Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HVG 1991. Április 20. 15 Fókuszban ADATVÉDELEM Szem. számnak ingere Az Alkotmánybíróság április 13-án hatályba lépett döntésével, amellyel betiltotta a személyi számok használatát, nem egyszerűen a múlt egy szakmai körökben sokat vitatott maradványát tüntette el. A határozat ugyanis egyúttal új törvény-előkészítési irányt is szab az Antall-adminisztráció számára, s így a kormányzat kénytelen lesz módosítani a személyi számok korlátozott használatát továbbra is engedélyezni kívánó adatvédelmi törvénytervezetét Bármennyire ámuldoznak is az érintettek - legven szó a honvédségről vagy az OTP-ről a személyi számokat alkotmányellenesnek kimondó múlt heti alkotmánybírósági határozat nem volt meglepő. Sokkal inkább az lehet a nagy értetlenség oka, hogy azok, akiknek ez a verdikt most sok munkát, költséget jelent, az utóbbi hónapokban elhitették magukkal: ilyen döntés már egyszerűen nem is születhet meg. Oly an széles körben használják ugyanis jelenleg a személyi számot, hogy eltörlése - mondják - legalábbis átmenetileg megbénítja a közigazgatást, hiszen a népesség-nyilvántartástól a honvédelmi összeírásokon át az ingadan-nyilvántartásig és az adóhivatalig mindenhol ezt használják azonosítóként. Az utóbbi 15 évben éppúgy „természetes ismertetőjele'’ lett a magyar polgároknak, mint az „anvia neve". Arról nem is beszélve, hogy •az.Alkotmánybíróság (AB), amikor 1990. május 1-jével törölte a cégnyilvántartásból a személyi számot, nem mondta ki azt alkotmányellenesnek. A „szem. szám” fennmaradásában bizakodók reménye azért sem volt alaptalan, mert nemrég „tért meg" tárcakörözésről az Igazságügyi Minisztérium és a Kózpond Statisztikai Hivatal közös törvénytervezete „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról", s ebben szó sincs a személyi szám eltörléséről, pusztán korlátlan használatának kívántak volna hátán szabni. Eszerint például a hitelezési vagy a biztosítási rendszert kizárták volna a személyi szám használatából, ám az államigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és az állami célú statisztikai adatkezelés során továbbra is fennmaradhatott volna. A bennfentesek azonban sejtették, hogy a mai személyiszám-rendszer nem lesz hosszú életű, többek között azért sem, men szakmai körökben köztudomású volt: Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság elnökének szemében régóta „az első számú közellenségnek" számított ez a 11 tagú számsor. A jogászprofesszor évek óta szívügyének tekinti a magyar adatvédelmi törvény megalkotását, s mindig is nagy ellenérzésekkel nyilatkozott a személyi számróL „A jogi szabályozás eddig (_.) hivatali szemléletű volt (...), a jogvédelem szempontjait nem mérlegelték kellően (lásd például a személyi szám bevezetését és korládan használatát)” - írta 1987 tavaszán az akkor még „információszabályozási törvény” néven futó jogszabály első koncepciójának kidolgozójaként Ajogász egyetemi tanár egészen 1989 végéig, alkotmánybíróvá választásáig meghatározó személyisége volt az adatvédelmi törvénytervezetnek, amely még mai formájában is magán viseli munkásságának .nyomait. Egy törvénykoncepció' egyébként már 1989 elején megjárta az akkori kormányt, ám a rendszerváltás forgatagában - annyi más törvénytervezethez hasonló-Alkotmányos érvek „A korlátozás nélkül használható, általános és egységes személvazonosító kód (azaz a minden állampol- : gárnak és országlakosnak ugyanazon elv szerint kiosztott személyi szám) alkotmányellenes. (...) A személyi szám természetes velejárója minden integrált nyilvántartási rendszernek; bevezetése - mind nálunk, mind külföldön - a nagy központi, készletező adatbankok tervének részeként merült fel. Az egységes személyi kód továbbá kiválóan alkalmas a különböző nyilvántartásokban föllelhető személyes adatok ! eseti összekapcsolására is. (...) A sze- ' mélyi szám különösen veszélyes a I személviségi jogokra. Ha az adató- j kát az érintett „megkímélésével”, j különböző adatbázisokból szerzik be, kizáiják az érintett személyét az adatáramlásból, s korlátozzák ab ban vagy megfosztják annak lehetőségétől, hogy adatai útját és felhasználását ellenőrizze. (...) A személyi szám logikája (...) ellentétes az adatvédelemhez való jog konstitutív elemeivel: a célhoz kötött, osztott in- | formáriós rendszerek elvével, és az- j zal a főszabállyal, hogy az adatot az érintettől, annak tudtával és beleegyezésével kell felvenni. (...) A törvényhozó kötelessége, hogy megal- ; kossá az alkotmány 59. és 61. §-ának j megfelelő törvényi a személyes ada- j tok védelméről és a közérdekű információk hozzáférhetőségéről." (Az Alkotmánybíróság személyiszam-hatarozatanak indoklásából.) HVG 1991. Április 20. 5 Folyamodvány-minta a 38-as Magyar Közlönyben. A nem kívánt rész törlendő? • .■ : :&■ 1