Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

HVG 1991. Április 20. ií --j 2a FÓKUSZBAN_____ an - az adatvédelem ügye sem került a parlament élé. Jelenleg csak találgatni lehet, hogy mi­én pont április 9-én és miért éppen ilyen alkotmánybírósági döntés született, az al­kotmánybírák ugyanis nem szokták ma­­gyarázgatni határozataikat. Az AB nevé­ben nyilatkozó Holló András főtitkár sze­rint akadt egy „szakember magánsze­mély", aki a népesség-nyilvántartási jog­szabályok alkotmányellenességére hivat­kozott, s indítványára határozatot kellett hozni (A 39-es Magvar Közlönyben meg­jelent AB-határozat-az eddigi szokások-, tói eltérően - nem nevezi meg az indítvá­nyozót, talán éppen személyi adatai vé­delme érdekében.) A főtitkár szerint az alkotmánybírákat nem vezették prakti­kus időzítési szempontok - ahogy az sem lehet lényeges kérdés az alkotmányosság tudós őreinek, hány milliárd forintos költséggel jár a bejáratott személvi szám eltörlése. (Április 13. óta tilos bárkitől a személvi számot kérni, s alkotmányelle­nes annak megadásához komi bármilyen szolgáltatást, jogérvényesítést, 1991. de­cember 31-ig azonban - mintegy belső használatra - még használható a sze­mélvi szám.) Feltűnő azonban, hogy az április 9-i határozathozatalra, illetve az azt két hét­tel megelőző ülésre, amelyen a határozat Tárcakörözés ! I Még az Alkotmánvbíróság személvi szá­­■ mokról szóló döntése előtt az Igazság­ügyi Minisztériumban és a Központi ; Statisztikai Hivatalban elkészült „A sze­­j mélves adatok védelméről és a közér­dekű adatok nyilvánosságáról" szóló törvénytervezet. Az alábbiakban e tár­cakörözésre szánt változatból közlünk ! kivonatot Személyes adat; minden, természe­tes személv (a továbbiakban: érintett) | azonosítására alkalmas adat, valamint a • kezelt adatokból levonható, rá vonat­­! kozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi I ilven minőségét, amíg az érintettel kap­­| csolatba hozható. Különleges adat- a faji eredetre, a I nemzeti és etnikai hovatartozásra, a poli­tikai véleményre vagy pártállásra, vallá­sos vagv más meggyőződésre, a büntetett előéletre, az egészségi állapotra és a sze­xuális életre vonatkozó személyes adat Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul; vagy azt I jogszabály elrendeli; vagv azt széles kör-Alkotmánybíró talár-próbán. Van, aki szűkebbre szabná koncepciójáról döntöttek, az 1990-es sze­mélyijövedelemadó bevallási határidejé­nek lejárta után, de még az adatvédelmi ben fenyegető veszély, az élet, az egész­ség, a személyes szabadság védelme el­kerülhetetlenné teszi. Különleges adat akkor kezelhető, ha azt törvény rendeli el; vagy arra törvény­­felhatalmazást ad, és az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárult. Az adatkezelő köteles megtenni min­den olyan technikai és szervezési intéz­kedést, továbbá olyan eljárási szabályo­kat köteles kialakítani, amelyek e tör­vény, valamint az egyéb adat- és titokvé­delmi jogszabályok érvényre juttatásá­hoz szükségesek. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 175/A §-sal egészül ki: „Visszaélés a személyes adatokkal 175/A § (1) Aki az adatkezelés során tudomására jutott különleges adatot a) jogellenesen nyilvánosságra hoz­­za, vagv b) illetéktelen számára hozzáfér­hetővé teszi, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig teijedő szabadságvesztéssel, javító­nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." törvénvtervezet „lezárása előtt került sor. Az AB-nek nyilvánvalóan nem állt szándékában összeomlasz­tani a személyi számon alapuló adónyílvántartási rendszert, másrészt sokak szerint az elmúlt hóna­pokban „felpuhult” a ter­vezet azokhoz az elképze­lésekhez képest, amelye­ket Sólyom László képvi­sel. Az ÁB tehát múlt heti határozatával „előzte" a kormányzatot és a tör­vényhozást: előre kijelölte azt a mezsgyét, amelyen a törvényalkotási munka a jövőben haladhat. Az AB személyiszám-ha­­tározatában - amelvnek előadó bírája maga Só­lyom László volt - ugvanis hosszan elemezte, mit is kell érteni az alkotmánv azon szakaszán, amely biz­tosítja a személyes adatok védelméhez való jogót. Ki­mondták - vagvis szinte törvénybe iktatták azt a tudománvos té­telt hogy e jognak „aktív oldala" az úgynevezett információs önrendelkezés, amely szerint mindenki maga rendelke­zik személyes adatai feltárásáról és fel­­használásáról.. E jog garanciájaként ne­vezték meg az adatgyűjtés célhozkötött­­ségét- tehát, hogy személyes adatot csak pontosan meghatározott és jogszerű célra lehet gyűjteni -, megtiltva ezzel a „valamire majd jó lesz" elv e alapján foly ó adatkészletezést, valamint a szabad átjá­rást az adatbankok között. Többek között ezeknek, az alkotmánv 59. szakaszának félmondatából nagv jo­gászi gondossággal kibontott alapelvek­nek nem felelt meg az állami népesség­­nyilvántartásról szóló 1986. évi 10. számú törvényerejű rendelet. (Ezen fe­lül két végrehajtási kormányrendeletet is alkotmányellenesnek minősítettek, ebből az egyiket még 1986-ban a Lázár-, a másikat viszont tavaly nváron már az Antall-kormánv hozta.) A népesség-nvil­­vántartási rendeletek az adatvédelmi ga­ranciák hiányában ugvanis többek kö­zött éppen a személyi szám révén le­hetővé tették, hogy az .Miami Népesség­­nyilvántartó Hivatal komputerei, össze­kapcsolva más adatrögzítő számítógé­pekkel, esetleg úgynevezett integrált sze­mélyi adatbankot alkossanak, amelv - ahogy az AB fogalmazott - „az állampoh gárok adatait a lehető legszélesebb kör-6 HVG 1991 ÁPRILIS 20

Next

/
Thumbnails
Contents