldalnvi magyarázata sokkal inkább tekinthető tudományos értekezésnek, mint szokásos jogi indokolásnak - egy alkotmánybírósági szakember nem szerénvtelen megjegyezése szerint: „tökéletes, támadhatatlan munka”. Jogi szempontból nyilván így is van. Könnyen lehet azonban, hogy a mostani döntés tovább erősíti az Alkotmánvbíróság elleni politikai támadásokat, amelvek főleg a kisgazdák részéről - a kárpódás kapcsán - mindinkább felerősödnek. Egyelőre azonban ezek mintha még jiem érnének fel" a taláros testületig, vagy ahogy' Holló .András a személviszámügv kapcsán kijelentette: „Az Alkotmánybíróság döntései egyszeriek, megfellebbezhetetlenek és visszavonhataüanok." JUHÁSZ GABOR
