Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
Átütemezés helyett konvertibilitás Nemzetközi versenyképesség Mit ír elő a Kupa-terv? Heti Magyarország 1991. Április 19. 1 I I Ii II A lengyel adósság csökkentésének bejelentése kapcsán Magyarországon sokan kellő megfontoltság nélkül hozzászólnak ehhez a bonyolult kérdéshez, miközben a kívülállók számára ezáltal is egyre érthetetlenebbé válik ez a téma. Ami Lengyelországot illeti, Janusz Sawicki pénzügyminiszter-helyettes rámutatott arra, hogy „az ország nem kap 17 milliárd dollárt, amit szétoszthat állampolgárai között, sőt a fizetési kötelezettségek gyakorlatilag nőni fognak. Eddig ugyanis szüneteltették az adóssáok törlesztését, amit most újra ell kezdeni.” Erkölcsi tőke Magyarország esetében nemzetközi fizetőképességünk soha sem szűnt meg. Ez olyan jelentős erkölcsi tőkét jelent, amelynek révén eddig - Lengyelországgal ellentétben - folyamatosan jutottunk hitelhez a nemzetközi pénzpiacon, és ez is vonzza a világpiac vérkeringésébe történő bekapcsolódáshoz elengedhetetlen külföldi tőkét. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy Magyarországnak nem csuán és nem is elsősorban a tőkeiány miatt van szüksége tőkeimportra, hanem azért, mert a korszerű ipari berendezések avulási ideje mind rövidebb, ezért a nemzetközi versenyképesség számos ágazatban kizárólag folyamatos tőkeimporttal érhető el, illetve tartható fenn. .: A nemzetközi fizetőképesség megőrzése tette lehetővé annak napirendre kerülését is, hogy magyar vállalatok a hazai kereskedelmi bankok közreműködésével most már kereskedelmi hiteleket is felvegyenek, sőt konvertibilis kötvényeket is elhelyezzenek külföldön. Nem vitás persze az sem, hogy az úgynevezett adósságszolgálat - tehát a hitelek esedékes törlesztése és a kamatok fizetése - nagy megterhelést jelent a magyar népgazdaságnak. Éppen tavaly sikerült első ízben a kamatokat a kivitelből és az idegenforgalomból származó bevételekből az adósság további növelése nélkül kiegyenlíteni. Magyarország tartozásállományában egyébkent a bankszektorból eredő hitelek dominálnak, és az utóbbi időben egyre növekvő részük van a külföldön sok ezer tulajdonosnál elhelyezett magyar kötvényeknek is, ezzel szemben a kormányok vagy nemzetközi intézmények garanciájával nyújtott külföldi hitelek szerepe viszonylag csekély. Ezért Magyarország esetében csupán az adósság aránylag csekély részének elengedése vagy átütemezése képezhetné egyáltalán nemzetközi eszmecserék tárgyát. Külgazdasági stratégia > • Ezért célszerű, és az adósság kis részének átütemezésénél összehasonlíthatatlanul nagyobb eredményt hozhat, ha Magyarország a jövő érdekében a külső piacok földrajzi átcsoportositását magában foglaló külgazdasági stratégia megvalósításához, a tőkeimport fogadóképességét javító infrastruktúra korszerűsítéséhez, valamint a világpiac vérkeringésébe történő bekapcsolódást előmozdító konvertibilitás bevezetéséhez kéri a külföldi kormányoknak és a nemzetközi pénzpiacnak az eddiginél sokkal jelentékenyebb közreműködését. Ennek érdekében az egyetlen járható út annak a feltételrendszernek a mielőbbi megteremtése, amelynek révén a magyar gazdaság megtalálja a világpiacra
