Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-23 / 8029. szám

Világosság, 1991. 3. szám Perecz László ✓ Uj magyar jobboldal A Hunnia és a Szent Korona történelem- és társadalomképe 1. Tények, célok, módszerek. Tanulmányunk két új sajtótermék meghatározott szempontú elemzésére vállalkozik. Az egyik, a Hunnia az 1989. szeptember­októberi számmal indul, Hunnia Füzetek né­ven. Az első Szám még kéthavi megjelenést ígér, a második számtól a kiadvány havi fo­lyóirattá alakul. A nyolcadik számtól lesz a címe Hunnia, s megjelenik az aldm: A ma­gyar szellem önvédelme. A terjedelem mind­végig hatvannégy nagy alakú oldal. Az első három szám felelős kiadója Nagy Miklós, a negyedik-ötödik-hatodik számé Brády Zol­tán, a hetedik számtól pedig valamennyié Kunszabó Ferenc. A felelős szerkesztő Szőcs Zoltán, a szerkesztők Dézsma György és Kunszabó Ferenc. A másik, a Szem Korona első száma 1989. november 18-án jelenik meg. Hetilap, bár a pontos heti megjelenést nem tartja mindvé­gig: több szám is kimarad, s változik a meg­jelenés napja is. A Hetilap alcímet 1990 au­gusztusa és októbere között néhány hétig ideiglenesen az Ellenzéki hetilap megjelölés váltja fel. A terjedelem tizenkét nagy alakú oldal. A felelős kiadó Romhányi László, a főszerkesztő ugyanő, felelős szerkesztőként, főszerkesztő-helyettesként és szerkesztőbi­zottsági tagként váltakozva többen is szere­pelnek az impresszumban. Mindkét kiadvány első évfolyamának anyagát vesszük figyelembe: a Hunnia első tizenkét számát, a Szent Korona első évfolya­mának hat, második évfolyamának negyven­két számát. Nem végezzük el a közlemények teljes tartalomelemzését: csupán a kiadványok tör­ténelem- és társadalomképére vagyunk kí­váncsiak. A kettőt - a történelem- és társa­dalomképet - nehéz megkülönböztetni. En­nek oka - mint látni fogjuk - a historizáló módszer. Amikor a cikkek történelemről be­szélnek - szinte mindig -, a jelen problémá­ihoz akarnak hozzászólni, amikor viszont a jelent elemzik, gyakran történelmi példákat és analógiákat használnak. Az elemzés során figyelemmel kell len­nünk a két kiadvány különbségeire. Két kü­lönbség a legszembeszökőbb: az önreflexió­ban és az önminősítésben fennálló. A Hun­nia az önreflexió jóval magasabb szintjén áll, mint a Szent Korona. Igaz, hangsúlyozottan idegenkedik az ideológiai fogalmaktól, még­is: egyértelműbb tudatossággal viszonyul ön­nön értékelő-ideológiai tevékenységéhez. Mondhatnánk: a Szent Korona nem tudja, de teszi, amit tesz, a Hunnia nemcsak teszi: tud­ja is. Különbözik azután a politikai önminő­sítés. A Hunnia - első számainak impresz­­szumában - „irodalmi, társadalmi, kulturális” folyóiratnak minősíti önmagát, a közvetlen pártpolitikától hangsúlyozottan távol áll. A Szent Korona pártpolitikai hetilap: címlapján a „Keresztény Nemzeti Unió” és a „Magyar Nemzeti Párt” felirat szerepel, impresszuma egy ideig közli a Keresztény Nemzeti Unió

Next

/
Thumbnails
Contents