Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-22 / 8028. szám
— A Vittó Rend a Nemzetközi Lovagrendek közé sorolt, szigorú követelményeket támasztó társulás, amelyben az érdemek a döntőek. Alapftó oklevelünkben többek között ez áll: a rend tagjai azok lehetnek, akik a háborúkban, illetve a forradalmak idején nemzeti magatartást tanúsítottak. Tehát a felvételnél nemcsak a kifejezetten haditett a döntó. Néhány esztendeje hoztuk létre az úgynevezett nemzetvédelmi tagozatot, amire azért volt szükség, bogy a szellemi teljesítményeket, a szellemi .hadviselést” is az érdemek közé sorolhassuk. így válhatott rendtaggá például dr. Makra Zoltán, Tollas Tibor... Felnőtt egy generáció Nyugatom Olyan emberekről van szó, akik objektív okok miatt nem vehettek részt harcokban, de a tény, hogy az Óhaza szabadságáért nekik is küzdeniük kell: sokuknak nem volt közömbös. Az iljabb gerenációból így, a szellemi érdemek alapján is rendi tagok válhattak. Külföldön — négy és fél évtizedet töltöttünk hazánktól távol — a magyarságtudat ápolását is ezen érdemek közé soroltuk. Kötelességünk, hogy a kint született generációk ismerjék anyanyelvűket Hadd említsek egy példát: ma Habsburg József főherceg unokája a Vitézi Rend főkapitánya, akinek Löwenstein hercegnő a felesége. József főherceg csak akkor adta áldását József Árpád és Mária frigyére, ha a leendő fiatalasszony megtanul magyarul. Igen, ha valaki kiválóan megbirkózik a némettel, az angollal és a franciával, akkor az anyanyelvét is tanulja meg. Az anyanyelv ismerete alapkövetelmény a Vitézi Rendben. — Mikor nyertek felvételt ■ Nemzetközi Lovagrendek sorába? — Egy hosszas eljárás után, 1962-ben. Kiértesítették az UNESCO összes tagállamát, hogy a mi félig független rendünk—sorrendben éppen a tizenharmadik volt—protektora a Szent Korona, a főkapitány József főherceg, a szalagszínünk pedig kék. — Mit jelent az, hogy félig független rend? — A Vitézi Rend nem szuverén rend. Angolul mindezt a sémi in^npendent — félig független—kifejezés takarja, hiszen a világon csupán egyetlen szuverén rend létezik: a Máltai Lovagrend. A Nemzetközi Lovagrendek elfogadták a rendünk szabályzataiban szereplő morális értékeket, meghagyták magyar célzatú rendnek: mim ami a magyar függetlenségért, az ország határain kívül élő szórvány magyarság kisebbségi jogainak érvényesüléséért kíván tenni Nos, a Vitézi Rend — így is lehet fogalmazni — azoknak a kötelességeknek az Összessége, bogy tagjaink minden magyar szervezetben a tudásuk legjavát adva munkálkodjanak, s járuljanak hozzá a magyarság fenntartásához. — A köztudat ban ma az él, bogy a vitézekre egyfajta „kirekesztés” osztály szem lélet volt a jellemző. — Kérem, hadd mondjak ismét egy példát: a Vitézi Rend a háború előtt is számos Összejövetelt, ünnepséget, netán bált tartott. Nos — nagyon demokratikusan —, ezeken a rendezvényeken (az élet egyéb területeit meg sem említve) nem volt különbség a tiszt és a legénységi állományú vitéz között. Együvé tartoztak, együtt ünnepeltek és szomorodtak, ha kellett. Összekötötte őkt a rendi tagság, mindazok a normák, melyek betartása nélkül nem lehettek volna vitézek. Igen, bizonyos fokú kiválasztás valóban érvényesült. A rend tagjaival szemben ugyanis igen szigorú morális, fegyelmi követelményeket támasztottak. Nem beszélhetünk^egy sajátos kaszt kialakulásáról sem, hiszen a rend pusztán mintát adott, példával szolgált a szélesebb társadalom előtt. f’j — A vallásosság is jellemző a rendre? — Hogyne. De nemcsata Vitézi Rendre, hanem általában a lovagrendekre. Az a szellemiség, amit ma szélesebb értelemben vett keresztény szellemiségnek nevezünk. Ide soroljuk a vallásgyakorlás jn túl például az erkölcsös életvitelt, a család szentségének ápolását, egymás tiszteletét és megbecsülését Tehát olyan értékeket, amik bárhol, s bármikor, a világon mindenütt megállják a helyüket. — ón milyen funkciót tölt be a Vitézi Székben? . — Helyettes főkapitány vagyok. Korábban sajtőelőadóként tevékenykedtem. A civil foglalkozásom újságíró, van egy lapom, aminek a főszerkesztőjeként dolgozom. De a Nemzetőr című lap angol és francia nyelvű mutációjának készítésében is részt vettem. — A honvédelmi miniszter önt nemrég tartalékos őrnaggyá léptette elő. Ha jól tudom, a második világháború végső szakaszában egyszer már megkapta az őrnagyi rendfokozatot. 1* — Való igaz, hogy a vezérkari őrnagyi előléptetésem 1945. január 1-jévd lett volna esedékes — a csoportfőnököm például vezérőrnagy lett volna —, s megtörténtek az úgynevezett bekérések, és elkészült a soron előléptetendők névsora... Az előléptetések azonban elmaradtak. Jogos leit volna a későbbi bírálat, hogy amikor az otthonunkat, a hazánkat elhagyjuk, nem volt fontosabb a számunkra, mint a katonai előmenetelünkkel, az előléptetésünkkel foglalkozni Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy senki sem akart hallani arról, hogy Szálasi — mim államfő — adjon nekünk magasabb rendfokozatot. — Tervezik, bogy a Vitézi Rendet hazatelepítik. — Igen. Két lehetséges megoldás van. Hazatelepülni azonnal, vagy várni, s a témát később napirendre tűzni Tény, hogy jelenleg még az országban tartózkodnak a szovjet csapatok. Semmiképpen nem kívánunk nehézségeket előidézni, netán, bogy provokációnak tűnjék a hazatelepülésünk, hiszen a Vitézi ReDd azokból is alakult, akik az oroszok ellen harcoltak. Mivel az ország érdekei azt kívánják, hogy egyelőre Münchenben folytassuk a munkánkat, ahol a Vitézi Rend központja eddig is tevékenykedett, magától értetődik, hogy a második megoldást kell választanunk. Kivonulnak a megszálló csapatok, s csak azután kívánjuk megoldani a rend hazatelepülésével összefüggő megannyi kérdési. Érdekes, hogy az 1945. január 11-i, az Ideiglenes Nemzeii Kormánnyal kötött fegyverszüneti megállapodásban az Országos Vitézi Széket, a rend törvényhozó testületét szüntették meg, nem pedig magát a rendet. — Mit kívánnak tenni azért, bogy a Vitézi Rend tevékenységét — hiszen fehér folt történelmünkben — a szélesebb közvélemény is megismerje? — Sikerült egy fiatal agilis könyvkiadóval beszélnem, aki váJialná egy ilyeD témájú kótet megjelentetését, illetve terjesztését. A könyv kéziratát elkészítjük, ami tartalmazza majd a rend történetét, de jelenét, és a jövővel kapcsolatos elképzeléseket is. Mindazon tudnivalókat, ami a Vitézi Rend hamisításoktól és ferdítésektől mentes, tényszerű megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges. Horváth Miklós