Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-22 / 8028. szám

cseleti és -politikai elveket. Ezek a keresztény jellegű pártok máris választási sikereket könyvelhetnek el Magyarországon és Csehszlovákiában is.

De vaion valóban a kereszténység vagy a keresztény szellemű politika az. amely felváltani készül a marxista-leninista ideológiát és az ennek képviseletében uralkodó pártokat? A kereszténységnek az evangéliumi szellemiségből következőleg népeket kölcsönösen megbékítő és összefogó erőként kellene működnie, ha már egyáltalán politikai mozgalomként tevékenykedik. Ehelyett a Közép- és Kelet-Európábán fellépő úgynevezett keresztény pártok nagy része, s éppen azok. amelyeknek a Kárpát-medencében oly sok szenvedést okozó kisebbségellenes erőszak felszámolásában kellene szerepet vállalniok. tehát a román és a szlovák keresztény mozgalmak, úgy tetszik, nem mindig az evangéliumi testvériség alapelveit hirdetik meg. Ellenkezőleg, egyértelműen nemzeti jellegű programot tárnak a nyilvánosság elé. a két világháború közötti korszak politikai színképét felelevenítve a nacionalista türelmetlenségnek és gyűlölködésnek adnak teret.

Végül a magyar—magyar párbeszéd követelményeiről. Az „összmagyar" dialógus és együttműködés érdekében ki kellene dolgozni, meg kellene fogalmazni a nemzeti stratégiát, ennek céljait és módszereit. Ilyen stratégia, kivált a közép- és kelet-európai térség várható további változásaival, belső robbanásaival is számot vető stratégia jelenleg nincs, vagy nincs teljesen készen, ennek kidolgozása tehát még a jövő feladata. Éspedig nem csak a kormányzati intézményeké, hanem a társadalmi és egyházi szervezeteké, egyesületeké is. Ezeknek a szervezeteknek és egyesületeknek sok tekintetben tágasabb mozgásterük van. mint a hivatalos intézményeknek: eredményesebben mozgósíthatják a társadalmat, s felhasználhatják a _népi diplomácia" eszközeit is. De nem csak stratégiai, azaz intellektuális tennivalók állnak a magyar—magyar párbeszéd résztvevői előtt, hanem, mondtuk így . érzelmi és erkölcsi feladatok is: újra kell szőni a nemzeti szolidaritás érzését, meg kell alapozni ennek a szolidaritásnak a közös erkölcsiségét. Mindebben sokat tehetnek az egymással kapcsolatban álló. kapcsolatba lépő hazai és halárokon kívüli magyar szervezetek, közösségek, szellemi műhelyek. A magyar—magyar kapcsolatok horizontja most. hogy a történelem ismét fordult egyet, és a közép-európai ezredvég viszonyai lassan felsejlenek elsősorban a felgyülemlett kérdések gondolati tisztázását, egvszersmind a közös cselekvést követeli meg. Ebben lehetnek egymás partnerei és szövetségesei a Maevarorszagon. a Kárpát-medencében és a nyugati világban éló magyarok." •

Elóadas a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör lüúoes szegedi tanulmányi napjain.

A lovagrend hazakészúl

VITÉZKOTODES

J;.

MAGYAR HONVED, APR1US 5.

ményeknek is meg kellett felelni Hiába küzdött kiválóan, ha a családi élete nem volt rendezett vagy a szolgálati szabályzatba ütköző á fegyelemsértést, netán bűncselekményt követett el: az illetőt azonnal kötették a rendből. Az imént elmondottak a rend különböző kiadványaiban ellenőrizhetők, hiszen a sajtó is közzétette, vajon ki kéne felmentését a rendi tagság alól, illetve kik voltak azok, akiket eltávolítottak.

— Úgy tudom, először 1921-ben volt vitézavatás.

— Igen. József főherceg volt az első, akit vitézzé avattak, azt követően majdnem minden évben volt vitézavatás a Margitszigeten, illetve 8 Budai Várban.

— Mekkora létszámú volt és kikből állt a Vitézi ReDd?

— A reDd mintegy huszonháromezer főből állt, akik között mindössze négy, négy és fél ezer tiszt volt, a többiek legénységi állományba tanaziak. A statisztika alapján egyénelmű lehet a számunkra, hogy elsősorban azok kapták a telkeket, akik megművelték. Sajnos a földreform abbamaradt, amiben a háborúra való felkészülés, a második világháború és a németek 1944. március 19-i beavatkozása is közrejátszott.

— Kérem, fogalmazza meg a Vitézi Rend lényegét, tartalmát.

Vitéz Radnóczy Antal — a ma Münchenben élő — voH vezérkari százados, tartalékos honvéd őrnagy A katonai emigráció 1945—1990. címmel igen érdekes, nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Hadtörténeti Múzeum dísztermében. Az előadásban kitért arra is, hogyan fogadták Nyugaton a katonai emigráció részét képező Vitézi Rendet és szólt a rend jelenlegi helyzetéről is. Beszélgetésünk témája az utóbbi kérdéskör volt.

—A közvélemény egy része bizonyos ellenérzésekkel viseltetik az iránt, bogy a Vitézi Rend tervezi a Münchenből való hazatérést Az ellenérzések léteznek, amin különösebben csodálkozni sem lebet, hiszen mit tudhatunk ma a „vitézekről”? Elsősorban tán azt, bogy a rendet Horthy Miklós kormányzó kifejezetten azért hozta létre, bogy egy a politikai céljait feltétel nélkül támogató, új osztály alakuljon ki Nyilván — a korábbi évtizedek alatt — erre a meglehetősen sommás megállapításra további „vélemény” is rárakódott: a vitézek irredenta, nacionalista politikai célokat szolgáltak, s szolgálhatnak ma is.

— Ez így, ebben a formában nem igaz. Egyébként majdnem magától értetődő, hogy a magyar közvélemény, pláne a fiatalság az elmúlt negyvenöt esztendő alatt ezt szívta magába, hiszen ezt tanították. A Vuézi Rend tulajdonképpen egy katonai Demesség létrehozásának célzatával jött létre. Tudja, azért sem stimmel a dolog, mert nemcsak a ha dltettek jutalmazását —.ahogy az ezer éven át történt — oldották meg a dm, illetve a telkek adományozásával... Példák sorát lehet felhozni arról, hogy a hadi érdemeket az Árpádházi királyok idejében, de később is hasonló módon ismerték el Valószínűnek tartam, bogy a közvélemény arról sem tud, hogy Horthvnak a Vitán Renddel kapcsolatos terve egybeesett az elmaradt földreform megindításával. A vitézek számára a nagybirtokosoktól kének és kaptak telkeket. De az elképzelés csak félig valósult meg. hiszen a vitézek földet, telkeket kaptak, de nemességet nem. És a cím birtokosat közül is csak azok éltek a föld iránti igényükkel, akik meg tudták műveink Én 1944 januárjában kaptam vitézi dmet —elsősorban a Don kanyarnál tanúsított magatartásom. tevékenységem miatt —, de nem kénem telket. “ _

— Csak a haditan volt a döntó a vitézi dm odaítélésében? -— Nem. Ha pusztán csak jő! viaskodott valaki, az nem volt elegendő. Morális követel