Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
Vagyis a kárpótlási törvény dolgában nem jutottunk egyetértésre a kisgazdákkal. Hogy mit akar az Agrárszövetség, arról röviden annyit, hogy a földtulajdont a mezőgazdasági foglalkozásúak körébe kell adni. Sajnos, a reprivatizálással kivennék a kezéből, s annak adnák, aki elhagyta a földet, városban, egyebütt él. Mi azt valljuk, hogy ez utóbbiak kapjanak erkölcsi-anyagi kárpótlást, de ne tulajdont. Ha nem így történik, úgy 3,5 millió hektár jutna olyanoknak, akik a föld megművelésere nem is gondolnak. Ez több mint a fele a téeszek állal használt 5,6 millió hektárnak. Tehát csak 2 millió hektár maradna meg, aminek két súlyos következménye volna: a régi-új tulajdonosok nem tudnának elindulni, mert kicsiny, másfél hektáros birtokkal ugyan mire jutnak? Ha viszont fölajánlanák, hogy csak művelje tovább, de bérletként a téesz a privatizált földjét, annak 8 milliárd forint lenne az ára. Márpedig még a legjobb évben sem volt ekkora szabad rendelkezésű nyereségük a termelőszövetkezeteknek! Volna olyan megoldás, hogy a szabadpiacra bíznánk a földjáradékot, ami a nullával lenne ily módon egyenlő. Tehát a politikai nyomással párosulván kikényszerhenék inkább a külső tulajdonosok a fizetést, ami a totális csődöt hozna magával. Van olyan változat is, hogy egyszerűen eladnák a földjüket az illetők. Mit ér a kárpótlási jegy?- Szerintem ez inkább az első változat...- Meglehet, mert ma van kereslet a föld iránt. Kínálat azonban nincs, mert az új országgyűlés első dolga volt: megtiltani a téesznek az értékesítést. Reprívatizálás esetén azonban több millió hektár „szabadulna föl”, a föld ára alázuhanna, nagy kínálat és alacsony kereslet mellett. Kárpótlási jegy? Amit az állam sem fogadna el? Ez olyan eset, mint amikor váltót adott a Gabonaforgalmi Vállalat a téesznek, de amikor ő akart vásárolni tőle takarmányt, ugyanezt a váltót nem ismerte el. De ha mondjuk ezerről ötezer forintra növelnék az aranykoronánkénti jegyértéket, amit az állam is elfogadna, akkor már lehetne valamit kezdeni, például az élelmiszeripar privatizálásában. A kisgazdák elfogadlak az ötletet, az állam azonban nem.- Végül is milyen szerkezet alakulna ki, 1949-hez visszatérve?- Sokkal rosszabb a 49-esnél, mert a földtulajdonok 95 százaléka 14 hektár alatt volna, igaz, 30-50 hektárosok is akadnának. Tudni való, hogy a 45-ös földreform is korszerűtlen volt már, bár akkor 600 ezer család lényegében ingyen jutott földhöz. Amit jócskán megszenvedett hamarosan a beszolgáltatással, s más bajokkal. Igaz, akiktől elvették akkor a földet, azok sem kaptak semmit. A törvényjavaslat címe: „Az állam által okozott károk..." Hát akkor miért nem az állam áll helyt, miért az eltulajdonításban vétlen téeszekre vár egy újabb drámafejezet?! KERESZTÉNYI NÁNDOR
