Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-22 / 8028. szám

zedék egyes izük rétegeinek érdekeit tudták képviselni, igy szinte az egész ifjúság kívülrekedt ezen a folyamaton. Számukra a rendszerváltás teremtette meg az önszerveződés lehetősekéit, de az ehhez szükséges képességekkel valójában nagvon kevesen rendelkeztek. EmiHtt az ifjúság érdekérvényesítő képessége napjainkban még nagyon gyenge, a szervezetek vezetősége és tagsága közötti viszony na gyón törékeny, gyakran vitatják egymás, legitimációját. A különféle szervezetek idegenkednek a közös fellépéstől.

— Kelet-Európábán egyedül nálunk jött létre olyan nemzeti tanács, mint a MISZOT, amely megfelel az európai értékeknek, s azt kívánta bizonyítani: az ifjúság akkor lehet erős, ha együttműködve képes a közös érdeket megfogalmazni. De ezt a nemzeti tanácsot is megtépázták a legitimációs viták, s egyre nyilvánvalóbbá válik: egy koordinációi szervezet csak akkor lehet erős, ha a benne lévő szervezetek erősek. Ezek az ifjúsági szervezetek még messze vannak attól, hogy felismerjék a közös fellépés szükségességét. Részben azért, mert kapcsolatukat megterheli a szétesett KISZ vagyonának elrendezése, és miként az egész társadalomra, erre a nemzedékre is ránehezedik a múlt politikai öröksége. Ámde félő, hogy miközben a múltra tekintgetünk, a jövőnk omlik össze, mert láthatóan egyre kevesebb energia jut a perspektívák, a modernizációs stratégiák kidolgozására.

— Biztató jelnek tartom, hogy a parlamenten belül megalakult az a képviselőcsoport, amely vállalja a gyermek- és ifjúsági érdekek képviseletét, s még ebben a hónapban a köztársasági elnök is összehív egy fórumot, amelynek résztvevői a generációs öszszefogás lehetőségének megteremtését tekintik feladatuknak. Nagyon fontos lenne, hogy végre elkezdődjön az ifjúsági lobby megszervezödése. Fontos épés lehetne a különféle Ifjúsági alapítványok ep-üttmüködése is. Hiszen ezek összehangolt működésével végre elkezdhetnénk az ifjúsági vezetőképzést, olyan, a politikusokat és az ifjúságot segítő szakemberek képzését, akik professzionalizmusa nélkülözhetetlen az érdekek felismeréséhez és a valós érdekképviselet megteremtéséhez. Persze, szükség lenne még arra is, hogy végre betemessék azokat a „lövészárkokat", amelyek a régi és új szervezetek, a kormány és az ifjúsági szervezetek, valamint az alapítványok és az említett intézmények között húzódnak. Ha ez nem történik meg, bármelyik pillanatban robbanásveszélyes helyzet állhat elő, hiszen egy percig sem téveszthetjük szem elől, hogy azoknak a helyzete, akik képviselet nélkül vannak, még tovább romlik: nekik valójában nincs vesztenivalójuk.

Szakma

— A pártok sorra szervezik • meg az ifjúsági szervezeteiket,

. amelyeket igyekeznek saját képükre formálni, félő azonban, hogy ezzel átörökítik a többpártrendszer működési zavarait ...

— Azt természetesnek tartom,

, hogy minden párt próbál egy, a ; saját értékrendszere mentén szerveződő ifjúsági szervezetet létrehozni. Ez minden demokráciában így van. A gondot az ókozza, ha ez előítéleteket már ebbe a nemzedékbe is beleoltják, és újratermelik azokat a megosztottságokat, amelyek a mai pártok között történelmi és politikai okok miatt feszülnek. Az ebből adódó feszültséget oldaná, ha megjelennének a közéletben olyan, a szakmai és munkavállalói érdekképviseletet ellátó, erős érdekképviseleti szervezetek, amelyek az együttműködés, a tolerancia és

I a szolidaritás elvét vinnék be a fiatal generációk folyamatába. Ma azonban még az arc keresésének szakaszában tartunk. A feszültségek oldása érdekében kívánatos lenne az ifjúsági szervezetek és i az alapítványi szféra mielőbbi i megerősödése, hogy segítségük* p kel hidat lehessen építeni ekorj mányzati és a nem kormányzati f szervek között. Az Alkotmány 16.

► paragrafusa pontosan meghatározza mindazt, ami nélkülözhe? tetten: ' „A Magyar Köztársaság i különös gondot fordit az ifjúság F létbiztonságára, oktatására és a j nevelésre, védelmezi az ifjúság érdekeit". Ezzel szemben hatályban van egy ideologikus ifjúsági t törvény, és jogrendszerünkbe í nincs beiktatva az ENSZ gyermekjogok konvenciója. EJ kellene jutnunk odáig, hogy a Jövőben gondolkodunk, és ez ifjúság támogatása ne napi politikai alkuk tárgya legyen; senkinek se kelljen elhagynia az országot azért, mert tudását hasznosítani kívánja!

— Ehhez azonban a hatásos érdekvédelmen túl fiatal politikusokra is szükség lenne.

— Világosan látszik, hogy a korábbi politikusképzést gyökeresen át kell alakítani. Ezért az őszszel kísérletképpen megkezdjük az oktatást a „Századvég Politikai Iskolában", amelynek célja, hogy a politikai pályára készülőknek társadalmi és -elméleti is- I mereteket nyújtson, és emellett a napi gyakorlatban is hasznosítható menedzsmentképzést adjon. A politikának szakmává kell válnia, ehhez pedig profeszszionális képzés kell. Ez az iskola talán hozzájárulhat ahhoz, hogy szétválasztódjanak a oapj jalnkban igencsak összekevere- I dett szerepek, és talán segíthet ! egy hitelképes és hatékonyan dolgozó politikusnemzedék nevelésében.

Csiszár Nagy László