Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-22 / 8028. szám
A kérdés költői. A valóságban nagyon is pontosan meghatározták az egyes országok - ez esetben Magyarország - határvonalait. Pontosan harmadik éve annak, hogy Magyarország egy bizonyos határterületének 25 lulométeres szakaszát sűrűn emlegetik. Ráadásul,, nagyvonalú gesztussal, mint amit „nem kell annyira komolyan venni”. Konkrétan: a Dunának azt a szakaszát, amely Csehszlovákia és Magyarország számára közös használati jogot biztosít Csakhogy sem a Duna, sem a hivatalos határvonal, sem. a Duna mentén élő emberek nem játékfigurák. Itt nincs helye komolytalan lejelentéseknek............... Először a tényleges határról: a Trianonban, 1920- június 4-én, . egyetlen példányban- kelt rendelkezés szerint a magyar-csehszlovák államhatárra és a Dunára vonatkozó határozat 30. cikkelyében ez olvas-, ható: „Ami a vízfolyással megállapított határokat illeti, a jelen szerződésben használt folyás vagy hajózható meder kifejezések a nem hajózható folyóknál a vízfolyásnak vagy a vízfolyás főágának középvonalat, a hajózható folyóknál pedig a hajóz-' ható főmedernek a középvonalát jelentik.” , Nehéz lenne elhitetni, hogy Magyarország hivatalos állami vezetői nem juthatlak hozzá ehhez a dokumen hunhoz. És csak egyszer kellett volna a térképre pillantani ahhoz, hogy bárki szamára érthető legyen, ha a Dunát „kiemelik medréből” és vizének nagyobb hozamát, vagyis a hajózhatót (!) 17 kilométer hosszan, 8 kilométer mélységben átterelik egy másik országba - az bizony önkényes határmódositás a javából. Ettől a ponttól kezdve tehat a dunai vízlépcső terve, minden normális társadalomban, már a továbbgondolásra is alkalmatlan lett volna. Ehelyett mi történt e két országban? „ - j Magyarországon sok száz ember . munkáját felhasználva, sok millió fo^ríntos költséggel készültek a tervek. ‘ ■ A szlovák oldalon pedig szinte a tervekkel egy időben, heves irammal a munkálatok is megkezdődtek. Miért is ne? A határmodosítás Szlovákia részére volt előnyösebb, persze hogy ők nem húzták-halogatták az időt, mint a történelmük során tragikus „gavallériájukról” ismert magyarok. Annak a napnak reggelén, amikor a trianoni szerződés szikár sorait böngésztem, a rádióban egy dokumentumműsor emlékezett meg halálának ötvenedik évfordulója alkalmából gróf Teleki Pál egykori magyar miniszterelnök utolsó óráiról. Valójában nem történt más ötven évvel ezelőtt, mint egy hazájáért őszinte felelősséget érző miniszterelnök nem birta el annak az óriási erkölcsi felelősségnek a terhét, amely igaz, hogy mások rossz döntéseiből szármázott, de amelynek következményeit ő világosan átlátta és beleborzadt Pisz-. tollyal vetett véget életének. Még mielőtt bárkit megtévesztene ä példa felemlegetése, nem rovom fel, dehogyis, hogy Lázár György, aki 1975-tól volt Magyarország kinevezett miniszterelnöke, valami hasonló módon nem tiltakozott sorozatos rossz döntések ellen. Azt azonban elvárhatja minden Magyarországon élő és ott évtizedek óta dolgozó állampolgár, hogy legalább tudja, kik hoztak és milyen döntéseket És mikor. A hátuk mögött Milyen mérhetetlen cinizmusra vall, hogy miután Kádár János és Gusláv Husák megegyezett 1977. szeptember 16-án a vízlépcsőrendszer megépítéséről, szeptember 17-én Lázár György és Lubomir Strouyal miniszterelnökök aláírták a megállapodást egy évvel később a Magyar Közlönyben az' alábbi szöveg jelent meg a vízlépcsőrendszert ismertető megegyezésről: Magyar Közlöny, Budapest 1978. szeptember 12. 22. Cikk: Az államhatár megállapítása. (3) Az alvíz- és felvízcsatomán, valamint a Dunakiliti-Hrusovi tározóban az 1850,4 folyókilométerig terjedő fő hajóúton a Szerződő Felek változatlanul gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket amelyek őket a Szerződés megkötése előtti helyzetben ezen a folyószakaszon megillették, illetőleg terhelték, annak ellenére, hogy a nemzetközi hajózási út ezen a szakaszon az alviz-, illetőleg a felvízcsator. nába, csehszlovák területre kerül át Hitte volna 1978-ban állami veze. tő, hogy valaha illetéktelen személy - ; ez esetben csak az egész magyar nép - egyszer majd elkezdi „értelmezni” , a száraz sorok mögött rejlő nagyon is élő érdekeket? Az üggyd foglalkozó megbízott miniszterelnök-helyet- ' tesek - időrendi sorrendben: Aj tat Miklós. Válvi Péter. Huszár István, Szekér Gyula és Marjai József- zárt ajtók mögött tárgyaltak békés biztonságban. Nyilván ők sem hitték, hogy a titkos dokumentum, egyszer nyilvánosság elé kerül. Ami biztos: fent nevezett urak tudatában voltak a határmódosításnak. Ha ők nem is. az európai jogrendszer mindenkori képviselői azért tudják, hogy hol a határ! 1 LÁSZLÓ ILONA í Hol a határ?
