Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

HVG 1991.Április 20. £ MEGALAKULT AZ EBRD Európa hitele A héten Londonban ünnepélyes keretek között 41 ország részvételével meg­alakult az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Ha nem lenne ez az új bank, nem kel­lene kitalálni - így vélekedik a hétfőn Londonban megalakult Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bankról (EBRD) a gú­nyolódó természetű londoni gazdasági hedlap, a The Economist. A lap ezzel a véleményével nem áll egyedül: a bank megalakulásának hírére számos nyugad gazdasági szakember is aforizmákba ön­tötte aggodalmait Mi szükség van a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világ­bank és alapszeFvezeteik mellé, közel azonos feladatkörrel, még egy nemzet­közi pénzintézetre, azon kívül, hogy vele Európa önazonosságát és Amerikától való különbözését hangsúlvozhaga, no meg állást adhat vagy 250 új „eurobürok­­ratának", élükön Jacques Általival, a 48 éves filozófus és irodalmár pénzügyőr­rel. Mitterrand francia elnök barátjával. Attali az általa mindössze másfél év alatt létrehozott bankot az „új világrend első intézményének" nevezte a londoni megnvitón. Szerinte az új európai bank különbözik a már meglévő nemzetközi pénzügyi szervezetektől: nem IMF, mert nem ad fizetésimérleg-támogatásokat, nem Világbank és fiókintézetei, mert csak hét kelet-európai országba helyez ki pénzt Végül pedig nem kereskedelmi és beruházási bank, meri célja a fejlesztés. Persze piaci kamatot szed, és befekteté­seitől nyereséget vár, meggondolásai azonban hosszú távúak, ezért a piacon elérhető legjobb feltételeket nyújqa a ke­let-európai adósoknak. Attali megfogal­mazásában: Jíi adna ma Kelet-Európá­­nak 12 milliárd dollárt? Senki, kivéve az. EBRD-t - ez a legfőbb különbség." A bank 10 milliárd ECU-s (1 ECU = 1,23 USA dollár) alaptőkéjének 53 száza­lékát a közös piád országok és a szerve­zet intézményei, a brüsszeli bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) ad­ják. A bank legnagyobb egyedüli részvé­nyese 10 százalékkal az Egyesült Álla­mok. Am a nemzetközi hitelintézetek kö­zül az első, amelyben az USA nem képes egyedül megakadályozni a fontosabb döntések megszületését. A 42 részvényes között 8 százalékkal megtalálható Japán is. A kelet-európai országok összességé­ben az alaptőke 11,9 százalékát jegyzik, ezen belül a szovjet részesedés a legna­gyobb: 6 százalék. A Szovjetunió élt az úgynevezett önkorlátozás jogával: írás­ban rögzítette, hogy három évig 600 mil­lió ECU-s tőkerészesedésénél több hitelt nem vesz fel. Magyarország az alaptőke 0,79 százalékát, 79 millió ECU-t jegyzett. A tagországoknak lejegyzett alaptőkéjük mindössze 30 százalékát kell befizetniük: annak felét készpénzben, a másikat pe­dig öt év alatt egyenlő részletekben. A bank - alapszabálya éneimében - legfeljebb alaptőkéje erejéig helyezhet ki pénzt. Az EBRD forrásai közel 70 százalé­káig kölcsönöket nyújt, a fennmaradó 30 százalék pedig kelet-európai vállalkozá­sokba való befektetésre szolgál. .Az EBRD azonban egyeden vállalkozásban sem akarja megszerezni a részvénypakettet. A kölcsönök és a befektetések legalább 60 százalékát a tervek szerint a kelet-euró­pai magánszektor, a magánszektornak hitelező pénzügyi intézmények kapnák, valamint ebből juttatnának a privatizá­landó állami cégek feljavítására. A forrá­sok legföljebb 40 százalékából részesül­hetnek állami intézmények. Ami Magyarországot illeti, állítólag a bank első programjai között szerepel a magyar-szovjet fizetési problémák meg­oldásához való hozzájárulás. Ezt afféle kísérleti terepnek tekrndk: ha beavatko­zásuk sikeres lesz. általában is segíük majd a kelet-európai országok egymás közd kereskedelmének újjászervezését. A hozzájárulás formájáról, esetleges Összegszerűségéről azonban még csak ta­lálgatásokba sem mernek bocsátkozni. Az EBRD-ben az egyes államokat az ál­taluk kinevezett kormányzók képviselik a szervezet legfőbb fórumán, a kormány­zótanácsban. Magyarország nevében Kupa Mihály pénzügyminiszter és Tara­fás L. * " MNB első elnökhelyettese vesz iu-jv. ieszt a plénum éves ülésén. .Az operatív irányítást a 23 tagú igazgatóta­nács végzi. A banknál azt is hangsúlvoz­­zák, hogy nem lesznek részrehajlók egyik kelet-európai országgal’ szemben sem. Nem jelent előnyt például, hogy a pénz­intézet öt elnökhelyettese közül az egyet­len kelet-európai Németh Miklós, egy­kori magyar miniszterelnök. O ugyanis - mondják Londonban az EBRD szakem­berei - nem Magyarországot képviseli a bankban, hanem a bankot Európában és a nagyvilágban. MÉSZÁROS GYÖRGY*/ LONDON

Next

/
Thumbnails
Contents